HIRDETÉS

Válság még nincs, de munkaerőhiány hátráltatja az építőipar lendületét

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2018. december 07., 10:58 utolsó módosítás: 2018. december 07., 12:40
HIRDETÉS

Megtorpanni látszik ugyan az ingatlanpiac lendülete, ám nincsenek válságra utaló jelek a Krónikának nyilatkozó ingatlanszakértő szerint. Gond viszont, hogy munkaerőhiány hátráltatja az építőipart.

Fotó: Pinti Attila

Látványosan visszaestek az ingatlanértékesítések a romániai városokban, és úgy tűnik, hogy már az Első otthon program sem segíti annyira a piacot, mint korábban. Hiszen szeptemberben még voltak bankok, amelyek nyújtottak jelzáloghitelt a kormányprogram keretében, holott egy évvel korábban már augusztusra kimerült a költségvetésből állami garanciára kiutalt keret.

A Digi 24 hírtelevízió által közzétett legfrissebb statisztikai adatok szerint országos viszonylatban drasztikusan, 30 százalékkal visszaestek idén augusztusban és szeptemberben a lakásértékesítések az előző év azonos időszakához viszonyítva, Bukarestben pedig a lassulás üteme megközelítette az 50 százalékot.

HIRDETÉS

Jelentős visszaesést jelentettek Kolozsvárról is, ahol például tavaly szeptemberben 1300 lakás talált gazdára, viszont idén számuk 600 alatt maradt.

Az ingatlanpiaci mozgások pedig a szakértők szerint vészesen hasonlítanak a tíz évvel ezelőtti forgatókönyvhöz, ami oda vezetett, hogy Románia súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került.

Szakértő: nincs válság

Megtorpant az ingatlanpiac, csökkentek az adásvételek – erősítette meg a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa. Rögtön hozzátette azonban, hogy aggodalomra semmi ok, az árak ugyanis egyelőre nem estek, így a válságnak nincs előjele. Kifejtette ugyanakkor, hogy a válsággal való riogatásnak az a veszélye, hogy épp a híresztelések idézik elő a hanyatlást.

Kolozsváron  egyelőre azzal küzdenek, hogy még mindig rengeteg a potenciális vásárló, de nem találnak számukra megfelelő ajánlatot.

A kincses városban dübörög az albérletpiac, ezért sokan befektetés céljából vásárolnának ingatlant, és olyan lakást keresnek, amely jól jövedelmez, tehát legalább évi 10 százalékos a hozama. Egy 50 ezer eurós lakást havi 400 euróért szeretnének bérbe adni, ám ez elrugaszkodott, hiszen 50 ezer euróért csak egy 27 négyzetméteres garzonlakást lehet vásárolni. Az új építésű lakások is gombamód szaporodnak, ám ezek általában kiesnek a bérlési célpontból, hiszen például a Békás (Bună Ziua) vagy az Európa negyedben nem lehet olyan áron, és gyorsan kiadni az ingatlant, mint a központban vagy a központhoz közel eső zónában.

Nagyobb az igény, mint a kínálat

Bónis Endre rámutatott, a város továbbra is dinamikusan fejlődik, az előrejelzések szerint tíz éven belül eléri a 800 ezres lélekszámot, így bár ezrével épülnek az új lakások, ebben a ritmusban ez nem fedezi az igényeket. Idén azonban azt tapasztalták, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemistáknak már nem vásároltak lakást a szüleik. „Az előző években sok ilyen megkeresés érkezett, idén ősszel alig volt ilyen jellegű tranzakció” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Hozzátette,

valószínűleg a hitelezés is veszített a lendületből – ezt az is jelzi, hogy a bankok keresik az ingatlanközvetítőket, hogy ajánlják a hitelkonstrukcióikat, és így szerezzenek ügyfeleket.

„Egy évvel ezelőtt még mi kerestük a pénzintézeteket, ma már ez megfordult, és a bankok fordulnak hozzánk” – részletezte Bónis Endre.

Kérdésünkre kitért arra is, hogy bár kevesebb az adásvétel, az árak nem mozdulnak. Még mindig jól működik a bérlési piac, üzlethelyiségeket, irodákat keresnek. Az ingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de kevés az ajánlat. Válságról csak akkor beszélhetünk, ha azt látjuk, hogy meghirdettek egy ingatlant 120 ezer euróért, majd 100 ezerért cserélt gazdát. Erre egyelőre nincs példa” – szögezte le Bónis Endre.

Az árak stagnálását az Imobiliare.ro portál által csütörtökön közzétett havi piaci elemzés is alátámasztja: eszerint októberhez mérten a múlt hónapban 1,4 százalékos drágulást regisztráltak, ami nagyjából stagnálásról tesz tanúbizonyságot, miközben éves szinten 7,5 százalékos a drágulás üteme, tehát visszaesésnek nyoma sincs.

Az építőipar nem bírja a tempót

Ugyanakkor, miközben azt látjuk, hogy például Kolozsváron és Nagyváradon gombamód szaporodnak az új társasházak, és sokszor már a tervezés idején elkelnek az új otthonok mivel nagyon sokan befektetési célból vásárolnak ingatlant, ráadásul az ingatlanszakértő szerint több is simán gazdára találna –, addig az építőipari statisztikák egyáltalán nem ezt a trendet követik. Sőt

a legfrissebb adatok szerint épphogy visszaesésnek indult az építőipar termelése is.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a minap közzétett adatsorok szerint 4,1 százalékkal visszaesett az építőipari munkálatok volumene az első kilenc hónapban az előző esztendő azonos időszakához mérten. A fő ok, hogy az ágazatot súlyos munkaerőhiány hátráltatja.

Fotó: Pinti Attila

Nem megoldás a minimálbér-emelés?

Ennek orvoslására született a kormányrendelet, amely 3000 lejre emelte az építőiparban dolgozók minimálbérét, az elemzők és érintettek szerint azonban korántsem biztos, hogy siker övezi az intézkedést. „Nem az ágazati minimálbér-emelés a megoldás az építőiparban mutatkozó munkaerőhiányra” – szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint hangsúlyozta,

a béreket a piacnak, a kereslet-kínálat alakulásának kell szabályoznia, és nem az államnak.

A szakember szerint az állam sokat segíthet, hogy ezt az átmeneti időszakot átvészeljék a vállalkozók, például azáltal, hogy csökkenti a bürokráciát, vagy rugalmasabban kezeli a pályázati kiírásokat.

Édler rámutatott, Romániából a nyugati országok vonják el a munkaerőt, ezt már csak a keletről behozott olcsóbb munkavállalókkal lehet pótolni. Az első lépést megtette a kormány azzal, hogy a külföldieknek már nem kell kötelező módon kifizetni a hazai átlagbért, minimálbérrel is lehet foglalkoztatni őket, ám még mindig túl bonyolult a munkavállalási engedélyek kiváltása, ezt kellene minél gyorsabban egyszerűsíteni.

Ha nem lépünk időben, a keleti olcsó munkaerőt is elszippantják előlünk. Holott ez lenne az átmeneti megoldás. Ha a vállalkozók képesek lesznek piacon maradni, és termelni, akkor előbb-utóbb felzárkóznak a bérek szintjén is”

– vallja a kamara elnöke. Szerinte már vannak is erre mutató jelek, hiszen már változik az, hogy nálunk minden olcsóbb: a munkaerő, de a munka eredménye is. „Romániában 150 ezer euróból megépítenek egy házat, nyugaton ugyanazt 500 ezer euróból építik meg. Itt is eljutunk erre a szintre, csak az átmeneti időszakot kell valahogy átvészelnünk” – összegzett Édler András.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS