
A kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint piacra jutásának támogatása, illetve a klaszterek gazdasági szerepe volt a fő témája a pénteken Kolozsváron lezajlott magyar-román üzleti fórumnak.
2013. november 18., 09:052013. november 18., 09:05
A konferenciát idén második alkalommal szervezték meg, a résztvevők száma pedig jelentősen emelkedett: a szervezők elmondása szerint tavalyhoz képest szinte megduplázódott a kincses városba érkező üzletemberek száma, az eseményre ugyanis közel háromszázan regisztráltak. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja szervezetőként rámutatott: az első vállalkozói fórumon azt tapasztalták, hogy a résztvevőknek sokkal több gyakorlati részre, közvetlen találkozásra alkalmat adó programpontra lenne igényük, ezért idén úgynevezett business-to-business (B2B), azaz kétoldalú üzletember-találkozókat is szerveztek a szekcióülések után, emellett közvetlen bemutatkozási lehetőséget is biztosítottak a vállalkozóknak.
„Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen Kolozs megyében, illetve Kolozsváron magyarországi befektetők vannak jelen legnagyobb mértékben. Infrastruktúra szempontjából ugyanakkor kell még fejlődni: az autópályák, valamint a Budapest és Kolozsvár közötti repülőgépjárat hiánya például sok beruházót elijeszt” – hívta fel a figyelmet a főkonzul. Erre reagálva Horea Uioreanu, a szintén társszervező megyei önkormányzat elnöke elmondta: a közvetlen légi összeköttetést valóban minél hamarabb biztosítani kell a két város között, erre pedig az illetékes hatóságoknak és az üzleti szférának közösen kell megoldást keresniük.
A köszöntők után elhangzott előadásokon többek között a kis- és középvállalkozások piacra jutásának szakmai támogatásáról esett szó. Kiss Ervin, a Kárpátia Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általa vezetett, immár hét éves múltra visszatekintő intézmény nyújtotta szolgáltatásokról beszélt. Mint rámutatott: a kereskedelmi kamara egyrészt a kétoldalú, magyar-román partnerkapcsolatokat, illetve üzletkötéseket támogatja, eszerint például a romániai cégeknél magyar termékek és szolgáltatások igénybevételét szorgalmazza. A Kárpátia emellett érdekképviseleti tevékenységet is ellát, e téren a célközönség a kis- és középvállalkozói szektor, a nagyvállalatok ugyanis nagyrészt önállóan végzik az érdekérvényesítési teendőket. A kkv-k ugyanakkor értékesítési tanácsadást, valamint tervezett beruházásaik támogatását is kérhetik a vegyeskamarától. Előadásában Kiss Ervin azt is elmondta, hogy a kamara elindítása után felmerült az igény egy olyan hálózat létrehozására, amely a Kárpát-medencében működő cégeket támogatja, és segít a partnerség létrehozásában. „Ennek nyomán jött létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt országban, Erdélyben pedig egyelőre öt városban – Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben – működtet irodát. A kapcsolattartás elősegítése mellet a hálózat rendszeresen szervez kkv-k számára gyakorlati műhelyeket is, ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, így az oktatói programot mindenképpen folytatjuk” – magyarázta a kamara elnöke.
Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke előadásában a klaszterek fontosságát, illetve a modern gazdaságban betöltött szerepüket emelte ki. Mint rámutatott: Közép-Kelet-Európában a vállalkozók egyelőre idegenül fogadják ezt a fajta gazdasági együttműködést, holott a pénzügyi válság legfőbb túlélői a klaszterek voltak. „A klaszter lényege az innováció, a közös fejlődési igény pedig minden tagot erre inspirál. A társulási forma egy másik fontos jellemzője a flexibilitás, illetve a sokszínűség, emiatt működnek jól a klaszterek” – magyarázta Szentpéteri. Hozzátette: arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy véget ért-e a gazdasági válság, az viszont biztos, hogy Európa még mindig iránykeresést folytat, Szentpéteri szerint pedig a térség jövője attól függ, hogy a kontinens ki tudja-e találni, illetve meg tudja-e alkotni az európai brandet.
Magyar-román üzleti központot nyitottak
Magyar-román üzleti központ nyílt pénteken Békéscsabán a nagyváradi Don Orione és a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A közös projekt célja, hogy segítse a határ két oldalán működő, különböző iparágakban dolgozó cégek és egyéni vállalkozók piaci együttműködését. Tóth Zsolt, az iparkamara titkára az MTI-nek elmondta: a két szervezet összesen közel 700 ezer euró vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására. Mint rámutatott: a központ Békéscsaba belvárosában, egy ötszáz négyzetméteres ingatlanban működik, amelyet a támogatásból felújítottak, és modern technikai eszközökkel szereltek fel. A központ a magyar-román határmenti térség vállalkozásainak nyújt szolgáltatásokat, közreműködik romániai cégek alapításban, vegyesvállalatok létrehozásában, uniós fejlesztési pályázatok elkészítésében, új piacok és partnerek felkutatásában és kapcsolatépítésben a román kamarai hálózattal. A projekt részeként a Békés megyei kamara román és magyar vállalkozások részére konferenciákat és üzletember-találkozókat is szervezett Nagyváradon, a résztvevők pedig alkalommal közösen mutatkoztak be szakmai kiállításokon. Tóth azt is elmondta, hogy a nagyváradi Don Orione szakiskola a továbbiakban felhasználható 440 ezer euró finanszírozásból új gyakorlati oktatóműhelyeket létesít, illetve inkubátorházat építtet, ahol a végzős diákok védett környezetben indíthatnak saját vállalkozásokat.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!