2011. május 09., 15:312011. május 09., 15:31
A tisztségviselő sajtóértekezlet keretében ismertette az április 27-én kezdődött és hétfőn zárult bukaresti tárgyalásainak eredményét. Ezek során a nemzetközi pénzintézet küldöttsége a román partnerrel együtt mérlegelte az új hitelszerződéssel kapcsolatos szempontokat. A szándéklevél tervezetét szombaton fejezték be, majd a delegáció Traian Băsescu elnökkel folytatott megbeszéléseket.
Az új hitelszerződés elővigyázatossági típusú, vagyis Bukarest csak abban az esetben nyúl a pénzhez, ha váratlan helyzet áll elő a nemzetközi és a román gazdaságban. Ennek értelmében a pénz a Román Nemzeti Bank tartalékaiba kerül.
Románia 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomagja májusban jár le, az újabb 24 hónapra szóló elővigyázatossági megállapodás keretében az IMF 3,6 milliárd eurót nyújt, 1,4 milliárd eurót az Európai Unió, 400 milliót pedig a Világbank biztosít.
Bár akadozva haladtak a hétvégi tárgyalások, mivel a felek nehezen tudtak megegyezni az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosításának és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésének kérdésében, a megállapodást végül szombaton délután sikerült nyélbe ütni.
Traian Băsescu államfő az IMF küldöttségével folytatott tárgyalásait követően megerősítette: az új hitelmegállapodás csupán elővigyázatossági szempontok miatt fontos, nem egy újabb nehéz helyzet megoldását célozza, hanem a reformok nemzetközi pénzügyi segédlettel történő folytatását.
Az államfő a sajtónak kifejtette: először látta elégedettnek az IMF illetékeseit. Az első negyedévre kijelölt összes célt sikerült teljesíteni, a fiskális és pénzügyi stabilitást sikerült elérni az eddigi konszolidációs erőfeszítések nyomán. Băsescu szerint a gazdasági adatok azt jelzik, hogy sikerült kilábalni a recesszióból, a válság azonban nem ért véget, csak a gazdasági mutatók romlását sikerült megállítani. Kijelentette: Románia 4,5 százalék helyett 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a jövőben, a január-februári adatok szerint van remény a 0,4–0,6 százalékos gazdasági növekedésre az előző negyedévhez képest.
Az állami vállalatokkal ugyanakkor „nagy gond” van - jelezte Băsescu. Az IMF mintegy húsz olyan vállalatot nevezett meg, amely hatalmas adósságot halmozott fel az állammal szemben. A Romania libera című napilap a tárgyalásokon résztvevő forrásokra hivatkozva tudni véli: a nemzetközi pénzintézet radikális lépéseket követelt a kormánytól e cégekkel szemben. Az átszervezendő cégek között a turceni-i és a rovinari-i energetikai komplexumot, az Országos Kőszénfejtő Társaságot, a Termoelectricát, az Oltchimet és a Román Postát említette meg.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!