2011. december 14., 08:452011. december 14., 08:45
Az Európai Parlament plenáris ülése előtt az uniós politikus megerősítette, hogy várakozásai szerint legkésőbb márciusra az új szöveget aláírják, és rá néhány hónappal ratifikálható lesz. Hozzátette: ebben számít az EP együttműködésére is.
A képviselők előtt Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is méltatta, hogy a múlt heti európai uniós csúcstalálkozón született megállapodást Nagy-Britannia kivételével valamennyi tagország támogatta. Emlékeztettek ugyanakkor arra is, hogy az euróövezeten kívüli országok egy részében a kormánynak még a parlamenttel kell konzultálnia, mielőtt végleges választ adnak arra, hogy csatlakoznak-e az új szerződéshez.
Van Rompuy külön méltatta a megállapodást támogató, euróövezeten kívüli országok felelősségét és szolidaritását. Az uniós elnök leszögezte: a csúcstalálkozón folytatott tárgyalásokon világossá vált, hogy más alternatívát nem tudnak találni a jelenlegi szerződéses adottságok megváltoztatására. Mint mondta, nem ez a formai megoldás volt a személyes preferenciája, de más elképzelések nem kaptak elegendő támogatást a tagországok vezetői között.
Ami Nagy-Britanniát illeti, Barroso úgy vélte: a londoni feltételeket nem lehetett elfogadni. Az uniós belső piac egységét sodorta volna veszélybe, ha külön jegyzőkönyvet készítenek a pénzügyi piacokkal kapcsolatban – tette hozzá.
Herman Van Rompuyék kiemelték a csúcstalálkozón született más döntések jelentőségét is, illetve felhívták a figyelmet a korábban kidolgozott intézkedések fontosságára. Barroso hangoztatta, hogy az Uniónak máris jelentős eszközei állnak rendelkezésére a pénzügyi fegyelem szempontjából. Emlékeztetett, hogy éppen tegnap lépett életbe az úgynevezett hatos jogszabálycsomag, amely egyfajta közös gazdasági kormányzást alapoz meg.
A brüsszeli bizottság a múlt hónapban további átfogó javaslatokat terjesztett elő ezen a téren – tette hozzá. Barroso fontosnak tartotta azt a döntést is, hogy egy évvel, jövő nyárra előrehozzák az állandó euróövezeti stabilitási mechanizmus működésének kezdetét. Kiemelte, hogy a tagállamok vállalták a nemzeti költségvetések egyensúlyba hozását, a túlzott deficiteljárás pedig automatikusabbá vált. A bizottsági elnök jelezte azt is, hogy a következő csúcstalálkozón folytatják a tárgyalásokat a nemzeti gazdaságpolitikák egyeztetésének kiterjesztéséről. A gazdasági uniót nem lehet csak szigorra építeni, növekedésre és munkahelyekre is szükség van – szögezte le.
A tegnapi plenáris EP-vitában felszólaló képviselők nagy része egyébként bírálta a különutas brit álláspontot. Különösen élesen fogalmazott a szocialista frakcióvezető, Martin Schulz, aki szerint „nem lehet a zsarolásnak engedni..., nem engedhető meg, hogy elkerüljék a további szabályozást a londoni Cityben ülő spekulánsok”, akik a válság előidézésében is felelősek.
A liberális képviselőcsoport vezetője, Guy Verhofstadt üdvözölte, hogy a csúcsértekezlettel a múltnak adták át a „deauville-i kaszinókompromiszszumot”, amelyben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök lényegében a többi tagország megkérdezése nélkül megállapodott a szerződésmódosításról. Joseph Daul, a kereszténydemokrata-konzervatív néppárti frakció vezetője elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy a legfontosabb döntések esetében megmaradjon a közösségi jelleg.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.