Fejleszthetnek. Az Egei család sikeresen pályázott zöldségtermesztésre és -feldolgozásra
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdáknak szóló európai uniós pályázat a legnépszerűbb az elnyerhető mezőgazdasági támogatások közül. Idén országos viszonylatban több ezren pályáztak, a 100 millió eurós keret november végére elfogyott. A Kolozs megyei Kövenden zöldségtermesztésre és -feldolgozásra sikeresen pályázó házaspárnál jártunk. Megszólaltattunk egy pályázatelbíráló szakembert is, aki szerint a gazdálkodni nem akaró fiatalok számára is nagy csábítást jelent az elnyerhető 50–70 ezer eurós támogatás.
2021. december 12., 09:462021. december 12., 09:46
Régi kolompok, ostorok, kések, ollók, lópatkók, faküllős kerék, favillák és egy járom is látható az eredetiben megmaradt csűrkapun és az istállóval összekapcsolt régi gazdasági épület előterében. Ha az ember nem tudná, hogy merre jár, a szeme megakad egy múlt század eleji településjelző táblán: Torda Aranyos Vármegye, Kövend kisközség, Tordai járás.
A kétezres években az új ház építésekor a régi csűrt és pajtát nem bontották le, mint annyian mások. A ma 41 éves gazda tizenéves korától elkötelezte magát a gazdálkodás mellett; bár tett egy bő tízévnyi kitérőt sofőrként az autópálya-építésben, idén nyártól főállásban visszatért a földművességhez.
A letűnt korok hangulatát idéző portán megtekintjük a frissen felépült zöldségfeldolgozó műhelyt is, amely „pirosban” van felhúzva, de jövő nyárra, a paradicsom, paprika, uborka és padlizsán szezonjában már itt készülnek majd a savanyúságok, a paradicsomsűrítmények és a közkedvelt zakuszka. Ugyanis
Egeiék piacolásra előkészített nyári zöldségei
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Egei Erikát a napokban értesítette az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat kezelő Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), hogy a nyáron benyújtott ifjú gazda pályázatukat pozitívan bírálták el, és a finanszírozási szerződés megkötését követően átutalják vállalkozói bankszámlájukra az elnyert 60 ezer eurós támogatás 75 százalékát. Erika nevén pályáztak, mert Ferenc betöltötte már a negyvenegyet, így „kifutott az időből”. De ez részletkérdés, hiszen mindketten elkötelezetten gazdálkodnak. Erika négy évvel ezelőtt ment először szülési szabadságra, idén karácsonyra második gyerekük is betölti a két esztendőt, így jövőtől mindketten főállású gazdaként szeretnének dolgozni.
„Amikor 1998-ban érettségiztem Tordán, sok választás nem volt. Sorra szűntek meg a gyárak, egyre nehezebb volt ingázni, így a szüleim mellett kezdtem el zöldségtermesztéssel foglalkozni, és hamar megkedveltem. Az elején jól ment, piacra sem kellett járni, mert eljöttek a faluba a zöldségért a viszonteladók. De ahogy Románia 2007-ben bekerült az Európai Unióba, minden megváltozott. Sok új munkahely létesült, az emberek viszont azért váltottak, mert
– magyarázza a másfél évtizeddel ezelőtti váltás körülményeit Egei Ferenc.
Fotó: Makkay József
Sok aranyosszéki fiataltól eltérően Egeiék mégsem hagytak fel a gazdálkodással. Erika harasztosi gazdacsaládból jött férjhez Kövendre, a szülei ma is zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így számára természetes volt, hogy könyvelői munkája mellett idehaza is gazdálkodnak. Az elmúlt években öt hektár területen termesztettek főleg gabonát, amit disznóhizlalásra fordítottak, de Ferenc szerint ennek már alig van jövője.
Vendéglátóim szerint ez sem éri meg, hiszen a feletetett 1,20 lejes gabona alig térül meg a sertés eladási árában, ezért döntöttek a váltás mellett: visszatérnek szüleik foglalatosságához, a zöldségtermesztéshez.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Kapóra jött a fiatal gazdák számára kiírt pályázat, amihez Erika elvégzett egy mezőgazdasági tanfolyamot. A gyökérzöldségek helyett idén tavasszal hozzáfogtak paradicsomot, paprikát és uborkát termeszteni, az árut a tordai és az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítették, sok elkelt azonban a faluban is. Erika szerint azért döntöttek a feldolgozás mellett, mert nyáron, amikor nagy a felhozatal zöldségekből, jobban megéri feldolgozva értékesíteni a végterméket. Beszerzik az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyét, a pályázaton elnyert pénzből pedig megvásárolják a szükséges gépeket és eszközöket. Mindketten bizakodóak, hiszen azzal akarnak életvitelszerűen foglalkozni, amihez gyerekkoruktól hozzászoktak.
A feldolgozott termékeket első lépésben a zöldségpiacokon értékesítenék, és ha lesz rá nagyobb érdeklődés, más értékesítési formát is kipróbálnak.
– magyarázza Egei Erika.
Fotó: Makkay József
Az idéntől kilenc hektáron gazdálkodó Egei család kéthektárnyi zöldségtermesztésre és feldolgozásra nyert uniós pályázatával egy modern gazdaság alapjait fekteti le. Ha eredményesek lesznek, mások is kedvet kapnak Várfalva község falvaiból, hogy továbbvigyék szüleik és nagyszüleik zöldségtermesztő foglalkozását.
A lehívható uniós pályázatok közül idén a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a támogatására kiírt 6.1-es alintézkedés a legnépszerűbb. Az augusztus végétől igényelhető uniós pályázatok első szakaszában szeptember 26-ig országosan 1504 projektet nyújtottak be 71,8 millió euró értékben. A november 26-ig meghirdetett újabb szakaszok során elfogyott az idénre előirányzott 100 millió eurós keret.
Az AFIR Kolozs megyei kirendeltségén az uniós pályázatok elbírálásával, illetve megvalósításának ellenőrzésével foglalkozó Bakó Béla mezőgazdasági mérnök szerint a nagy érdeklődés annak tudható be, hogy sok fiatal számára az 50–70 ezer eurós pályázati összeg könnyen megszerezhető pénznek tűnik. Nem azokkal a fiatalokkal van gond, akik eddig is falun éltek, vagy városról rendszeresen hazajártak szüleikhez gazdálkodni, hanem a pályázók egy jelentősebb részével, akiket nem a gazdálkodás, hanem a pályázati pénz könnyű megszerzésének lehetősége motivál. Sok esetben olyan fiatalok, akiknek a szülei gazdálkodnak, ők viszont ettől az életformától teljesen elszakadtak, így a szüleik hátán próbálnak uniós pénzhez jutni anélkül, hogy valóban visszatérnének a mezőgazdasághoz. Ezt a hozzáállást részben serkenti a pályázati kiírás is.
„Már az elején kiderül, aki ezt komolyan gondolja. Az elnyert támogatásból egy korszerű gazdaság alapjait lehet lefektetni, amit később újabb pályázatokkal tudnak majd fejleszteni a fiatal agrárvállalkozók” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Bakó arra panaszkodik, hogy a mintegy 400 Kolozs megyei pályázat elbírálása során hatalmas munka nehezedik rájuk, mert kevés a munkatárs. Az elbírálás sok terepmunkát igényel, hiszen az AFIR munkatársainak a helyszínen kell meggyőződniük arról, hogy a pályázatban feltüntetett területek valósak, és aki például zöldségre pályázik, az valóban azt is termel. Bakó Béla szerint a hivatal munkatársai segítőkészek. Gond akkor van, ha a pályázóról egyértelműen kiderül, hogy benyújtott igénye nem felel meg a valóságnak, azaz nem gazdálkodni akar, hanem könnyen megszerezhető pénzre pályázik.
Az AFIR honlapján közzétett listák tanúsága szerint idén is sok az elutasított ifjú gazda pályázat. A nagy számok törvénye alapján ez nem meglepő, hiszen több ezer jelentkezőből a pályázók pontszáma alapján döntik el, ki lesz a nyertes. Aki mezőgazdasági felsőfokú vagy a pályázatnak megfelelő középfokú agrárvégzettséggel rendelkezik, az lépéselőnyben van, a pályázók többsége azonban nem ilyen körből kerül ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!