Fotó: Pinti Attila
Megtorpanni látszik ugyan az ingatlanpiac lendülete, ám nincsenek válságra utaló jelek a Krónikának nyilatkozó ingatlanszakértő szerint. Gond viszont, hogy munkaerőhiány hátráltatja az építőipart.
2018. december 07., 10:582018. december 07., 10:58
2018. december 07., 12:402018. december 07., 12:40
Látványosan visszaestek az ingatlanértékesítések a romániai városokban, és úgy tűnik, hogy már az Első otthon program sem segíti annyira a piacot, mint korábban. Hiszen szeptemberben még voltak bankok, amelyek nyújtottak jelzáloghitelt a kormányprogram keretében, holott egy évvel korábban már augusztusra kimerült a költségvetésből állami garanciára kiutalt keret.
A Digi 24 hírtelevízió által közzétett legfrissebb statisztikai adatok szerint országos viszonylatban drasztikusan, 30 százalékkal visszaestek idén augusztusban és szeptemberben a lakásértékesítések az előző év azonos időszakához viszonyítva, Bukarestben pedig a lassulás üteme megközelítette az 50 százalékot.
Az ingatlanpiaci mozgások pedig a szakértők szerint vészesen hasonlítanak a tíz évvel ezelőtti forgatókönyvhöz, ami oda vezetett, hogy Románia súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került.
Megtorpant az ingatlanpiac, csökkentek az adásvételek – erősítette meg a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa. Rögtön hozzátette azonban, hogy aggodalomra semmi ok, az árak ugyanis egyelőre nem estek, így a válságnak nincs előjele. Kifejtette ugyanakkor, hogy a válsággal való riogatásnak az a veszélye, hogy épp a híresztelések idézik elő a hanyatlást.
A kincses városban dübörög az albérletpiac, ezért sokan befektetés céljából vásárolnának ingatlant, és olyan lakást keresnek, amely jól jövedelmez, tehát legalább évi 10 százalékos a hozama. Egy 50 ezer eurós lakást havi 400 euróért szeretnének bérbe adni, ám ez elrugaszkodott, hiszen 50 ezer euróért csak egy 27 négyzetméteres garzonlakást lehet vásárolni. Az új építésű lakások is gombamód szaporodnak, ám ezek általában kiesnek a bérlési célpontból, hiszen például a Békás (Bună Ziua) vagy az Európa negyedben nem lehet olyan áron, és gyorsan kiadni az ingatlant, mint a központban vagy a központhoz közel eső zónában.
Bónis Endre rámutatott, a város továbbra is dinamikusan fejlődik, az előrejelzések szerint tíz éven belül eléri a 800 ezres lélekszámot, így bár ezrével épülnek az új lakások, ebben a ritmusban ez nem fedezi az igényeket. Idén azonban azt tapasztalták, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemistáknak már nem vásároltak lakást a szüleik. „Az előző években sok ilyen megkeresés érkezett, idén ősszel alig volt ilyen jellegű tranzakció” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Hozzátette,
„Egy évvel ezelőtt még mi kerestük a pénzintézeteket, ma már ez megfordult, és a bankok fordulnak hozzánk” – részletezte Bónis Endre.
Kérdésünkre kitért arra is, hogy bár kevesebb az adásvétel, az árak nem mozdulnak. Még mindig jól működik a bérlési piac, üzlethelyiségeket, irodákat keresnek. Az ingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de kevés az ajánlat. Válságról csak akkor beszélhetünk, ha azt látjuk, hogy meghirdettek egy ingatlant 120 ezer euróért, majd 100 ezerért cserélt gazdát. Erre egyelőre nincs példa” – szögezte le Bónis Endre.
Az árak stagnálását az Imobiliare.ro portál által csütörtökön közzétett havi piaci elemzés is alátámasztja: eszerint októberhez mérten a múlt hónapban 1,4 százalékos drágulást regisztráltak, ami nagyjából stagnálásról tesz tanúbizonyságot, miközben éves szinten 7,5 százalékos a drágulás üteme, tehát visszaesésnek nyoma sincs.
Ugyanakkor, miközben azt látjuk, hogy például Kolozsváron és Nagyváradon gombamód szaporodnak az új társasházak, és sokszor már a tervezés idején elkelnek az új otthonok mivel nagyon sokan befektetési célból vásárolnak ingatlant, ráadásul az ingatlanszakértő szerint több is simán gazdára találna –, addig az építőipari statisztikák egyáltalán nem ezt a trendet követik. Sőt
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a minap közzétett adatsorok szerint 4,1 százalékkal visszaesett az építőipari munkálatok volumene az első kilenc hónapban az előző esztendő azonos időszakához mérten. A fő ok, hogy az ágazatot súlyos munkaerőhiány hátráltatja.
Fotó: Pinti Attila
Ennek orvoslására született a kormányrendelet, amely 3000 lejre emelte az építőiparban dolgozók minimálbérét, az elemzők és érintettek szerint azonban korántsem biztos, hogy siker övezi az intézkedést. „Nem az ágazati minimálbér-emelés a megoldás az építőiparban mutatkozó munkaerőhiányra” – szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint hangsúlyozta,
A szakember szerint az állam sokat segíthet, hogy ezt az átmeneti időszakot átvészeljék a vállalkozók, például azáltal, hogy csökkenti a bürokráciát, vagy rugalmasabban kezeli a pályázati kiírásokat.
Édler rámutatott, Romániából a nyugati országok vonják el a munkaerőt, ezt már csak a keletről behozott olcsóbb munkavállalókkal lehet pótolni. Az első lépést megtette a kormány azzal, hogy a külföldieknek már nem kell kötelező módon kifizetni a hazai átlagbért, minimálbérrel is lehet foglalkoztatni őket, ám még mindig túl bonyolult a munkavállalási engedélyek kiváltása, ezt kellene minél gyorsabban egyszerűsíteni.
– vallja a kamara elnöke. Szerinte már vannak is erre mutató jelek, hiszen már változik az, hogy nálunk minden olcsóbb: a munkaerő, de a munka eredménye is. „Romániában 150 ezer euróból megépítenek egy házat, nyugaton ugyanazt 500 ezer euróból építik meg. Itt is eljutunk erre a szintre, csak az átmeneti időszakot kell valahogy átvészelnünk” – összegzett Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!