Várható volt a technikai recesszió

Amint arról beszámoltunk, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy a román GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest.

Korábban az Országos Statisztikai Intézet (INS) azt közölte, hogy 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság 2013 utolsó három hónapjához viszonyítva, majd később 0,2 százalékra módosította a növekedést. A bukaresti statisztikai intézet múlt csütörtökön tette közzé az idei második negyedévi adatokat, amelyek szerint a GDP 1 százalékkal csökkent az idei első negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben romlott, ami technikai recessziót jelent.

Az első fél évben a GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest. Sem a kormány, sem a nemzetközi hitelintézetek előrejelzései nem beszéltek korábban a recesszió lehetőségéről.

Şerbănescu nem hitt a növekedésben

„Semmit sem jelent, hogy az ország technikai recesszióba került, ahogy az sem jelentett semmit, hogy korábban gazdasági növekedés volt” – válaszolta a lapunk megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. Mint részletezte, azért nem hitt a korábban gazdasági növekedésről szóló híreknek, mert szerinte képtelenség úgy növekedést produkálni, hogy a befektetések tavaly és idén is összeomlottak, akárcsak az elsődleges energiafogyasztás.

„Nem lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százaléka a belső fogyasztástól függ, miközben az export az ország gazdaságának alig 25 százalékát teszi ki. Hiába nő az export, mert képtelen maga után húzni a belső fogyasztástól függő gazdaságot” – fejtette ki a gazdasági szakértő. Hozzáfűzte: a helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon sok – összesen 10–15 milliárd euró forgalmat lebonyolító – cég a csőd szélén áll, és alig egy százalékuk fogja megúszni a tényleges csődöt.

„Ilyen körülmények között egyszerűen nem lehet gazdasági növekedésed” – szögezte le Şerbănescu. Hozzáfűzte: teljesen mindegy, hogy van-e vagy sem gazdasági növekedés, mert azt, ami van, kizárólag az export éri el, a belőle származó jövedelem pedig a külföldi tőkét gazdagítja, a lakossághoz ebből semmi nem jut el. Kérdésünkre elmondta: szemben a nemzetközi intézményekkel és a bukaresti hatóságokkal a technikai recesszió híre egyáltalán nem lepte meg.

Pajzos kételkedik a fellendülésben

Pajzos Csabát sem lepte meg a recesszió híre. A nagyváradi közgazdász szerint, amíg a közép-kelet-európai országok többségében a hónapokkal ezelőtti kormányváltást követően gazdaságélénkítő programokat vezettek be, addig Romániában még tart a kampányidőszak, és gyakorlatilag nem léteznek támogatások az értékteremtő, termelésorientált befektetésekre.

„Különböző ágazati adókat vetettek ki az oszlopokra és az üzemanyagra, de gazdaságélénkítő programok hiányában a befektetések visszaesnek. Ha nem teszünk semmit, az nem jelenti azt, hogy az aktuális állapot is változatlan marad” – mutatott rá a szakember. Tapasztalata alapján ritka, hogy az első két negyed visszaesésért a második fél év pluszba hozza, választási év lévén pedig még kevesebb esélyt lát a változásra.

„Nem számítok rá, hogy Románia pozitívan zárja az évet, de ezt majd csak jövő év májusában fogjuk megtudni” – hangsúlyozta. Meglátása, hogy ez az úgynevezett technikai recesszió visszafogja a beruházási kedvet, a külföldi tőke rendre a növekvő gazdaságokat válassza, ezek nélkül viszont nehéz helyreállni. Pajzos bízik abban, hogy a romániai gazdaságpolitika feleszmél, és a kampánytól elfordulva értékteremtő befektetések támogatására, a nálunk szinte teljesen hiányzó exporttámogatásokra is figyelmet fordít.

Diósi: nincs ok pánikra

„A recesszió bejelentése semmiképp sem ad okot pánikra, de reméljük, hogy a döntéshozók levonják a tanulságot” – szögezte le Diósi László. Az OTP Bank vezérigazgatója rámutatott arra, hogy az általános európai helyzet sem a „legrózsásabb”, az eurózóna országainak a gazdasága is csak kismértékben növekedett, így nincs nagy különbség a korábban jobban teljesítő Románia és az átlag között.

„Nem jó negyedéves szinten vizsgálni a számokat” – figyelmeztet a szakember, aki választási év révén az államháztartás kiadásainak csökkentését nem tartja valószínűnek, így a harmadik negyedév mezőgazdasági termelésétől vár némi plusz GDP-növekedést. Elmagyarázta, hogy mivel az egész Unióban általánosak a gyenge mutatók, ez Románia exportját is visszavetette. Márpedig az aktuális gazdasági helyzetet az export, a külföldi tőkeberuházás és az uniós alapok lehívása befolyásolja.

„Az európai pénzalapok lehívása terén Románia továbbra is nagyon gyenge. A közbeszerzések nehézkesek, lassúak, a projektek csak nagyon nehezen jutnak el a végső stádiumba” – mutatott rá Diósi, emlékeztetve, hogy az infrastrukturális beruházásokat túlnyomórészt csak uniós támogatással lehet megvalósítani. A szakember szerint a hirtelen recessziónak rövid távú hatásai nincsenek a bankszektorra nézve, különösen, hogy az éves GDP-n általában a harmadik negyedév szokott lendíteni.