
Nem mindenhol netezhetünk könnyedén. A rendszer gyenge láncszemeit keresi a távközlési hatóság
Fotó: Pixabay.com
Nem elégedett a településén elérhető internet sebességével? Úgy érzi, hogy a szolgáltatója nem azt adja, amit a szerződésben ígért? Most hivatalosan is jelezheti gondjait az Országos Távközlési Hatóságnak (ANCOM).
2021. február 27., 11:482021. február 27., 11:48
Felméri a széles sávú internetlefedettséget az Országos Távközlési Hatóság (ANCOM). Az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól már bekérték az adatokat, és ezek összesítése során kiderült, hogy a romániai települések közel felében jelenleg még nem érhető el a 100 Mbps-nál nagyobb letöltési sebesség, miközben az Európai Unió célkitűzése, hogy 2025-re minden háztartásnak legyen hozzáférése ilyen hálózathoz.
Ugyanakkor mivel fennáll annak a lehetősége, hogy eltérések vannak a jelentések és a valóság között, az ANCOM közvitára bocsátotta a szolgáltatók által közölt adatok alapján összeállított listát. Tehát
A felmérés ugyanakkor tájékoztató jellegű is, arra biztatják a piaci szereplőket, hogy a következő három évben terjeszkedjenek, növeljék a sávszélességet ott, ahol erre szükség van.
Az ANCOM adatai szerint különben
Ezt lebontva 2342 településen egyáltalán nincs széles sávú internet-hozzáférés, 2371 településen 2–30 Mbps a sávszélesség, 2056 településen pedig 30 és 100 Mbps közötti. A hatóság arra kéri a lakosságot, jelezzék, ha az adatok és a valóság között eltérések vannak, továbbá azon cégek jelentkezését is várják, amelyek befektetnének a hálózatépítésbe. A visszajelzéseket március 22-éig a networks@ancom.ro. elektronikus postacímre lehet elküldeni.
„Romániában ellentmondásos a helyzet, az internetcsatlakozások átlagos letöltési sebessége jó, viszont az átlag abból adódik, hogy városokon nagyon jól kiépült hálózat van, több szolgáltató verseng egymással. Falvakon viszont még mindig vannak hiányosságok” – vázolta a jelenlegi helyzetet a Krónika megkeresésére Csenteri Levente. A Magyar Telekom romániai leányvállalatának, a Combridge Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta, mivel a lakosság több mint fele városon (54,1 százalék) lakik, hozzáfér a szupergyors internethez, ám a földrajzi lefedettség tekintetében már nem áll ilyen jól az ország. Csenteri Levente mindezt úgy összegezte,
A szakember kérdésünkre arra is kitért, hogy az ANCOM korábbi adatai szerint a vezetékes internetcsatlakozások száma Romániában 2019-ben elérte az 5,1 milliót, ezek közül 3,6 millió volt városon, és 1,7 millió vidéken. Száz háztartásra számolva átlag 64 százalékos volt a vezetékes internet-hozzáférés, ez városon 75 százalék, falvakon 49 százalék. A csatlakozások 64 százaléka legalább az épületig optikai szálon történik.
Csenteri Levente egyúttal felidézte, az elmúlt évek során a különböző kormányoknak voltak arra irányuló kezdeményezései, hogy az internet szempontjából szürke vagy éppen fehér foltokat lefedjék, voltak pályázati kiírások, kormány vagy uniós pénzekből lehetett kiépíteni a hálózatokat. A fejlesztők azonban nem mindig éltek a lehetőséggel, mert a támogatásból megépülhetett volna ugyan a hálózat, de ha a faluban nem volt rá igény vagy fizetőképes kereslet, már nem tudták volna működtetni.
Fotó: Pixabay
Csenteri Levente hangsúlyozta, ezt meg is lehet fordítani, elképzelhető, hogy ha megépül a hálózat, az infrastruktúra, jelentkezik az igény, a kereslet. Amikor például az oktatás az online térbe költözött, bebizonyosodott, hogy szükség lett volna a széles sávú lefedettségre, hiszen
Hiába van ugyanakkor széles sávú hálózat az előfizetőknél, ha mögötte a szolgáltatók nem biztosítják a megfelelő gerinchálózati sávszélességet, így ha egyszerre sokan használják, már nem megy olyan gyorsan – irányította rá a figyelmet a szakértő.
Kitért továbbá arra is, hogy a nyugati országokhoz – köztük Magyarországhoz is – képest Romániában olcsó a széles sávszélességet biztosító internet. Az árakat a piaci verseny alakítja, egyelőre még sok a versenytárs a piacon, bár az elmúlt években sokat szűkült a kínálat. Csenteri Levente felidézte, a hálózat kiépítése nagy beruházás, ám Romániában évekkel ezelőtt a megfelelő szabályozás hiányában ez szinte engedélyek nélkül zajlott. Kérte az ügyfél az internetet, oszlopon, fán, bárhol behúzták a házba a kábelt, így az nagyon gyorsan terjedt.
így a kisebb verseny miatt nem kizárt jövőben a drágulás, bár egyelőre ennek semmi jele.
A nagy sebességű internet pedig annak tulajdonítható, hogy Romániában átugrottak egy technológiai szintet: míg a nyugati országokban első körben a már meglévő rézkábeles hálózaton adták az internetet, aminek sebességkorlátai vannak, Romániában rögtön a sokkal nagyobb sebességet szavatoló optikai hálózatokat fejlesztették, mert arra már közel azonos volt a beruházás mértéke – mutatott rá Csenteri Levente.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!