
A Versenytanács a jövő hónap elején hozhat döntést a ROBOR megállapítása kapcsán felmerült kartellgyanú ügyében
Fotó: Pixabay
A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a bankközi kamatláb (ROBOR) megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
2026. május 08., 18:372026. május 08., 18:37
A Versenytanács elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a vizsgálati jelentés már elkészült, és arra utal, hogy a bankok között olyan információcsere történt, amely befolyásolhatta a versenyt és a több millió hitel kamatának kiszámításához használt index pontosságát. „A jelentés kész. Elküldtük a bankoknak, várjuk a pénzintézetek észrevételeit, de ez a védekezéshez való joguk. Elemezzük a válaszokat, majd döntést hozunk. Valahol a jövő hónap elején lesz döntésünk” – közölte Chirițoiu.

A bankok meglopták az embereket a kamatláb (ROBOR) módosításával, emiatt az érintett ügyfeleknek joguk van visszakérni a pénzüket – állapította meg Alexandru Dimitriu, az USR parlamenti képviselője.
„A jelentés azt állítja, hogy létezik egy olyan információcsere, amely torzítja a versenyt. Amikor egy bank megadja a ROBOR-ra vonatkozó árajánlatát, és ismeri a többi bank árajánlatait, ez befolyásolja a bank döntését és torzítja az index pontosságát. Tehát az árajánlatok nem függetlenek egymástól, ezt állítja a jelentés” – magyarázta.
„Ismétlem, ezt én és kollégáim fogjuk eldönteni, miután meghallgattuk a bankok érveit is” – szögezte le Chirițoiu. Amennyiben beigazolódna a kartellgyanú, a megkárosított hitelesek nem kapják vissza a jogtalanul elvett pénzüket, de – mint azt korábban Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónika megkeresésére elmondta – peres úton visszaszerezhetik.
– válaszolta kérdésünkre a versenytanácsi illetékes. Gyerkó szerint jó esélye van a pénz visszaszerzésére.

A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Mint ismeretes, a 2022-es év végén a Versenytanács ellenőrei előre be nem jelentett ellenőrzést indítottak a bankoknál, azzal a céllal, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a ROBOR kiszámításában részt vevő pénzintézetek közötti kartellszerű megállapodás fennállásának igazolására.
Az ellenőrzés megindításának évében, 2022 augusztusában Mugur Isărescu jegybankelnök is arról beszélt, hogy
– ez volt akkor a BNR elnökének az üzenete az inflációs jelentés bemutatásakor, és arra kérte a bankárokat, hogy figyeljenek jobban a BNR jelzéseire.
A ROBOR-t (Romanian Interbank Offer Rate) a Román Nemzeti Bank (BNR) számítja ki naponta a 10 legnagyobb romániai bank által beküldött kamatlábak alapján. Minden munkanap reggelén minden bank elküldi azokat a kamatlábakat, amelyeken pénzt adna kölcsön más bankoknak (különböző futamidőkre: 1 nap, 3 hónap, 6 hónap stb.). A szélsőséges értékeket (a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket) kiszűrik, majd a fennmaradó értékek átlagát számolják ki. Ha a bankoknak sok pénze van (a likviditás magas), a ROBOR csökken. Ha a bankoknak kevés pénze van, azt drágábban kölcsönzik (a ROBOR emelkedik). Hasonlóképpen, amikor a BNR emeli az irányadó kamatlábat, a ROBOR emelkedni szokott, míg amikor a BNR csökkenti az irányadó kamatlábat, a ROBOR csökken. A ROBOR közvetlenül beépül a régi, változó kamatozású, lejben denominált hitelek kamatlábaiba (főleg az IRCC bevezetése előtti hitelekébe). Az ilyen hitelek kamatlába a ROBOR és a bank árrésének összegéből áll. Így, amikor a ROBOR emelkedik, a banki kamatláb is nő.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
szóljon hozzá!