Uzsorásvadászat indult: öt év börtönt is kiszabhatnak a kölcsönt kamatra adókra

 Az illetéktelen személyek által kamatra nyújtott kölcsönzés tiltását a román honatyák már korábban belefoglalták a büntető törvénykönyvbe, a módosított jogszabály hatályba lépésének időpontja azonban egyelőre ismeretlen, és a joghézag miatt szükség volt egy önálló törvény megalkotására, amelynek hatálya átmeneti jellegű a Btk. életbelépéséig. A képviselőházban október végén megszavazott, Traian Băsescu államfő által pedig a napokban kihirdetett jogszabály alapján hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki kamatra ad kölcsön pénzt valakinek.

A törvény értelmében uzsorának minősül, ha a kölcsönadott pénzért az uzsorás „túlzott” kamatot számol fel, míg az uzsorást olyan személyként határozza meg a jogszabály, aki uzsora ellenében ad kölcsönt. Az uzsorázást inkrimináló törvénytervezetben eredetileg szereplő, egy és három év közötti börtönbüntetés kiszabásáról szóló előírást a képviselők a parlamenti vita során szigorították, ugyanakkor elrendelték az illegális tevékenységből származó anyagi és más jellegű javak elkobzását is. Különben az uzsoratörvény vitáját heves politikai összecsapások előzték meg.

A balliberális ellenzék – csak azért, mert kormánypárti honatyák terjesztették elő – nem támogatta az uzsorázás betiltását, számos szociáldemokrata politikus emiatt felelőtlenséggel vádolta saját pártelnökét, az egykor ügyészként tevékenykedő, az uzsorások módszereit tehát jól ismerő Victor Pontát. Amúgy a jelenségnek már rég gátat kellett volna szabni az országban, hiszen a régiókat vagy nagyvárosokat egymás között „felségterületekre” felosztó bűnbandák egyik jelentős bevételi forrása az uzsora. A romániai uzsorások áldozatai többnyire az erősen rászoruló, leszegényedett személyek, családok közül kerülnek ki, akiknek égető szükségük van azonnali kölcsönre, és mivel a bankoknál nem hitelképesek, szinte bármilyen feltételt elfogadnak, hogy pénzhez jussanak.

Az uzsorástevékenység széles körű elterjedésére jellemző, hogy a „két lábon járó bankok” újságok apróhirdetéseiben kínálták szolgáltatásaikat, több esetben pedig közjegyzők, sőt rendőrök cinkosságával kötöttek a maguk számára feltűnően aránytalan hasznot hozó kölcsönszerződéseket. A Kolozsvár közeli Désen nemrég leleplezett bűnbanda irreális követelőzései miatt többen öngyilkosságba menekültek, székelyföldi uzsorások pedig halálfenyegetések közepette követelték vissza az uzsorára adott öszszeg többszörösét áldozataiktól, akiknek házát is lefoglalták.

Mivel azonban a jelenség nem esett a törvény hatálya alá, a hatóságok eddig legfeljebb zsarolás, csalás vagy erőszakos bűncselekmények miatt indíthattak eljárást az uzsorások ellen. Így történhetett meg az is, hogy Neamţ megye volt rendőrfőkapitánya tavaly nyilvánosan védelmébe vett egy alvilági leszámolás áldozatául esett helyi maffiózót. „Ugyan miért nevezik bűnözőnek, amiért uzsorára adott kölcsönt? Nálunk ügyészek is foglalkoznak ilyesmivel” – fakadt ki Aurelian Şoric főfelügyelő a fényes nappal, egy kávézóban agyonlőtt alvilági figurával ápolt kapcsolatait firtató újságíróknak.

A később a rendőrség kötelékeiből is menesztett exparancsnok amúgy sokat nem tévedett, akkoriban ugyanis a munkaügyi minisztérium még a Romániában hivatalosan elismert foglalkozások között tartotta nyilván az uzsorázást, mégpedig a pénztárosokkal, krupiékkal és jegyárusítókkal egy kalap alatt.