Románia az Európai Unió forrásaiból finanszírozza az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhelytől a magyar-román államhatárig tartó szakaszának a befejezését. Erről Răzvan Cuc szállításügyi miniszter beszélt szerdán a Dcnews.ro portál szerkesztőségéből közvetített interjúban.
2017. április 19., 16:472017. április 19., 16:47
2017. április 19., 22:052017. április 19., 22:05
A miniszter elmondta: az észak-erdélyi pálya Kolozsvártól nyugatra eső szakaszainak építését mindeddig az állami költségvetésből finanszírozták. Az elmúlt héten azonban Corina Crețu regionális fejlesztésért felelős biztossal tárgyaltak a pályaépítés EU-s finanszírozásáról.
„Tehermentesíteni akarjuk az állami költségvetést. Megpróbáltuk elérni (a pályaépítés EU-s finanszírozását), és sikerült. Megvan a garancia arra, hogy az erdélyi autópályát is bevonhatjuk a POIM-ba (nagy infrastruktúra operatív program)\" – jelentette ki a miniszter.
Răzvan Cuc hozzátette: biztos benne, hogy a mandátuma végéig, 2020 decemberéig autópályán lehet közlekedni Marosvásárhelytől a Bors-Ártánd határátkelőhelyig. A miniszter elmondta, a jelenlegi költségvetési ciklusban Románia 5,1 milliárd euró értékben hívhat le infrastruktúrafejlesztésre szánt összegeket az EU-tól. Megjegyezte: eddig még a korábbi költségvetési ciklus infrastruktúrafejlesztési operatív programja keretében finanszírozhatták a dél-erdélyi pályaépítéseket. Hozzátette: a régi program keretében be nem fejezett munkálatokat az új programba csoportosították át.
Románia 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel társasággal a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi sztráda megépítésére. A Năstase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól, és versenytárgyalás nélkül kötött szerződést a Bechtellel. Emiatt az Európai Unió kizárta a pályaépítés finanszírozását.
A román állam 2013-ban bontotta fel a szerződést a Bechtellel. Eddig a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres szakasza épült meg, és a magyar–román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezték el a munkálatok mintegy felét. A szerződésbontás után a román állam elállt attól a szándékától, hogy a pálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát is megépítse.
2013-ban a román kormány elérte, hogy az EU korábbi költségvetési ciklusában fel nem használt forrásokból finanszírozhassa a pálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. E szakasznak azonban csak egy nagyon kis részén kezdődhetett el a munka, mert a lejárt környezetvédelmi engedély miatt a hatóságok nem adhatták ki az építési engedélyt a kiválasztott építőknek. Átadás előtt áll a pálya 8,7 kilométeres Gyalu-Magyarnádas szakasza, de még nem választották ki az építőt annak a (Bechtel által félig megépített) Szamos-hídnak a befejezésére, amely ezt a szakaszt összeköti a használatban lévő 52 kilométeres szakasszal.
Romániában az elmúlt másfél évtizedben az EU által finanszírozott autópályáknak az építése haladt gyorsabban. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában arról állapodott meg Sorin Bușe akkori román közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mind a magyar, mind a román oldalon eléri az államhatárt, és az M4-es pálya összekapcsolódik a romániai A3-assal.
A legtöbb ember nehezen viseli a nyári időszámításra való átállást, de az időzavar nem csak ránk hat ki, hanem a gazdaságra is. A London School of Economics and Political Science tanulmánya számszerűsítette, hogy mekkora veszteséget okoz az óraátállítás.
Olyan jogszabálytervezetet készül kidolgozni a mezőgazdasági minisztérium, amely 20 százalékra korlátozza a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést a hazai előállítású élelmiszerek esetében – közölte pénteken Florin Barbu miniszter.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok