
Elsöprő többséggel fogadta el kedden Strasbourgban az Európai Parlament plénuma azt az uniós jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankkártyás fizetésnél a kereskedőkre kivetett bankközi díjaknak az EU-ban.
2015. március 11., 16:462015. március 11., 16:46
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint 621 képviselő támogatta a javaslatot, 26-an szavaztak ellene, és 29-en tartózkodtak.
„A jogszabály a jelenleg formálódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel együtt egyenlő versenyfeltételeket biztosít a szektorban Európában. Javítja a díjszabás átláthatóságát, ösztönzi a versenyt és ezentúl a kártyahasználók és a forgalmazók is a számukra legelőnyösebb kártyát választhatják\" – mondta a javaslatért a parlamentben felelős spanyol, néppárti képviselő, Pablo Zalba.
Az új szabályok értelmében a nemzetközi és a belföldi tranzakciók esetében is a pénzmozgás 0,2 százaléka lehet a maximális bankközi díj. A belföldi tranzakció esetében a szabály csak öt év múlva lép életbe, ám akkor a tagállamok 5 eurócentes felső korlátot is bevezethetnek.
A hitelkártyák esetében 0,3 százalék lesz a megszabott maximum, de a tagállamok ennél szigorúbb szabályt is szabhatnak majd. A bankközi díjak maximum alól kivétel lesz a készpénzfelvétel. A szabályok nem vonatkoznak majd az üzleti kártyákra, valamint az olyan kártyákra sem, amelyeknél ugyanaz a kibocsátó és az elfogadó pénzintézet.
A közvetlenül választott parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben állapodott meg a kérdésben. Az új szabályok fél évvel azt követően léphetnek hatályba, hogy a miniszterek tanácsa is formálisan rábólint az egyezségre, és a jogszabályt kihirdetik az unió hivatalos közlönyében.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!