Fejleszthetnek. Az Egei család sikeresen pályázott zöldségtermesztésre és -feldolgozásra
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdáknak szóló európai uniós pályázat a legnépszerűbb az elnyerhető mezőgazdasági támogatások közül. Idén országos viszonylatban több ezren pályáztak, a 100 millió eurós keret november végére elfogyott. A Kolozs megyei Kövenden zöldségtermesztésre és -feldolgozásra sikeresen pályázó házaspárnál jártunk. Megszólaltattunk egy pályázatelbíráló szakembert is, aki szerint a gazdálkodni nem akaró fiatalok számára is nagy csábítást jelent az elnyerhető 50–70 ezer eurós támogatás.
2021. december 12., 09:462021. december 12., 09:46
Régi kolompok, ostorok, kések, ollók, lópatkók, faküllős kerék, favillák és egy járom is látható az eredetiben megmaradt csűrkapun és az istállóval összekapcsolt régi gazdasági épület előterében. Ha az ember nem tudná, hogy merre jár, a szeme megakad egy múlt század eleji településjelző táblán: Torda Aranyos Vármegye, Kövend kisközség, Tordai járás.
A kétezres években az új ház építésekor a régi csűrt és pajtát nem bontották le, mint annyian mások. A ma 41 éves gazda tizenéves korától elkötelezte magát a gazdálkodás mellett; bár tett egy bő tízévnyi kitérőt sofőrként az autópálya-építésben, idén nyártól főállásban visszatért a földművességhez.
A letűnt korok hangulatát idéző portán megtekintjük a frissen felépült zöldségfeldolgozó műhelyt is, amely „pirosban” van felhúzva, de jövő nyárra, a paradicsom, paprika, uborka és padlizsán szezonjában már itt készülnek majd a savanyúságok, a paradicsomsűrítmények és a közkedvelt zakuszka. Ugyanis
Egeiék piacolásra előkészített nyári zöldségei
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Egei Erikát a napokban értesítette az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat kezelő Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), hogy a nyáron benyújtott ifjú gazda pályázatukat pozitívan bírálták el, és a finanszírozási szerződés megkötését követően átutalják vállalkozói bankszámlájukra az elnyert 60 ezer eurós támogatás 75 százalékát. Erika nevén pályáztak, mert Ferenc betöltötte már a negyvenegyet, így „kifutott az időből”. De ez részletkérdés, hiszen mindketten elkötelezetten gazdálkodnak. Erika négy évvel ezelőtt ment először szülési szabadságra, idén karácsonyra második gyerekük is betölti a két esztendőt, így jövőtől mindketten főállású gazdaként szeretnének dolgozni.
„Amikor 1998-ban érettségiztem Tordán, sok választás nem volt. Sorra szűntek meg a gyárak, egyre nehezebb volt ingázni, így a szüleim mellett kezdtem el zöldségtermesztéssel foglalkozni, és hamar megkedveltem. Az elején jól ment, piacra sem kellett járni, mert eljöttek a faluba a zöldségért a viszonteladók. De ahogy Románia 2007-ben bekerült az Európai Unióba, minden megváltozott. Sok új munkahely létesült, az emberek viszont azért váltottak, mert
– magyarázza a másfél évtizeddel ezelőtti váltás körülményeit Egei Ferenc.
Fotó: Makkay József
Sok aranyosszéki fiataltól eltérően Egeiék mégsem hagytak fel a gazdálkodással. Erika harasztosi gazdacsaládból jött férjhez Kövendre, a szülei ma is zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így számára természetes volt, hogy könyvelői munkája mellett idehaza is gazdálkodnak. Az elmúlt években öt hektár területen termesztettek főleg gabonát, amit disznóhizlalásra fordítottak, de Ferenc szerint ennek már alig van jövője.
Vendéglátóim szerint ez sem éri meg, hiszen a feletetett 1,20 lejes gabona alig térül meg a sertés eladási árában, ezért döntöttek a váltás mellett: visszatérnek szüleik foglalatosságához, a zöldségtermesztéshez.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Kapóra jött a fiatal gazdák számára kiírt pályázat, amihez Erika elvégzett egy mezőgazdasági tanfolyamot. A gyökérzöldségek helyett idén tavasszal hozzáfogtak paradicsomot, paprikát és uborkát termeszteni, az árut a tordai és az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítették, sok elkelt azonban a faluban is. Erika szerint azért döntöttek a feldolgozás mellett, mert nyáron, amikor nagy a felhozatal zöldségekből, jobban megéri feldolgozva értékesíteni a végterméket. Beszerzik az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyét, a pályázaton elnyert pénzből pedig megvásárolják a szükséges gépeket és eszközöket. Mindketten bizakodóak, hiszen azzal akarnak életvitelszerűen foglalkozni, amihez gyerekkoruktól hozzászoktak.
A feldolgozott termékeket első lépésben a zöldségpiacokon értékesítenék, és ha lesz rá nagyobb érdeklődés, más értékesítési formát is kipróbálnak.
– magyarázza Egei Erika.
Fotó: Makkay József
Az idéntől kilenc hektáron gazdálkodó Egei család kéthektárnyi zöldségtermesztésre és feldolgozásra nyert uniós pályázatával egy modern gazdaság alapjait fekteti le. Ha eredményesek lesznek, mások is kedvet kapnak Várfalva község falvaiból, hogy továbbvigyék szüleik és nagyszüleik zöldségtermesztő foglalkozását.
A lehívható uniós pályázatok közül idén a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a támogatására kiírt 6.1-es alintézkedés a legnépszerűbb. Az augusztus végétől igényelhető uniós pályázatok első szakaszában szeptember 26-ig országosan 1504 projektet nyújtottak be 71,8 millió euró értékben. A november 26-ig meghirdetett újabb szakaszok során elfogyott az idénre előirányzott 100 millió eurós keret.
Az AFIR Kolozs megyei kirendeltségén az uniós pályázatok elbírálásával, illetve megvalósításának ellenőrzésével foglalkozó Bakó Béla mezőgazdasági mérnök szerint a nagy érdeklődés annak tudható be, hogy sok fiatal számára az 50–70 ezer eurós pályázati összeg könnyen megszerezhető pénznek tűnik. Nem azokkal a fiatalokkal van gond, akik eddig is falun éltek, vagy városról rendszeresen hazajártak szüleikhez gazdálkodni, hanem a pályázók egy jelentősebb részével, akiket nem a gazdálkodás, hanem a pályázati pénz könnyű megszerzésének lehetősége motivál. Sok esetben olyan fiatalok, akiknek a szülei gazdálkodnak, ők viszont ettől az életformától teljesen elszakadtak, így a szüleik hátán próbálnak uniós pénzhez jutni anélkül, hogy valóban visszatérnének a mezőgazdasághoz. Ezt a hozzáállást részben serkenti a pályázati kiírás is.
„Már az elején kiderül, aki ezt komolyan gondolja. Az elnyert támogatásból egy korszerű gazdaság alapjait lehet lefektetni, amit később újabb pályázatokkal tudnak majd fejleszteni a fiatal agrárvállalkozók” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Bakó arra panaszkodik, hogy a mintegy 400 Kolozs megyei pályázat elbírálása során hatalmas munka nehezedik rájuk, mert kevés a munkatárs. Az elbírálás sok terepmunkát igényel, hiszen az AFIR munkatársainak a helyszínen kell meggyőződniük arról, hogy a pályázatban feltüntetett területek valósak, és aki például zöldségre pályázik, az valóban azt is termel. Bakó Béla szerint a hivatal munkatársai segítőkészek. Gond akkor van, ha a pályázóról egyértelműen kiderül, hogy benyújtott igénye nem felel meg a valóságnak, azaz nem gazdálkodni akar, hanem könnyen megszerezhető pénzre pályázik.
Az AFIR honlapján közzétett listák tanúsága szerint idén is sok az elutasított ifjú gazda pályázat. A nagy számok törvénye alapján ez nem meglepő, hiszen több ezer jelentkezőből a pályázók pontszáma alapján döntik el, ki lesz a nyertes. Aki mezőgazdasági felsőfokú vagy a pályázatnak megfelelő középfokú agrárvégzettséggel rendelkezik, az lépéselőnyben van, a pályázók többsége azonban nem ilyen körből kerül ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!