
A kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint piacra jutásának támogatása, illetve a klaszterek gazdasági szerepe volt a fő témája a pénteken Kolozsváron lezajlott magyar-román üzleti fórumnak.
2013. november 18., 09:052013. november 18., 09:05
A konferenciát idén második alkalommal szervezték meg, a résztvevők száma pedig jelentősen emelkedett: a szervezők elmondása szerint tavalyhoz képest szinte megduplázódott a kincses városba érkező üzletemberek száma, az eseményre ugyanis közel háromszázan regisztráltak. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja szervezetőként rámutatott: az első vállalkozói fórumon azt tapasztalták, hogy a résztvevőknek sokkal több gyakorlati részre, közvetlen találkozásra alkalmat adó programpontra lenne igényük, ezért idén úgynevezett business-to-business (B2B), azaz kétoldalú üzletember-találkozókat is szerveztek a szekcióülések után, emellett közvetlen bemutatkozási lehetőséget is biztosítottak a vállalkozóknak.
„Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen Kolozs megyében, illetve Kolozsváron magyarországi befektetők vannak jelen legnagyobb mértékben. Infrastruktúra szempontjából ugyanakkor kell még fejlődni: az autópályák, valamint a Budapest és Kolozsvár közötti repülőgépjárat hiánya például sok beruházót elijeszt” – hívta fel a figyelmet a főkonzul. Erre reagálva Horea Uioreanu, a szintén társszervező megyei önkormányzat elnöke elmondta: a közvetlen légi összeköttetést valóban minél hamarabb biztosítani kell a két város között, erre pedig az illetékes hatóságoknak és az üzleti szférának közösen kell megoldást keresniük.
A köszöntők után elhangzott előadásokon többek között a kis- és középvállalkozások piacra jutásának szakmai támogatásáról esett szó. Kiss Ervin, a Kárpátia Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általa vezetett, immár hét éves múltra visszatekintő intézmény nyújtotta szolgáltatásokról beszélt. Mint rámutatott: a kereskedelmi kamara egyrészt a kétoldalú, magyar-román partnerkapcsolatokat, illetve üzletkötéseket támogatja, eszerint például a romániai cégeknél magyar termékek és szolgáltatások igénybevételét szorgalmazza. A Kárpátia emellett érdekképviseleti tevékenységet is ellát, e téren a célközönség a kis- és középvállalkozói szektor, a nagyvállalatok ugyanis nagyrészt önállóan végzik az érdekérvényesítési teendőket. A kkv-k ugyanakkor értékesítési tanácsadást, valamint tervezett beruházásaik támogatását is kérhetik a vegyeskamarától. Előadásában Kiss Ervin azt is elmondta, hogy a kamara elindítása után felmerült az igény egy olyan hálózat létrehozására, amely a Kárpát-medencében működő cégeket támogatja, és segít a partnerség létrehozásában. „Ennek nyomán jött létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt országban, Erdélyben pedig egyelőre öt városban – Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben – működtet irodát. A kapcsolattartás elősegítése mellet a hálózat rendszeresen szervez kkv-k számára gyakorlati műhelyeket is, ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, így az oktatói programot mindenképpen folytatjuk” – magyarázta a kamara elnöke.
Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke előadásában a klaszterek fontosságát, illetve a modern gazdaságban betöltött szerepüket emelte ki. Mint rámutatott: Közép-Kelet-Európában a vállalkozók egyelőre idegenül fogadják ezt a fajta gazdasági együttműködést, holott a pénzügyi válság legfőbb túlélői a klaszterek voltak. „A klaszter lényege az innováció, a közös fejlődési igény pedig minden tagot erre inspirál. A társulási forma egy másik fontos jellemzője a flexibilitás, illetve a sokszínűség, emiatt működnek jól a klaszterek” – magyarázta Szentpéteri. Hozzátette: arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy véget ért-e a gazdasági válság, az viszont biztos, hogy Európa még mindig iránykeresést folytat, Szentpéteri szerint pedig a térség jövője attól függ, hogy a kontinens ki tudja-e találni, illetve meg tudja-e alkotni az európai brandet.
Magyar-román üzleti központot nyitottak
Magyar-román üzleti központ nyílt pénteken Békéscsabán a nagyváradi Don Orione és a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A közös projekt célja, hogy segítse a határ két oldalán működő, különböző iparágakban dolgozó cégek és egyéni vállalkozók piaci együttműködését. Tóth Zsolt, az iparkamara titkára az MTI-nek elmondta: a két szervezet összesen közel 700 ezer euró vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására. Mint rámutatott: a központ Békéscsaba belvárosában, egy ötszáz négyzetméteres ingatlanban működik, amelyet a támogatásból felújítottak, és modern technikai eszközökkel szereltek fel. A központ a magyar-román határmenti térség vállalkozásainak nyújt szolgáltatásokat, közreműködik romániai cégek alapításban, vegyesvállalatok létrehozásában, uniós fejlesztési pályázatok elkészítésében, új piacok és partnerek felkutatásában és kapcsolatépítésben a román kamarai hálózattal. A projekt részeként a Békés megyei kamara román és magyar vállalkozások részére konferenciákat és üzletember-találkozókat is szervezett Nagyváradon, a résztvevők pedig alkalommal közösen mutatkoztak be szakmai kiállításokon. Tóth azt is elmondta, hogy a nagyváradi Don Orione szakiskola a továbbiakban felhasználható 440 ezer euró finanszírozásból új gyakorlati oktatóműhelyeket létesít, illetve inkubátorházat építtet, ahol a végzős diákok védett környezetben indíthatnak saját vállalkozásokat.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!