Kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha a szenátus után a képviselőház is megszavazza a belföldi termékek előnyben részesítését célzó jogszabályt. Gyerkó László, a Versenytanács alelnöke lapunknak elmondta, konzultatív jellegű jelentésében az intézmény kétszer is arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy nem ért egyet az élelmiszeripari korlátozással. A felsőház által megszavazott törvény szerint a hazai élelmiszerüzleteknek hús-, zöldség- és gyümölcskínálatuk legkevesebb 51 százalékát a belföldi piacról kell előteremteniük.
2015. október 07., 16:402015. október 07., 16:40
2015. október 07., 19:162015. október 07., 19:16
A lapunk által már ismertetett javaslat eredeti formájában csak a nagy bevásárlóközpontokat kötelezte volna az import áru arányának korlátozásra, az elfogadott változat azonban az ország valamennyi élelmiszerüzletére kiterjesztette a rendelkezés hatályát.
A tervezet – amelynek hatályba lépéséhez a képviselőház jóváhagyására is szükség van – csak a téli hónapokban nyújt teret némi engedményre, decemberben és januárban ugyanis az üzletek polcain található gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehetne import. Ovidiu Donţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azzal indokolja előterjesztését, hogy az intézkedés munkahelyeket teremtene, növelné az adóbevételeket, továbbá a romániai piac, valamint a gazdák és a mezőgazdasági kistermelők versenyképességét, ugyanakkor több friss termék lenne kapható a boltokban.
Egyébként a politikus többek között az Európai Unió vidékfejlesztési politikájára hivatkozik, amely 2014-2020-as programidőszakában nagy hangsúlyt fektet a rövid élelmiszer-ellátási láncok kiépítésére, a helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság csökkentésére, a helyi piacok előtérbe helyezésére.
Ehhez képest a Versenytanács arra figyelmeztet, hogy a törvénytervezet uniós versenyszabályokba ütközik. „Érthető, hogy minden ország előnyben kívánja részesíteni saját, belföldön előállított termékét, viszont meg kell vizsgálni, hogy szavatolhatóak-e a beszállítás minőségére, mennyiségére, időtartamára vonatkozó feltételek. Jó lenne, ha például a székelyföldi kolbásznak nagyobb piaca lenne, de kérdéses, hogy van-e, aki megtermeljen annyi árut a kívánt mennyiségben – jelentette ki a Krónikának Gyerkó László.
A versenyhivatal alelnöke hozzátette, a törvény elfogadását nem előzte meg reális elemzés, ugyanakkor az uniós szabad piacot, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendeleteket figyelembe véve szerinte nem lehet gyakorlatba ültetni az ehhez hasonló megszorító intézkedést. A versenytanács alelnöke szerint amennyiben a képviselőház változatlan formában szavazná meg a jogszabályt, az EU kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen.
Delia Nica, a romániai áruházláncok országos szövetségének ügyvezető igazgatója a Hotnews portálnak úgy nyilatkozott, semmi kifogásuk az ellen, hogy például a nyári hónapokban kizárólag hazai termékekkel töltsék fel az üzletek polcait, ez azonban a belföldi termelési kapacitást tekintve szerinte lehetetlen. „Alternatívát is biztosítani kellene a kereskedők számára arra az esetre, ha nem tudják feltölteni a készletüket kizárólag a helyi piacról. Mi a teendő például az ideihez hasonló aszályos évben, amikor elégtelen mennyiségű hazai zöldség és gyümölcs termett? – tette fel a kérdést Nica.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter üdvözölte a kezdeményezést, szkeptikusnak mutatkozott azonban a tekintetben, hogy a belföldi termelés megfelelne-e a többletkeresletnek. A tárcavezető úgy véli, az importból származó élelmiszer forgalmazásának korlátozása csak az életképes termelőszövetkezetek működése, a gazdák társulása esetén lenne lehetséges.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!