Zárva tartásra kötelezné vasárnaponként és ünnepnapokon a 2500 négyzetméternél nagyobb hipermarketeket két nemzeti liberális párti (PNL) törvényhozó, akik módosító indítványukat be is terjesztették a parlament elé.
2015. május 11., 19:572015. május 11., 19:57
Nini Săpunaru és Tinel Gheorghe képviselő azzal indokolta indítványukat, hogy ennek köszönhetően fellendülhetne a hagyományos kereskedelem. Az RFI hétfői tudósítása által idézett gazdasági elemzők azonban fenntartásaikat fejezték ki a – Magyarországon már bevezetett – kezdeményezés sikerével kapcsolatban.
A honatyák szerint egyébként a zárva tartásra kötelezés azért is lenne hasznos, mert a vásárlók több időt töltenének a családban vasárnap, és több idejük maradna a mozgásra és egyéb szabadidős tevékenységre. A két politikus a 2009/321-es törvényt akarja módosítani úgy, hogy a kiskereskedelemben tevékenykedő, 2500 négyzetméternél nagyobb, élelmiszereket és nem élelmiszereket áruló üzletek kötelező módon zárva legyenek vasárnaponként és ünnepnapokon.
A képviselők úgy vélik, hogy a kötelező zárva tartás arra kényszerítené a román vásárlókat, hogy a napi és heti vásárlást munkanapokon vagy a hétvége első felében végezzék el. Szerintük a törvénymódosításnak kedvező hatása lenne a hazai mezőgazdasági termelőkre, akik több árut tudnának eladni a hagyományos piacokon, és így a hazai termelők nagyobb támogatásban részesülnének, akárcsak a kis boltokat működtetők.
Constantin Rudnitchi gazdasági elemző szerint a törvénymódosítást azonnal nem lehet alkalmazni, hiszen féléves vagy egyéves átmeneti időszakra lenne szükség, amíg a kis boltok megerősödnek, és megfelelő alternatív kínálatot tudnak kínálni a vásárlóknak arra az esetre, ha valóban zárva tartásra kötelezik a hipermarketeket.
Az elemző szerint az is gondot jelent, hogy a kistermelők közül, akik sokan a zöldségpiacokon maguk értékesítik árujukat, kevesen fizetnek adót, így előbb a román államnak kellene megoldást találnia arra, hogy növelje a piaci kereskedelemben résztvevők adófegyelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!