A minimálbérről egyeztettek kedden a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői, konkrétumok október végére várhatók
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„A minimálbérnek nőnie kell! Ez a mai háromoldalú találkozó következtetése” – jelentette ki kedd este Florin Cîțu miniszterelnök azt követően, hogy a nap folyamán a kormány illetékesei találkoztak a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel.
2021. szeptember 08., 08:502021. szeptember 08., 08:50
2021. szeptember 08., 09:132021. szeptember 08., 09:13
A kormányfő Facebook-oldalán rövid posztban számolt be a találkozóról. Mint írta, „a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői támogatják ezt az intézkedést, és ezért úgy döntöttünk, hogy október végére lesz egy világos képlet a minimálbér kiszámítására”.
– fogalmazott Cîțu.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter szintén a Facebook-oldalán foglalta össze a keddi találkozó következtetéseit.
„Az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács keretében az az egyezség született, hogy
– írta, aláhúzva, valamennyi fél egyetért abban, hogy a minimálbért növelni kell, illetve hogy az emelési mechanizmusnak objektív kritériumokon kell alapulnia, nem szabad többé politikai eszközként használni.
„Abban egyeztünk meg a társadalmi partnerekkel, hogy sokkal szorosabb menetrendre van szükség ahhoz, hogy minden javaslatot és gazdasági adatot megvizsgálva október végéig előterjesszük a minimálbér-emelés tervezetének mindenki által támogatott változatát” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb tényező a gazdasági ágazat számára, ugyanakkor a társadalmi partnerek iránti tisztelet bizonyítéka is.
A találkozót követően a szakszervezetek képviselői eközben közölték, ők bruttó 250 lejes emelést kérnek, a kkv-k képviselői pedig azt jelezték, hogy készek belemenni egy 200 lejes emelésbe, ám csakis adómentes formában.
Az országos minimálbér emelése szükséges, mivel ez túl alacsony, jelentette ki Raluca Turcan munkaügyi miniszter, hangsúlyozva azonban, hogy a növelést gazdasági szempontból fenntartható módon kell végrehajtani.
– nyilatkozta kedd este Bogdan Hossu, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, hogy a tárgyalásokon a munkaügyi miniszter nem mondott sem igent, sem nemet a szakszervezetek kérésére.
„Abban maradtunk, hogy számításokat és elemzéseket végeznek. (...) A miniszter asszony mindig ugyanazt a nótát fújja, miszerint a minimálbér jelentős emelése munkahelyek megszűnéséhez és vállalkozások bezárásához vezet. Elmagyaráztam neki, hogy az elmúlt húsz év bizonyos időszakaiban 20–25 százalékos minimálbér-emelések is voltak, de a statisztikák és a gyakorlat azt mutatta, hogy az alkalmazottak létszáma nem módosult, és a vállalkozások száma folyamatosan nőtt” – idézte a szakszervezeti vezetőt az Agerpres.
A kormány szeptemberben tárgyalni fog a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel az országos minimálbér emeléséről – közölte szerdán a munkaügyi miniszter.
Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke eközben kedden úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy ők a maguk részéről
„Közérthetőbben: megemelnénk a minimálbért 100–200 lejjel, nagy valószínűség szerint 200 lejjel, ám az adóalap változatlanul 2300 lej (a jelenlegi országos bruttó minimálbér – szerk. megj.) maradna. Így a 200 lejes emelést az 1386 lejen (a jelenlegi országos nettó minimálbér – szerk. megj.) felül kapnák meg az emberek, vagyis a nettó összeg mintegy 1600 lej lenne” – magyarázta Jianu.
Emlékeztetett: ha nem tennék adómentessé a 200 lejes többletösszeget, akkor a minimálbér nettó összege csak 100 lejjel emelkedne, mert 100 lej adók és járulékok formájában az államkasszába kerülne.
Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények szerint Romániában háromféle minimálbér létezik: a „hagyományos”, amelynek bruttó értéke 2300 lej (nettó 1386 lej), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére bruttó 2350 lej (nettó 1413 lej), az építőiparban dolgozók minimálbére pedig bruttó 3000 lej (nettó 2362 lej).
Kormányzati tájékoztatás szerint országszerte megközelítőleg 1,6 millió személy van minimálbérrel alkalmazva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!