Kompromisszum kell. Winkler szerint van esély arra, hogy az EP véglegesíti a költségvetést, a helyreállítási csomagot pedig a tagállamok ratifikálják
Fotó: Európai Bizottság
A négy napon és négy éjszakán át tartó EU-csúcson megszületett kompromisszummal még nincs vége a az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, tagállamok közötti vitának, az Európai Parlamentben újabb csatározások várhatók Winkler Gyula EP-képviselő szerint.
2020. július 24., 19:392020. július 24., 19:39
Több jó eleme van az európai uniós csúcstalálkozón a tagállamok vezetői által elfogadott megállapodásnak, bár még sem az Unió hétéves keretköltségvetése, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag nem végleges – értékelt szerdán megkeresésünkre Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Mint hangsúlyozta, pozitívum, hogy a jelentős véleménykülönbségek ellenére felülkerekedett az európai szellemiség, nem kellett halogatni a megállapodást, így van esély arra, hogy az év végéig az Európai Parlament véglegesíti az Unió hétéves keretköltségvetését, a helyreállítási csomagot pedig ratifikálják a tagállamok parlamentjei.
– emlékeztetett Winkler Gyula, aki úgy látja, ha nem sikerül kilábalni a válságból a következő években, a huszonévesek munkanélküliként kezdik az életpályájukat, viszont ha sikerül ezzel a támogatással leküzdeni a válságot, a közös teherviselés nem lesz olyan nyomasztó.
„A közép- és kelet-európai államok, így Románia számára is előnyös, hogy több pénz jut a kohéziós alapokra, tehát a regionális fejlesztésekre. Másrészt, hogy van elég pénz a közös agrárpolitikára, és ezen belül a területalapú kifizetésekre” – fogalmazta meg a politikus. Mint részletezte, Románia például több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból, mint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban. „Az agrárpolitikának két pillére van, a területalapú kifizetések mellett a vidékfejlesztésre szánt támogatások, ez utóbbit illetően csökkenni fognak az alapok” – mutatott rá Winkler Gyula, aki ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a csökkenést az első pillér nyeresége kompenzálhatja. Aláhúzta:
A román kormány pedig több más forrásból is finanszírozhatja a vidékfejlesztést, pótolva a kiesést. A helyreállítási csomag jó oldala az EP-képviselő szerint, hogy többségében vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, a teljes csomagból 390 milliárd euró a vissza nem térítendő és kevesebb, 360 milliárd euró a kölcsön formájában megszerezhető támogatás.
Winkler Gyula: az uniós pénzek lehívására a felkészülést már „tegnapelőtt” el kellett volna kezdeni
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Csütörtökön az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén fogadnak el állásfoglalást a költségvetési megállapodásról. A parlamenti vakáció után augusztus utolsó hetében látnak munkához a bizottságok, majd elkezdődik a parlament és az Európa Tanács közötti tárgyalássorozat. Winkler Gyula szerint éles viták várhatók, mert a megállapodás kapcsán több elégedetlenség fogalmazódott meg.
A kutatási és fejlesztési programokra több pénzt szeretnének, bár ez esetben az ellenérv az, hogy a tagországok a kiesést pótolhatják a helyreállítási alapból. Winkler szerint a kreatív iparágaknak, a művészeteknek is több segítség kellene a jelenlegi helyzetben. Mások viszont a környezetvédelemre, a migráció kezelésére szánt összegeket keveslik.
Szintén vita várható annak kapcsán, hogy a kifizetéséket milyen mértékben kötik a jogállamisághoz, hiszen az EP-ben van egy többség, amely Magyarországgal, Lengyelországgal, Máltával, régebben Romániával is harcolt a politikai nézetkülönbségek miatt. Az Európa Tanács létrehozott ugyan egy vészfékmechanizmust, tehát bármely tagállam megfogalmazhatja kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a másik miként használja fel az uniós pénzeket, a kivételkéréseket az ET sürgősséggel tárgyalja, ám minderről vita várható az Európai Parlamentben.
A legnagyobb gond ugyanakkor Winkler szerint, hogy a jelenlegi kormány „csak mímeli a párbeszédet”, az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a társadalmi egyeztetés tartalma és hatékonysága. Meglátása szerint
A politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a jövő évtől elérhető nagyjából 80 milliárd eurós keretnek több eleme van: 50 milliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, 30 milliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint 20 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el. Ez utóbbi tételt nem kötelező felhasználni, a kormány dönti el, hogy felveszi, vagy sem ezt a kölcsönt.
„A következő hétéves költségvetési tervezés nem lesz egyenletes, az első három évben kétszeres nagyságrendű összegekkel kell számolni, hiszen a válságkezelő terveket minél hamarabb végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet a politikus. Kiemelte egyúttal:
bár Winkler Gyula úgy tudja a minisztériumok szintjén ez folyamatban van.
Az országnak amúgy három stratégiai tervet kell elkészítenie: a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások, valamint a válságkezelő csomag felhasználásáról. A kohéziós stratégia nem újdonság, már 2014-ben is be kellett mutatni, viszont az agrárpolitikai támogatásokkal kapcsolatban több hatáskör visszakerül a tagállamokhoz, például eldönthetik, milyen programokat működtetnek, bevezetik, vagy sem a területalapú támogatások esetében a felső határt. A helyreállítási csomag esetében minden projektnek a válságból való kilábalást kell céloznia, munkahelyteremtést, illetve kommunikációs, egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatokkal lehet jelentkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!