Fotó: Veres Nándor
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát – mondta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője egy keddi interjúban.
2022. május 31., 17:452022. május 31., 17:45
2022. május 31., 17:462022. május 31., 17:46
Fatih Birol a Der Spiegel című német hírmagazinnak adott interjúban rámutatott, hogy Oroszország az Ukrajna elleni támadásig a globális energiarendszer meghatározó szereplője, az első számú kőolaj- és földgázexportőr, és az egyik legnagyobb szénexportőr volt. Ezért míg a hetvenes és a nyolcvanas évek energiaválságai egyedül a kőolajról szóltak, az Ukrajna elleni orosz támadás következtében „egyszerre van olajválság, gázválság és villamosenergia-válság”, így ez a krízis sokkal súlyosabb, mint az eddigiek, és valószínűleg hosszabb ideig is tart majd – fejtette ki a párizsi székhelyű kormányközi szervezet ügyvezető igazgatója a Der Spiegel hírportálján közölt interjúban.
Mint mondta, benzinből, dízelből és kerozinból is hiány keletkezhet, méghozzá főleg Európában. „Európában ugyanis nem csupán a nyersolajimporttól, hanem a feldolgozott olajtermékek behozatalától is függ az ellátás” – tette hozzá Fatih Birol, rámutatva, hogy több exportőr, köztük Kína kiviteli korlátozásokat vezetett be a hazai fogyasztók védelmére.
Ugyanakkor lehetnek „megkönnyebbülést hozó meglepetések” a piacon. Javíthat a helyzeten, ha tovább gyengül a kínai gazdaság, mert így csökkenne az olaj iránti kereslet. A kínálat bővülését eredményezheti, ha sikerülne megállapodni a legnagyobb kitermelők közé tartozó Iránnal az ország nukleáris programjáról. Ugyancsak a kínálati oldalról hozhat enyhülést, ha néhány közel-keleti termelő, például Szaúd-Arábia, növelné a kitermelését. „Azonban mindegyik eset meglepetés lenne, nem szabad számítani rájuk” – húzta alá az IEA vezetője.
Inkább a fogyasztás csökkentését szolgáló javaslatokat lenne érdemes megfogadni, amelyeket a szervezet már márciusban bemutatott – mondta Fatih Birol. Felidézte, hogy a tíz pontból álló csomag a fejlett gazdaságoknak szól, és a többi között azt tartalmazza, hogy vezessék be az autómentes vasárnapok intézményét a nagyvárosokban, csökkentsék a jegyek, bérletek árát a közösségi közlekedésben és szigorúbban korlátozzák a sebességet az autópályákon.
A 31 államot, köztük Magyarországot összefogó szervezet vezetője a többi között arról is szólt, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakult energiaválság lehetőségeket, reményt is jelenthet. Mint mondta, a válság „fordulópont lehet sok ország számára, hogy alapvetően átalakítsa energiapolitikáját”. „Ha a kormányok a megújuló energiaforrások kiaknázását és minden más, tiszta technológia használatát ösztönző beruházási politikát folytatnak, akkor nem csak az éghajlatvédelem ügyét mozdítják előre, hanem enyhítik országuk függését a fosszilis energiahordozók importjától” – fejtette ki az IEA vezetője, aláhúzva, hogy „a megújuló energia energiabiztonságot jelent”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!