
A kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint piacra jutásának támogatása, illetve a klaszterek gazdasági szerepe volt a fő témája a pénteken Kolozsváron lezajlott magyar-román üzleti fórumnak.
2013. november 18., 09:052013. november 18., 09:05
A konferenciát idén második alkalommal szervezték meg, a résztvevők száma pedig jelentősen emelkedett: a szervezők elmondása szerint tavalyhoz képest szinte megduplázódott a kincses városba érkező üzletemberek száma, az eseményre ugyanis közel háromszázan regisztráltak. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja szervezetőként rámutatott: az első vállalkozói fórumon azt tapasztalták, hogy a résztvevőknek sokkal több gyakorlati részre, közvetlen találkozásra alkalmat adó programpontra lenne igényük, ezért idén úgynevezett business-to-business (B2B), azaz kétoldalú üzletember-találkozókat is szerveztek a szekcióülések után, emellett közvetlen bemutatkozási lehetőséget is biztosítottak a vállalkozóknak.
„Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen Kolozs megyében, illetve Kolozsváron magyarországi befektetők vannak jelen legnagyobb mértékben. Infrastruktúra szempontjából ugyanakkor kell még fejlődni: az autópályák, valamint a Budapest és Kolozsvár közötti repülőgépjárat hiánya például sok beruházót elijeszt” – hívta fel a figyelmet a főkonzul. Erre reagálva Horea Uioreanu, a szintén társszervező megyei önkormányzat elnöke elmondta: a közvetlen légi összeköttetést valóban minél hamarabb biztosítani kell a két város között, erre pedig az illetékes hatóságoknak és az üzleti szférának közösen kell megoldást keresniük.
A köszöntők után elhangzott előadásokon többek között a kis- és középvállalkozások piacra jutásának szakmai támogatásáról esett szó. Kiss Ervin, a Kárpátia Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általa vezetett, immár hét éves múltra visszatekintő intézmény nyújtotta szolgáltatásokról beszélt. Mint rámutatott: a kereskedelmi kamara egyrészt a kétoldalú, magyar-román partnerkapcsolatokat, illetve üzletkötéseket támogatja, eszerint például a romániai cégeknél magyar termékek és szolgáltatások igénybevételét szorgalmazza. A Kárpátia emellett érdekképviseleti tevékenységet is ellát, e téren a célközönség a kis- és középvállalkozói szektor, a nagyvállalatok ugyanis nagyrészt önállóan végzik az érdekérvényesítési teendőket. A kkv-k ugyanakkor értékesítési tanácsadást, valamint tervezett beruházásaik támogatását is kérhetik a vegyeskamarától. Előadásában Kiss Ervin azt is elmondta, hogy a kamara elindítása után felmerült az igény egy olyan hálózat létrehozására, amely a Kárpát-medencében működő cégeket támogatja, és segít a partnerség létrehozásában. „Ennek nyomán jött létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt országban, Erdélyben pedig egyelőre öt városban – Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben – működtet irodát. A kapcsolattartás elősegítése mellet a hálózat rendszeresen szervez kkv-k számára gyakorlati műhelyeket is, ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, így az oktatói programot mindenképpen folytatjuk” – magyarázta a kamara elnöke.
Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke előadásában a klaszterek fontosságát, illetve a modern gazdaságban betöltött szerepüket emelte ki. Mint rámutatott: Közép-Kelet-Európában a vállalkozók egyelőre idegenül fogadják ezt a fajta gazdasági együttműködést, holott a pénzügyi válság legfőbb túlélői a klaszterek voltak. „A klaszter lényege az innováció, a közös fejlődési igény pedig minden tagot erre inspirál. A társulási forma egy másik fontos jellemzője a flexibilitás, illetve a sokszínűség, emiatt működnek jól a klaszterek” – magyarázta Szentpéteri. Hozzátette: arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy véget ért-e a gazdasági válság, az viszont biztos, hogy Európa még mindig iránykeresést folytat, Szentpéteri szerint pedig a térség jövője attól függ, hogy a kontinens ki tudja-e találni, illetve meg tudja-e alkotni az európai brandet.
Magyar-román üzleti központot nyitottak
Magyar-román üzleti központ nyílt pénteken Békéscsabán a nagyváradi Don Orione és a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A közös projekt célja, hogy segítse a határ két oldalán működő, különböző iparágakban dolgozó cégek és egyéni vállalkozók piaci együttműködését. Tóth Zsolt, az iparkamara titkára az MTI-nek elmondta: a két szervezet összesen közel 700 ezer euró vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására. Mint rámutatott: a központ Békéscsaba belvárosában, egy ötszáz négyzetméteres ingatlanban működik, amelyet a támogatásból felújítottak, és modern technikai eszközökkel szereltek fel. A központ a magyar-román határmenti térség vállalkozásainak nyújt szolgáltatásokat, közreműködik romániai cégek alapításban, vegyesvállalatok létrehozásában, uniós fejlesztési pályázatok elkészítésében, új piacok és partnerek felkutatásában és kapcsolatépítésben a román kamarai hálózattal. A projekt részeként a Békés megyei kamara román és magyar vállalkozások részére konferenciákat és üzletember-találkozókat is szervezett Nagyváradon, a résztvevők pedig alkalommal közösen mutatkoztak be szakmai kiállításokon. Tóth azt is elmondta, hogy a nagyváradi Don Orione szakiskola a továbbiakban felhasználható 440 ezer euró finanszírozásból új gyakorlati oktatóműhelyeket létesít, illetve inkubátorházat építtet, ahol a végzős diákok védett környezetben indíthatnak saját vállalkozásokat.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!