Fotó: A szerző felvétele
2010. február 15., 08:332010. február 15., 08:33
A nemzetközi piac telítettsége és a pénzügyi recesszió okozta vásárlóhiány a régiségkereskedők mindennapjait is megnehezíti. A kilencvenes évek derekán virágzó üzletág manapság már csak az igazán tehetős gyűjtőket vonzza, ám ebből csak minimális haszon származik, amely nagy részét felemésztik a különböző, kötelezően befizetendő illetékek és engedélyek – panaszolja a Krónikának Szilágyi Mihály nagykárolyi régiségkereskedő.
„Az on-line aukciók csillaga most kezd feljönni, ám ezek a megrendelések még nem indokolják egy komolyabb cég működtetését” – véli a partiumi üzletember, aki rögtön a rendszerváltás után belevágott a régiségkereskedésbe. A bolttulajdonos nemrég döntött úgy, hogy előkészíti a szükséges dokumentációt, és meghatározatlan időre lefagyasztja a cégét. „Jobb időket remélek, és úgy hallottam, Nyugaton már kezdenek kilábalni a válságból. Hátha egyszer itt is visszatér az üzlet régi fénye” – reménykedik Szilágyi, aki egy kezén meg tudja számolni, hány régiségkereskedő dolgozik a régiójában.
Elmondása szerint télen sokkal gyengébb a piac, mert ilyenkor nincsenek komoly vásárok, kiállítások. „Most csak az internetes aukciókból tudunk profitálni. Több száz tárgyat tettünk fel a különböző hazai és nemzetközi fórumokra” – részletezi. A fotóval és részletes leírással ellátott tárgyakra licitálhatnak az érdeklődők, majd aki a legtöbbet ígéri, annak postán vagy csomagküldő szolgálaton juttatják el a kiszemelt portékát.
Korábban a legkedveltebb tárgyak a népi alkotások voltak. A Nagykároly környéki sváb, román és magyar népművészeti tárgyakat Németországba, Hollandiába és az Egyesült Államokba szállították. „Rengeteg bútort, falvédőt és egyéb régi használati tárgyat adtunk el akkoriban. Voltak, akik külföldön egész szobákat rendeztek be az itt készült, régi bútordarabokkal. Manapság már annyira telített a piac, és olyan sok az utángyártott hamisítvány, hogy senkinek sem kellenek az eredeti darabok” – panaszolja Szilágyi, aki úgy tudja, Németországban már teljes restaurátorüzemek foglalkoznak az innen kivitt darabok felújításával.
A kereskedő úgy tapasztalja, hogy az utóbbi időszakban „már nem tőlünk vándorolnak ki a tárgyak, hanem Hollandiából jönnek vissza”. „A mi társadalmunk most ért el arra a szintre, ahol a nyugatiak voltak ezelőtt 15-20 évvel. Most alakult ki itt az az újgazdag réteg, aki a megspórolt pénzét ilyen régiségekbe fekteti” – fogalmaz a szakember, aki szerint manapság a Németalföldön gyártott műkincsutánzatokat keresik a legtöbben, amelyekért akár 2-300 eurót is kifizetnek. „Ezek sorszámmal és gyártóemblémával ellátott darabok, amelyek egy letűnt kor hangulatát idézik. Most ezek nem érnek horribilis összegeket, mert sorozatgyártmányok, de lehet, száz év múlva ritkaságszámba mennek majd” – véli Szilágyi.
A nagykárolyi régiségeket időszakonként külföldi és hazai vásárokon is kínálják. Szilágyi a leggyakrabban a Kolozs megyei feketetói vásárra viszi el a csecsebecséket, de évente bemutatkozik Kolozsvárott, valamint több magyarországi és felvidéki városban is. „Olyan nagyszabású, több napos kiállításokra és vásárokra járok, ahol a kereskedők egymás között cserélnek, vásárolnak. Emellett az illető vidék lakossága is gyakran fekteti megtakarítását apróbb dísztárgyakba” – ecseteli Szilágyi, aki korábban minden hasonló rendezvényen megfordult, de manapság kétszer is meggondolja, elmenjen-e, mert van, hogy még az útiköltsége és a napidíja sem térül meg.
Ugyanez a helyzet a régióban található régiségek feltérképezésével is. „Korábban beültünk az autóba, és egész nap a vidék falvait jártuk. A házigazdák engedélyével felkutattuk a házakat a pincéktől a padlásokig, aztán megalkudtunk a talált értékekre. Ma már csak akkor szállunk ki, ha valami igazán érdekeset ajánlanak, mert nem éri meg a kutatás, és a tartalékok is igen elapadtak” – vázolja a jelenlegi helyzetet Szilágyi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok