Szorít a határidő. Idén már március 15-éig be kell nyújtani az adófelajánlásokat
Fotó: Barabás Ákos
Változik április elsejétől a szponzorációs törvény, a regisztrált civil szervezetek tetemes összegekben részesülhetnek.
2019. február 21., 07:502019. február 21., 07:50
2019. február 21., 07:522019. február 21., 07:52
Április elsejétől változik a szponzorációs törvény, azt követően már csak az Országos Adóhatóság (ANAF) rendszerében szereplő civil szervezetek, egyházak támogatását írhatják le az adóból a cégek. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő elmondta, ezzel a szigorítással valószínűleg
például nem újítják meg az elnök lejárt mandátumát, vagy nem szervezik meg a tisztújító ülést.
A gazdasági szakember azt tanácsolja a civileknek, még a törvény módosítása előtt pótolják a hiányosságokat, különben nem kerülhetnek be az adóhatóság regiszterébe, és nem kérhetnek adóból leírható támogatást a vállalkozóktól. Az eljárás különben nem bonyolult, a cég és a civil szervezet köt egy szponzorációs szerződést, ez alapján a vállalkozó utalja, vagy nyugta ellenében kifizeti az összeget, majd azt leírhatja az adóalapjából.
A mikrovállalkozások forgalmi adót fizetnek, ennek a 20 százalékával támogathatják a civileket, egyházakat. Az április 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás ugyanakkor eltörli a jelenleg érvényben levő korlátozást, hogy a mikrovállalatok csak olyan szervezetet támogathatnak, melynek van bejegyzett szociális tevékenysége. „Április 1-től a szponzoráció összeghatárai nem változnak, viszont a vállalkozónak meg kell bizonyosodnia, hogy az általa támogatandó civil szervezet vagy egyház szerepel az adóhatóság jegyzékében, ellenkező esetben nem írhatja le az összeget az adóalapjából” – hívta fel a figyelmet Debreczeni László. A civilek úgy kerülhetnek be a jegyzékbe, ha kitöltenek egy nyilatkozatot, hogy azt a tevékenységet végzik, amire megalakultak, minden adójelentésük naprakész, nincs 90 naposnál régebbi adóhátralékuk, és leadták az éves mérleget. Aki mindezt elmulasztotta, április 1-ig még megteheti, szögezte le az adószakértő.
Debreczeni ugyanakkor azt is kiszámolta, hogy a vállalkozások hatalmas összegeket ajánlhatnak fel a civileknek, hiszen csak Kovászna megyében a tavaly 60 milliárd lejes forgalmat valósítottak meg a cégek, ennek a 0,5 százaléka 30 millió lej, tehát hozzávetőleg ekkora a háromszéki szponzorációs alap. Ebben a számításban ráadásul nincsenek benne a mikrovállalkozások, és nem veszi figyelembe a veszteséges cégeket, melyek nem ajánlhatnak fel adóból leírható támogatást. A szakértő szerint a természetbeni támogatás 19 százalékkal növeli a szponzoráció értékét, hiszen annak az áfavonatkozását is le lehet írni, mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) igazgatója, Bereczki Kinga is felhívta a figyelmet, hogy
és arra kéri a cégeket, hogyha a költségvetésük engedi, még ebben az időszakban segítsék a civil szervezeteket.
Idén sietni kell a 2 százalékkal, de 3,5 százalék is felajánlható a civil szervezeteknek
Idén már március 15-ig be kell nyújtaniuk a munkavállalóknak az adófelajánlásról rendelkező 230-as űrlapot. A tavalyi határidőt jóval előbbre hozta a kormány, viszont az eddigi 2 százalék helyett, a 3,5 százalék is felajánlható olyan civil szervezetnek, amely pótolhatatlan, akkreditált szociális tevékenységet folytat. Annak, aki a fizetésen kívüli jövedelmet valósít meg, nem kell kitöltenie a 230-as űrlapot, az egységes adónyilatkozaton belül rendelkezhet a felajánlásról. Idén az is megváltozott, hogy postán már nem lehet elküldeni az adóhatósághoz az adóbevallást, vagy a felajánlást, azt csak személyesen a kirendeltségeken vagy online nyújthatjuk be. Tavaly az adóhatóság minden adófizetőnek postán kiküldte az adóazonosító számot, ezzel lehet létrehozni a saját online fiókot, és ezen belül lehet interneten kitölteni a 230-as adóívet. Aki nem kapta meg, vagy nem találja a számát, a kirendeltségeken újra kérheti. A civil szervezetek ugyanakkor idén is összegyűjthetik az adófelajánlási íveket, hogy egyszerre eljuttassák az adóhivatalba, ám az adatvédelmi szabályozás miatt felhatalmazást is kérniük kell azoktól, akik felajánlják a 2 vagy 3,5 százalékot. Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. Debreczeni László ugyanakkor emlékeztetett, április 1-jétől a törvény úgy változik, hogy egységesen minden civil szervezetnek 3,5 százalékot lehet felajánlani, de ez már csak jövő évre vonatkozik, mert az idei adományokról még a törvénymódosítás életbe lépése előtt kell rendelkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!