Az államkasszába fog első körben befolyni a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, a bevételt pedig utólag fogják szétosztani a helyi önkormányzatoknak – jelentette be kedd este Ioana Petrescu pénzügyminiszter.
2014. szeptember 10., 14:102014. szeptember 10., 14:10
Mint rámutatott: a szétosztási rendszert a közeljövőben dolgozza ki a szaktárca. Petrescu arról is beszámolt, hogy a kormány, illetve az általa vezetett minisztérium továbbra is támogatja az oszlopadó 1,5 százalékról 1 százalékra történő csökkentését – az adótörvénykönyv erre vonatkozó, 2003/571-es jogszabályának módosítát kedden fogadta el a képviselőház gazdasági politikáért és reformokért felelős bizottsága.
„Az illeték mérséklésével csökkentjük az üzleti szférára kirótt pénzügyi terhet, minderről a beruházók képviselőivel folytatott tárgyalások nyomán döntöttünk” – magyarázta Ioana Petrescu. A pénzügyminiszter rámutatott: az adóból befolyt összeget azért gyűjtik első körben az államkasszába, hogy a procedúra minél egyszerűbb legyen a vállalkozói szféra számára.
A tárcavezető hozzátette: a képviselőház különbizottsága által elfogadott módosítások jövő évben lépnek hatályba, miután azokra a parlament mindkét háza rábólint.
Az oszlopadó várható csökkentését múlt héten jelentette be Victor Ponta miniszterelnök, aki arról is beszámolt, hogy az illetékből befoly összeg a helyi önkormányzatoknál marad, amelyek infrastrukturális beruházásokat valósíthatnak meg a bevételből. „Megengedhetjük magunknak, hogy csökkentsük az adót, és a bevételt teljes mértékben az önkormányzatoknak engedjük át, amelyek az összeget egyebek mellett az iskolák, az utak vagy a csatornahálózat fejlesztésére fordíthatják” – fogalmazott akkor a kormányfő.
Ehhez képest Ponta és más kormánytagok az év elején még azzal indokolták az oszlopadó bevezetésének szükségességét, hogy az ebből származó bevételt autópályák építésére fogják fordítani. A különleges építményekre kivetett adót évente két részletben kell kifizetni, a kormány előrejelzése szerint pedig az éves bevétel meghaladja majd az 1,5 milliárd lej, ez jóval magasabb lenne, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott megállapodás során előrevetített 500 millió lej.
Keret
Kifogásolja a brit nagykövet a sürgősségi rendeleteket
Kifogásolják a Romániában tevékenykedő nagy-britanniai beruházók, hogy a kormány rengeteg rendeletet sürgősségi eljárással fogad el, emiatt átláthatatlanok a törvények és instabil a piac – hívta fel a figyelmet Paul Brummell, a szigetország új bukaresti nagykövete, akinek többször is panaszkodtak a jelenségről az üzletemberek. A diplomata úgy fogalmazott: amint a neve is mutatja, sürgősségi kormányrendeketek csakis sürgősségi esetben szabadna elfogadni. A nagykövet arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben a két ország közötti tranzakciók értéke elérte a 3,3 milliárd eurót, Románia ugyanakkor 2 milliárd euró értékben exportált Nagy-Britanniába. A nagykövet elmondása szerint azonban a romániai piac kevéssé ismert a szigetországban, ennek orvoslása érdekében a londoni kormány és a román–brit kereskedelmi kamara programot indít a brit kis- és közepes vállalkozások Romániába vonzásáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!