Majdnem a felére csökkent a reklámozási kedv, amióta Romániában is érezhetőek a globális gazdasági és pénzügyi válság jelei – panaszolta el a Krónikának Dan Manolăchescu, aki Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye területén több reklámpannó tulajdonosa. Elmondása szerint korábban a nagy megrendelések Bukarestből érkeztek, hatalmas cégek reklám-kampányait bonyolították le. Egy ilyen kampány során 10–15 pannót béreltek hosszú távra. A legjobb ügyfeleik a bankok és az autókereskedők voltak, és mivel éppen ez a két ágazat érezte meg leginkább a válság hatását, jóval kevesebbet reklámoznak.
„ Nagy megrendeléseink már egyre ritkábban vannak, ezért mi is kidolgoztuk a saját válságstratégiánkat” – magyarázta Manolăchescu. Ennek keretében csökkentették az áraikat, és a helyi vállalkozókat próbálják meggyőzni egy-két pannó kibérlésére. „Az óriástábla az egyik legjobb reklámhordozó, látványos, sokkoló, és mindig szem előtt van. A cégvezetőknek meg kell érteniük, hogy nem faraghatják le teljesen a reklámkiadásaikat, hiszen még egyetlen építővállalat vagy üzlet sem zárt be, mindegyik működik és eladni akar. A konkurenciát csak reklámmal lehet legyőzni. Ha a válság egy hónapot tart, ésszerű lehet a reklámköltségek megtakarítása, de mivel hosszabb ideig elhúzódik, a reklámra továbbra is költeni kell” – vallja a reklámszakember.
Sepsiszentgyörgyön mindössze egy elektronikus reklámpannó üzemelt, de néhány hónapja azt is leállították. Az áramköltséggel és a bérleti díjjal havonta ötezer lejbe kerül a fenntartása, ilyen körülmények között nem lehet nyereségesen működtetni. Dan Manolăchescu elmondta, egy pannóra kitehető reklám produkciós díja 100 euró, havi bérlete 50, ezért nem éri meg három hónapnál rövidebb időre bérelni, mert az előállítási költség ugyanannyi.
A sepsiszentgyörgyi szállítási vállalatnál is érezhetően csökkentek a reklámmegrendelések. Tittesz Zoltán frissen kinevezett igazgató elmondta, a buszok oldaláról sok reklámot csak azért nem vesznek le, mert alatta megkopott a jármű. Új stratégián és árajánlaton dolgoznak, a buszok külső és belső felülete, sőt maga a buszjegy is jó reklámhordozó lehet, fogalmazta meg az igazgató, aki szerint minden pluszbevételt a közszállítás minőségének a javítására lehet fordítani.
Csaknem 70 százalékos visszaesésről számolt be a Székelyföldön 250 reklámtáblát működtető marosvásárhelyi APPIA cég tulajdonosa. Bíró Csaba lapunknak azt is elmondta, hogy a zuhanás hónapról hónapra fokozódik, jelenleg például sokkal rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint például a válsághullám év eleji beálltakor. „Eddigi klienseink 70 százaléka gépkocsi-forgalmazó volt, nos közülük szinte az összes visszavonult. Pannóink ott tátongnak üresen” – nyilatkozta a vásárhelyi üzletember. Szerinte még azzal van szerencséje, hogy az utóbbi időben egyik választás a másikat követte.
Mint mondotta, két választással ki lehet húzni egy fél évet. Kérdésünkre, hogy a vesztes pártok időnként elfelednek-e fizetni, Bíró igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez a rossz szokás a győztesekre is ugyanúgy jellemző. „Sokkal nehezebb politikusokkal dolgozni, mint vállalkozókkal. A kilenc év alatt én viszont kitanultam ezt is, most már csak annak a képe jelenik meg az óriáspannón, aki előre lepengette az utolsó fillért is. Mert milyen ember a politikus, ígérni tud, de fizetni nem szeret!” – tette hozzá Bíró Csaba.
Meglepő módon, úgy tűnik, nem viselte meg a válság a kisebb hirdetőfelülettel rendelkezőket. Csegzi Magdolna tíz LCD-monitort helyezett el Marosvásárhely különböző üzlethelyiségeiben, ráadásul egy központi útkereszteződésénél elhelyezett óriási képernyőn is rendelkezik „műsoridővel”. Mivel ilyen helyeken csak a kisebb cégek reklámoznak, a nagyok kivonulása egyáltalán nem érintette. „Pozitív elmozdulást tapasztalok, hiszen válságidőben a kisebb cégek még inkább meg akarják mutatni magukat”–magyarázta a Krónikának Csegzi Magdolna.
Ioana Serea az ügyvezetője annak a cégnek, amely a legtöbb kültéri reklámot tartja fenn Nagyváradon. A Communications Media szerint világosan érezhető a válság a reklámpiacon éppúgy, mint bármely más területen. „A cégek mintha hallgataggá váltak volna, és úgy tűnik, a költségvetésük hiányait a reklámból próbálják kispórolni, pedig főleg krízis idején nem lehet életben maradni népszerűsítés nélkül” – mondja Ioana Serea. Ügyfeleik száma ugyan nem csökkent, viszont érezhetően kevesebbet költenek hirdetésre. Serea azt mondja, még mindig találnak olyan cégeket, amelyek szívesen kötnek akár új szerződést is, hiszen tudják, hogy a kültéri pannó a leghatékonyabb reklámozási módszer.
A szintén nagyváradi Corvinus Media cég elsősorban kültéri reklámok tervezésével, felállításával és karbantartásával foglalkozik. Popovics Orsolya menedzser azt mondja, a vállalkozás szerinte azért nem sínylette meg a válságot, mert általában hoszszú távra kötik a szerződéseket, ezzel sikerül megtartaniuk üzletfeleiket. „Főként nagyobb cégek az ügyfeleink, amelyek nem egy-két hónapra, hanem legalább fél évre vagy egy évre bérelnek pannót. Hosszabb szerződésre nagyobb árengedményeket is ajánlunk nekik, például a legkevesebb egyéves szerződéssel a piaci ár feléért már lehet nálunk reklámozni” – mondja. A válság beállta óta nem vesztettek klienst, de az biztos, hogy új ügyfeleket jóval nehezebb szerezni, mint azelőtt. A Corvinus főképp a város Les, Bihar vagy Fugyivásárhely felőli bejáratainál, a városhatárokon túl ad bérbe táblákat, az egyszerű városi méretű 12 négyzetméteresektől akár az 50 négyzetméteresekig.
A nagyváradi önkormányzat időközben elkezdte a város utcáiról beszedni az üresen álló reklámpannókat. Ilie Bolojan polgármester hétfőn azt nyilatkozta, szerinte a városképet romboló hatalmas táblák már a Kolozsvári út mellől, a Vártérről, illetve a megyeszékhely egyik legforgalmasabb kereszteződéséből, a Vitéz (Decebal) és a Téglavető (Dacia) utcák sarkáról is eltűntek. Mint arról már beszámoltunk, Nagyvárad területén hamarosan csak kétféle reklámpannót szabad majd fölállítani, és Bolojan tervei szerint azokban az időszakokban, amikor épp nem hirdet rajtuk senki, az önkormányzat a saját projektjeit plakátolhatná ki rájuk.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.