Az államkasszába fog első körben befolyni a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, a bevételt pedig utólag fogják szétosztani a helyi önkormányzatoknak – jelentette be kedd este Ioana Petrescu pénzügyminiszter.
2014. szeptember 10., 14:102014. szeptember 10., 14:10
Mint rámutatott: a szétosztási rendszert a közeljövőben dolgozza ki a szaktárca. Petrescu arról is beszámolt, hogy a kormány, illetve az általa vezetett minisztérium továbbra is támogatja az oszlopadó 1,5 százalékról 1 százalékra történő csökkentését – az adótörvénykönyv erre vonatkozó, 2003/571-es jogszabályának módosítát kedden fogadta el a képviselőház gazdasági politikáért és reformokért felelős bizottsága.
„Az illeték mérséklésével csökkentjük az üzleti szférára kirótt pénzügyi terhet, minderről a beruházók képviselőivel folytatott tárgyalások nyomán döntöttünk” – magyarázta Ioana Petrescu. A pénzügyminiszter rámutatott: az adóból befolyt összeget azért gyűjtik első körben az államkasszába, hogy a procedúra minél egyszerűbb legyen a vállalkozói szféra számára.
A tárcavezető hozzátette: a képviselőház különbizottsága által elfogadott módosítások jövő évben lépnek hatályba, miután azokra a parlament mindkét háza rábólint.
Az oszlopadó várható csökkentését múlt héten jelentette be Victor Ponta miniszterelnök, aki arról is beszámolt, hogy az illetékből befoly összeg a helyi önkormányzatoknál marad, amelyek infrastrukturális beruházásokat valósíthatnak meg a bevételből. „Megengedhetjük magunknak, hogy csökkentsük az adót, és a bevételt teljes mértékben az önkormányzatoknak engedjük át, amelyek az összeget egyebek mellett az iskolák, az utak vagy a csatornahálózat fejlesztésére fordíthatják” – fogalmazott akkor a kormányfő.
Ehhez képest Ponta és más kormánytagok az év elején még azzal indokolták az oszlopadó bevezetésének szükségességét, hogy az ebből származó bevételt autópályák építésére fogják fordítani. A különleges építményekre kivetett adót évente két részletben kell kifizetni, a kormány előrejelzése szerint pedig az éves bevétel meghaladja majd az 1,5 milliárd lej, ez jóval magasabb lenne, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott megállapodás során előrevetített 500 millió lej.
Keret
Kifogásolja a brit nagykövet a sürgősségi rendeleteket
Kifogásolják a Romániában tevékenykedő nagy-britanniai beruházók, hogy a kormány rengeteg rendeletet sürgősségi eljárással fogad el, emiatt átláthatatlanok a törvények és instabil a piac – hívta fel a figyelmet Paul Brummell, a szigetország új bukaresti nagykövete, akinek többször is panaszkodtak a jelenségről az üzletemberek. A diplomata úgy fogalmazott: amint a neve is mutatja, sürgősségi kormányrendeketek csakis sürgősségi esetben szabadna elfogadni. A nagykövet arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben a két ország közötti tranzakciók értéke elérte a 3,3 milliárd eurót, Románia ugyanakkor 2 milliárd euró értékben exportált Nagy-Britanniába. A nagykövet elmondása szerint azonban a romániai piac kevéssé ismert a szigetországban, ennek orvoslása érdekében a londoni kormány és a román–brit kereskedelmi kamara programot indít a brit kis- és közepes vállalkozások Romániába vonzásáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!