
A minimálbérről egyeztettek kedden a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői, konkrétumok október végére várhatók
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„A minimálbérnek nőnie kell! Ez a mai háromoldalú találkozó következtetése” – jelentette ki kedd este Florin Cîțu miniszterelnök azt követően, hogy a nap folyamán a kormány illetékesei találkoztak a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel.
2021. szeptember 08., 08:502021. szeptember 08., 08:50
2021. szeptember 08., 09:132021. szeptember 08., 09:13
A kormányfő Facebook-oldalán rövid posztban számolt be a találkozóról. Mint írta, „a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői támogatják ezt az intézkedést, és ezért úgy döntöttünk, hogy október végére lesz egy világos képlet a minimálbér kiszámítására”.
– fogalmazott Cîțu.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter szintén a Facebook-oldalán foglalta össze a keddi találkozó következtetéseit.
„Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács keretében az az egyezség született, hogy
– írta, aláhúzva, valamennyi fél egyetért abban, hogy a minimálbért növelni kell, illetve hogy az emelési mechanizmusnak objektív kritériumokon kell alapulnia, nem szabad többé politikai eszközként használni.
„Abban egyeztünk meg a társadalmi partnerekkel, hogy sokkal szorosabb menetrendre van szükség ahhoz, hogy minden javaslatot és gazdasági adatot megvizsgálva október végéig előterjesszük a minimálbér-emelés tervezetének mindenki által támogatott változatát” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb tényező a gazdasági ágazat számára, ugyanakkor a társadalmi partnerek iránti tisztelet bizonyítéka is.
A találkozót követően a szakszervezetek képviselői eközben közölték, ők bruttó 250 lejes emelést kérnek, a kkv-k képviselői pedig azt jelezték, hogy készek belemenni egy 200 lejes emelésbe, ám csakis adómentes formában.

Az országos minimálbér emelése szükséges, mivel ez túl alacsony, jelentette ki Raluca Turcan munkaügyi miniszter, hangsúlyozva azonban, hogy a növelést gazdasági szempontból fenntartható módon kell végrehajtani.
– nyilatkozta kedd este Bogdan Hossu, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, hogy a tárgyalásokon a munkaügyi miniszter nem mondott sem igent, sem nemet a szakszervezetek kérésére.
„Abban maradtunk, hogy számításokat és elemzéseket végeznek. (...) A miniszter asszony mindig ugyanazt a nótát fújja, miszerint a minimálbér jelentős emelése munkahelyek megszűnéséhez és vállalkozások bezárásához vezet. Elmagyaráztam neki, hogy az elmúlt húsz év bizonyos időszakaiban 20–25 százalékos minimálbér-emelések is voltak, de a statisztikák és a gyakorlat azt mutatta, hogy az alkalmazottak létszáma nem módosult, és a vállalkozások száma folyamatosan nőtt” – idézte a szakszervezeti vezetőt az Agerpres.

A kormány szeptemberben tárgyalni fog a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel az országos minimálbér emeléséről – közölte szerdán a munkaügyi miniszter.
Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke eközben kedden úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy ők a maguk részéről
„Közérthetőbben: megemelnénk a minimálbért 100–200 lejjel, nagy valószínűség szerint 200 lejjel, ám az adóalap változatlanul 2300 lej (a jelenlegi országos bruttó minimálbér – szerk. megj.) maradna. Így a 200 lejes emelést az 1386 lejen (a jelenlegi országos nettó minimálbér – szerk. megj.) felül kapnák meg az emberek, vagyis a nettó összeg mintegy 1600 lej lenne” – magyarázta Jianu.
Emlékeztetett: ha nem tennék adómentessé a 200 lejes többletösszeget, akkor a minimálbér nettó összege csak 100 lejjel emelkedne, mert 100 lej adók és járulékok formájában az államkasszába kerülne.
Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények szerint Romániában háromféle minimálbér létezik: a „hagyományos”, amelynek bruttó értéke 2300 lej (nettó 1386 lej), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére bruttó 2350 lej (nettó 1413 lej), az építőiparban dolgozók minimálbére pedig bruttó 3000 lej (nettó 2362 lej).
Kormányzati tájékoztatás szerint országszerte megközelítőleg 1,6 millió személy van minimálbérrel alkalmazva.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
szóljon hozzá!