Miközben a munkáltatók ellenzik a nagyobb arányú emelést, a szakszervezetek már régóta ezer lejes minimálbért követelnek, amely még ez esetben is eltörpülne az EU-ban legmagasabb, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest. A hazai jövedelemszintet jól jellemzi, hogy a januártól érvényes, 101 ezer forintos magyarországi minimálbér majdnem azonos az 1600 lejes romániai átlagbérrel, amely a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb.
2014. január 12., 20:022014. január 12., 20:02
Még mindig a második legalacsonyabb a román minimálbér az Európai Unió tagállamai közül azután, hogy a kormány ötven lejjel megemelte 2014 januárjától. Ennek megfelelően Romániában 850 lejre (189 euró) nőtt a bruttó országos minimálbér, amely csak a 160 eurós bolgár minimálbért előzi meg az EU-ban.
A Victor Ponta vezette balliberális kormány az ősszel állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy 2014-ben két lépcsőben kilencszáz lejre emeli a minimálbért. A januári növekedés több mint 800 ezer alkalmazottat érint, közülük mintegy 240 ezren közalkalmazottak, 566 ezer személy pedig a magánszférában dolgozik. A július elsején esedékes újabb ötven lejes emelés már egymillió alkalmazottnak jelent jövedelem-növekedést.
A minimálbér emelésétől 344 ezer lejes költségvetési többletbevételt remél a kormány, a többlet a versenyszféra magasabb adóterheiből és a minimálbér függvényében megállapított közlekedési bírságok növekedéséből származhat. A közlekedési vétségekért járó büntetőpontok után fizetendő összeg ugyanis a mindenkori minimálbér tíz százaléka, így egy büntetőpont értéke az eddigi 80 lej helyett januártól 85 lejre, júliustól pedig 90 lejre emelkedik.
A munkáltatók legfeljebb három százalékos minimálbér-emelést támogattak, ami szerintük nagy vonalakban fedezné az infláció növekedését, továbbá megőrizné a lakosság vásárlóerejét. Cristian Pârvan, a romániai üzletemberek egyesületének főtitkára úgy véli, a minimálbér magasabb arányú emelése bizonyos ágazatokban – például építőipar, kereskedelem, vendéglátóipar – munkahelyek megszűntetéséhez és a feketemunka elburjánzásához vezetne.
Ezzel szemben a jövedelmek közötti szakadékok felszámolása érdekében a szakszervezetek már évek óta követelik az ezer lejes minimálbért. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke felhívta a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mintegy hatvan százaléka hivatalosan minimálbér körüli javadalmazásban részesül.
„Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók többsége a szürkegazdaságban tevékenykedik, emiatt a munkaerőpiaci adócsalás mértéke eléri a hazai össztermék (GDP) 15 százalékát\" – állapította meg a bukaresti szakszervezeti vezető, aki szerint a nagyobb arányú minimálbér-emelés hozzájárulna a szürkegazdaság kifehérítéséhez. A szakszervezetek emlékeztetnek: bár a hazai minimálbér 145 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig eltörpül a kontinensen legmagasabbnak számító, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest.
Egyébként az 1600 lejes romániai nettó átlagbér mindössze 75 lejjel haladja meg a januártól érvényes, 101 500 forintos magyarországi minimálbért. Ráadásul az átlagos jövedelemszintek között jelentős különbségek érhetők tetten az országban régiónként. A legnagyobb szakadék a főváros és a vidék között tátong: miközben Bukarestben a nettó átlagfizetés eléri a 2200 lejt, a rangsorban következő Gorj, valamint Kolozs és Szeben megyében 1600 lej körül mozog az átlagbér.
Az ország legszegényebb régiójának Moldva számít: a keleti megyékben az ezer lejt alig meghaladó nettó átlagkereset a felét sem teszi ki a bukaresti munkavállalók által hazavitt összegnek. A legrosszabbul mégis a székelyföldi Hargita megyében keresnek a munkavállalók: a nyolcvan százalékos arányban magyarok lakta megyében regisztrált 1092 lejes nettó átlagfizetés a legalacsonyabbnak számít országos viszonylatban. Kovászna megye 1204 lejes átlagbérével 28. a 41 megye rangsorában, míg Marosban 1327 az átlagkereset, ami a 15. helyre elegendő.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
szóljon hozzá!