
Fotó: Maia Sandu/Facebook
Az Európai Unió a 150 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a Moldovai Köztársaság gazdasági stabilizálásához és reformprogramjának előmozdítására – közölte az uniós tanács hétfőn.
2022. április 04., 13:262022. április 04., 13:26
A támogatás Moldova gazdasági ellenállóképességének megerősítéséhez járul hozzá, valamint ahhoz, hogy az ország fedezni tudja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjában meghatározott fizetésimérleg-szükségleteit. Az összeget az Európai Unió hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítja Moldovának.
A pénzügyi támogatás segíteni fogja Moldovát abban, hogy a 2022–2024-es időszakban fedezze fennmaradó külső finanszírozási igényei egy részét, amelyek összege a becslések szerint 480 millió amerikai dollár. Minderre a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, új IMF-program keretében kerül sor – közölték.
A folyósítás várhatóan három részletben történik majd 2022 és 2024 között.
Makroszintű pénzügyi támogatásra az európai szomszédságpolitika körébe tartozó országok jogosultak. A támogatás célja, hogy segítse a súlyos fizetésimérleg-válság által sújtott országokat. A makroszintű pénzügyi támogatást kivételesen és ideiglenesen nyújtják, és gazdaságpolitikai feltételekhez kötik. E feltételek egyike az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási műveletnek a Nemzetközi Valutaalap kiigazítási programját kell kiegészítenie.

Pénteki ülésén határozatot fogad el a kormány arról, hogy Románia 100 millió euró vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt a Moldovai Köztársaságnak.
Moldova 2009-ben csatlakozott az Európai Unió Keleti Partnerség programjához, amelynek keretében az Unió segítséget nyújt a partnerországok megerősítéséhez. Az EU Moldova legnagyobb kereskedelmi partnere: 2020-ban Moldova teljes kereskedelmének 52 százalékát a teljes export mintegy 67 százalékát és a teljes import 45 százalékát bonyolította az Európai Unióval.

Maia Sandu államelnök csütörtökön aláírta a Moldovai Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét, és a dokumentumot az elkövetkező napokban elküldik az európai intézmények vezetőinek.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!