Elsöprő többséggel fogadta el kedden Strasbourgban az Európai Parlament plénuma azt az uniós jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankkártyás fizetésnél a kereskedőkre kivetett bankközi díjaknak az EU-ban.
2015. március 11., 16:462015. március 11., 16:46
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint 621 képviselő támogatta a javaslatot, 26-an szavaztak ellene, és 29-en tartózkodtak.
„A jogszabály a jelenleg formálódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel együtt egyenlő versenyfeltételeket biztosít a szektorban Európában. Javítja a díjszabás átláthatóságát, ösztönzi a versenyt és ezentúl a kártyahasználók és a forgalmazók is a számukra legelőnyösebb kártyát választhatják\" – mondta a javaslatért a parlamentben felelős spanyol, néppárti képviselő, Pablo Zalba.
Az új szabályok értelmében a nemzetközi és a belföldi tranzakciók esetében is a pénzmozgás 0,2 százaléka lehet a maximális bankközi díj. A belföldi tranzakció esetében a szabály csak öt év múlva lép életbe, ám akkor a tagállamok 5 eurócentes felső korlátot is bevezethetnek.
A hitelkártyák esetében 0,3 százalék lesz a megszabott maximum, de a tagállamok ennél szigorúbb szabályt is szabhatnak majd. A bankközi díjak maximum alól kivétel lesz a készpénzfelvétel. A szabályok nem vonatkoznak majd az üzleti kártyákra, valamint az olyan kártyákra sem, amelyeknél ugyanaz a kibocsátó és az elfogadó pénzintézet.
A közvetlenül választott parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben állapodott meg a kérdésben. Az új szabályok fél évvel azt követően léphetnek hatályba, hogy a miniszterek tanácsa is formálisan rábólint az egyezségre, és a jogszabályt kihirdetik az unió hivatalos közlönyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!