
A kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint piacra jutásának támogatása, illetve a klaszterek gazdasági szerepe volt a fő témája a pénteken Kolozsváron lezajlott magyar-román üzleti fórumnak.
2013. november 18., 09:052013. november 18., 09:05
A konferenciát idén második alkalommal szervezték meg, a résztvevők száma pedig jelentősen emelkedett: a szervezők elmondása szerint tavalyhoz képest szinte megduplázódott a kincses városba érkező üzletemberek száma, az eseményre ugyanis közel háromszázan regisztráltak. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja szervezetőként rámutatott: az első vállalkozói fórumon azt tapasztalták, hogy a résztvevőknek sokkal több gyakorlati részre, közvetlen találkozásra alkalmat adó programpontra lenne igényük, ezért idén úgynevezett business-to-business (B2B), azaz kétoldalú üzletember-találkozókat is szerveztek a szekcióülések után, emellett közvetlen bemutatkozási lehetőséget is biztosítottak a vállalkozóknak.
„Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen Kolozs megyében, illetve Kolozsváron magyarországi befektetők vannak jelen legnagyobb mértékben. Infrastruktúra szempontjából ugyanakkor kell még fejlődni: az autópályák, valamint a Budapest és Kolozsvár közötti repülőgépjárat hiánya például sok beruházót elijeszt” – hívta fel a figyelmet a főkonzul. Erre reagálva Horea Uioreanu, a szintén társszervező megyei önkormányzat elnöke elmondta: a közvetlen légi összeköttetést valóban minél hamarabb biztosítani kell a két város között, erre pedig az illetékes hatóságoknak és az üzleti szférának közösen kell megoldást keresniük.
A köszöntők után elhangzott előadásokon többek között a kis- és középvállalkozások piacra jutásának szakmai támogatásáról esett szó. Kiss Ervin, a Kárpátia Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általa vezetett, immár hét éves múltra visszatekintő intézmény nyújtotta szolgáltatásokról beszélt. Mint rámutatott: a kereskedelmi kamara egyrészt a kétoldalú, magyar-román partnerkapcsolatokat, illetve üzletkötéseket támogatja, eszerint például a romániai cégeknél magyar termékek és szolgáltatások igénybevételét szorgalmazza. A Kárpátia emellett érdekképviseleti tevékenységet is ellát, e téren a célközönség a kis- és középvállalkozói szektor, a nagyvállalatok ugyanis nagyrészt önállóan végzik az érdekérvényesítési teendőket. A kkv-k ugyanakkor értékesítési tanácsadást, valamint tervezett beruházásaik támogatását is kérhetik a vegyeskamarától. Előadásában Kiss Ervin azt is elmondta, hogy a kamara elindítása után felmerült az igény egy olyan hálózat létrehozására, amely a Kárpát-medencében működő cégeket támogatja, és segít a partnerség létrehozásában. „Ennek nyomán jött létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt országban, Erdélyben pedig egyelőre öt városban – Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben – működtet irodát. A kapcsolattartás elősegítése mellet a hálózat rendszeresen szervez kkv-k számára gyakorlati műhelyeket is, ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, így az oktatói programot mindenképpen folytatjuk” – magyarázta a kamara elnöke.
Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke előadásában a klaszterek fontosságát, illetve a modern gazdaságban betöltött szerepüket emelte ki. Mint rámutatott: Közép-Kelet-Európában a vállalkozók egyelőre idegenül fogadják ezt a fajta gazdasági együttműködést, holott a pénzügyi válság legfőbb túlélői a klaszterek voltak. „A klaszter lényege az innováció, a közös fejlődési igény pedig minden tagot erre inspirál. A társulási forma egy másik fontos jellemzője a flexibilitás, illetve a sokszínűség, emiatt működnek jól a klaszterek” – magyarázta Szentpéteri. Hozzátette: arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy véget ért-e a gazdasági válság, az viszont biztos, hogy Európa még mindig iránykeresést folytat, Szentpéteri szerint pedig a térség jövője attól függ, hogy a kontinens ki tudja-e találni, illetve meg tudja-e alkotni az európai brandet.
Magyar-román üzleti központot nyitottak
Magyar-román üzleti központ nyílt pénteken Békéscsabán a nagyváradi Don Orione és a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A közös projekt célja, hogy segítse a határ két oldalán működő, különböző iparágakban dolgozó cégek és egyéni vállalkozók piaci együttműködését. Tóth Zsolt, az iparkamara titkára az MTI-nek elmondta: a két szervezet összesen közel 700 ezer euró vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására. Mint rámutatott: a központ Békéscsaba belvárosában, egy ötszáz négyzetméteres ingatlanban működik, amelyet a támogatásból felújítottak, és modern technikai eszközökkel szereltek fel. A központ a magyar-román határmenti térség vállalkozásainak nyújt szolgáltatásokat, közreműködik romániai cégek alapításban, vegyesvállalatok létrehozásában, uniós fejlesztési pályázatok elkészítésében, új piacok és partnerek felkutatásában és kapcsolatépítésben a román kamarai hálózattal. A projekt részeként a Békés megyei kamara román és magyar vállalkozások részére konferenciákat és üzletember-találkozókat is szervezett Nagyváradon, a résztvevők pedig alkalommal közösen mutatkoztak be szakmai kiállításokon. Tóth azt is elmondta, hogy a nagyváradi Don Orione szakiskola a továbbiakban felhasználható 440 ezer euró finanszírozásból új gyakorlati oktatóműhelyeket létesít, illetve inkubátorházat építtet, ahol a végzős diákok védett környezetben indíthatnak saját vállalkozásokat.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!