2012. december 17., 08:022012. december 17., 08:02
Pap Róbert kifejtette: a projekt keretében a temesvári nagybani piacon új csarnokot építettek, ahol magyarországi termelők is helyet kapnak, és térítésmentesen lehetnek jelen. Ezzel párhuzamosan a szeged-kiskundorozsmai piacon betonburkolatot kapott a parkoló. Elkészült egy elektronikus kijelzőrendszer is, amely a temesvári és a szegedi piacon egy időben megmutatja a forgalmazott zöldségek, gyümölcsök árait lejben és forintban. A virtuális árubörze segítségével az elektronikus kijelzőknek köszönhetően a temesváriak tájékozódhatnak a magyarországi árak felől, hasonlóan a szegediek is megtudhatják, mennyiért árusítják a zöldséget-gyümölcsöt Temesváron.
A projekt másik elemeként a szegedi beléptetőrendszert is fejlesztették. A Temesvár–Szeged regionális integrált agro-logisztikai rendszer az információszolgáltatáson túlmenően elősegíti a két országbeli mezőgazdasági nagykereskedők közötti üzletkötések gyors lebonyolítását is. „A fejlesztés eredményeként fejlődött mindkét piac infrastruktúrája, várhatóan növekszik a határon átnyúló együttműködésben részt vevő üzletemberek száma, új munkahelyek jönnek létre, és új szolgáltatások teszik könnyebbé a kereskedést” – tette hozzá az ügyvezető.
A projekt költségvetése csaknem 1,1 millió euró volt, melyből 928 ezer euró uniós forrás. A magyar partner költségvetése 575 ezer euró volt, melyből az uniós támogatás 489 ezer eurót tett ki.
Pap Róbert elmondta: a magyar őstermelők áruinak csaknem 60 százalékát vásárolják fel a román kereskedők, akik a magyarországiakkal ellentétben nemcsak az első osztályú, de a másod-, harmad-, és akár negyedosztályú terméket is elviszik, hiszen mindenre van piacuk.
A termékpaletta egész skálájáról vásárolnak, nincs meghatározott termékigényük. A dorozsmai nagybani piac a Szeged-Kiskundorozsmai Vásártéren működik 1993 óta; itt hetente mintegy 600 tonna áru cserél gazdát, és forgalmas napokon 1600 vásárló fordul meg. A budapesti nagybani piac után a dorozsmai Magyarország másik – vidéken egyetlen – termelői nagybani piaca, ami egész évben jó minőségű, friss zöldség-gyümölcs kínálatot ad mind magyar, mind külföldi terményekből.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.