
Kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha a szenátus után a képviselőház is megszavazza a belföldi termékek előnyben részesítését célzó jogszabályt. Gyerkó László, a Versenytanács alelnöke lapunknak elmondta, konzultatív jellegű jelentésében az intézmény kétszer is arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy nem ért egyet az élelmiszeripari korlátozással. A felsőház által megszavazott törvény szerint a hazai élelmiszerüzleteknek hús-, zöldség- és gyümölcskínálatuk legkevesebb 51 százalékát a belföldi piacról kell előteremteniük.
2015. október 07., 16:402015. október 07., 16:40
2015. október 07., 19:162015. október 07., 19:16
A lapunk által már ismertetett javaslat eredeti formájában csak a nagy bevásárlóközpontokat kötelezte volna az import áru arányának korlátozásra, az elfogadott változat azonban az ország valamennyi élelmiszerüzletére kiterjesztette a rendelkezés hatályát.
A tervezet – amelynek hatályba lépéséhez a képviselőház jóváhagyására is szükség van – csak a téli hónapokban nyújt teret némi engedményre, decemberben és januárban ugyanis az üzletek polcain található gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehetne import. Ovidiu Donţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azzal indokolja előterjesztését, hogy az intézkedés munkahelyeket teremtene, növelné az adóbevételeket, továbbá a romániai piac, valamint a gazdák és a mezőgazdasági kistermelők versenyképességét, ugyanakkor több friss termék lenne kapható a boltokban.
Egyébként a politikus többek között az Európai Unió vidékfejlesztési politikájára hivatkozik, amely 2014-2020-as programidőszakában nagy hangsúlyt fektet a rövid élelmiszer-ellátási láncok kiépítésére, a helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság csökkentésére, a helyi piacok előtérbe helyezésére.
Ehhez képest a Versenytanács arra figyelmeztet, hogy a törvénytervezet uniós versenyszabályokba ütközik. „Érthető, hogy minden ország előnyben kívánja részesíteni saját, belföldön előállított termékét, viszont meg kell vizsgálni, hogy szavatolhatóak-e a beszállítás minőségére, mennyiségére, időtartamára vonatkozó feltételek. Jó lenne, ha például a székelyföldi kolbásznak nagyobb piaca lenne, de kérdéses, hogy van-e, aki megtermeljen annyi árut a kívánt mennyiségben – jelentette ki a Krónikának Gyerkó László.
A versenyhivatal alelnöke hozzátette, a törvény elfogadását nem előzte meg reális elemzés, ugyanakkor az uniós szabad piacot, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendeleteket figyelembe véve szerinte nem lehet gyakorlatba ültetni az ehhez hasonló megszorító intézkedést. A versenytanács alelnöke szerint amennyiben a képviselőház változatlan formában szavazná meg a jogszabályt, az EU kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen.
Delia Nica, a romániai áruházláncok országos szövetségének ügyvezető igazgatója a Hotnews portálnak úgy nyilatkozott, semmi kifogásuk az ellen, hogy például a nyári hónapokban kizárólag hazai termékekkel töltsék fel az üzletek polcait, ez azonban a belföldi termelési kapacitást tekintve szerinte lehetetlen. „Alternatívát is biztosítani kellene a kereskedők számára arra az esetre, ha nem tudják feltölteni a készletüket kizárólag a helyi piacról. Mi a teendő például az ideihez hasonló aszályos évben, amikor elégtelen mennyiségű hazai zöldség és gyümölcs termett? – tette fel a kérdést Nica.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter üdvözölte a kezdeményezést, szkeptikusnak mutatkozott azonban a tekintetben, hogy a belföldi termelés megfelelne-e a többletkeresletnek. A tárcavezető úgy véli, az importból származó élelmiszer forgalmazásának korlátozása csak az életképes termelőszövetkezetek működése, a gazdák társulása esetén lenne lehetséges.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!