
Románia az Európai Unió forrásaiból finanszírozza az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhelytől a magyar-román államhatárig tartó szakaszának a befejezését. Erről Răzvan Cuc szállításügyi miniszter beszélt szerdán a Dcnews.ro portál szerkesztőségéből közvetített interjúban.
2017. április 19., 16:472017. április 19., 16:47
2017. április 19., 22:052017. április 19., 22:05
A miniszter elmondta: az észak-erdélyi pálya Kolozsvártól nyugatra eső szakaszainak építését mindeddig az állami költségvetésből finanszírozták. Az elmúlt héten azonban Corina Crețu regionális fejlesztésért felelős biztossal tárgyaltak a pályaépítés EU-s finanszírozásáról.
„Tehermentesíteni akarjuk az állami költségvetést. Megpróbáltuk elérni (a pályaépítés EU-s finanszírozását), és sikerült. Megvan a garancia arra, hogy az erdélyi autópályát is bevonhatjuk a POIM-ba (nagy infrastruktúra operatív program)\" – jelentette ki a miniszter.
Răzvan Cuc hozzátette: biztos benne, hogy a mandátuma végéig, 2020 decemberéig autópályán lehet közlekedni Marosvásárhelytől a Bors-Ártánd határátkelőhelyig. A miniszter elmondta, a jelenlegi költségvetési ciklusban Románia 5,1 milliárd euró értékben hívhat le infrastruktúrafejlesztésre szánt összegeket az EU-tól. Megjegyezte: eddig még a korábbi költségvetési ciklus infrastruktúrafejlesztési operatív programja keretében finanszírozhatták a dél-erdélyi pályaépítéseket. Hozzátette: a régi program keretében be nem fejezett munkálatokat az új programba csoportosították át.
Románia 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel társasággal a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi sztráda megépítésére. A Năstase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól, és versenytárgyalás nélkül kötött szerződést a Bechtellel. Emiatt az Európai Unió kizárta a pályaépítés finanszírozását.
A román állam 2013-ban bontotta fel a szerződést a Bechtellel. Eddig a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres szakasza épült meg, és a magyar–román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezték el a munkálatok mintegy felét. A szerződésbontás után a román állam elállt attól a szándékától, hogy a pálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát is megépítse.
2013-ban a román kormány elérte, hogy az EU korábbi költségvetési ciklusában fel nem használt forrásokból finanszírozhassa a pálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. E szakasznak azonban csak egy nagyon kis részén kezdődhetett el a munka, mert a lejárt környezetvédelmi engedély miatt a hatóságok nem adhatták ki az építési engedélyt a kiválasztott építőknek. Átadás előtt áll a pálya 8,7 kilométeres Gyalu-Magyarnádas szakasza, de még nem választották ki az építőt annak a (Bechtel által félig megépített) Szamos-hídnak a befejezésére, amely ezt a szakaszt összeköti a használatban lévő 52 kilométeres szakasszal.
Romániában az elmúlt másfél évtizedben az EU által finanszírozott autópályáknak az építése haladt gyorsabban. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában arról állapodott meg Sorin Bușe akkori román közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mind a magyar, mind a román oldalon eléri az államhatárt, és az M4-es pálya összekapcsolódik a romániai A3-assal.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.