Kompromisszum kell. Winkler szerint van esély arra, hogy az EP véglegesíti a költségvetést, a helyreállítási csomagot pedig a tagállamok ratifikálják
Fotó: Európai Bizottság
A négy napon és négy éjszakán át tartó EU-csúcson megszületett kompromisszummal még nincs vége a az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, tagállamok közötti vitának, az Európai Parlamentben újabb csatározások várhatók Winkler Gyula EP-képviselő szerint.
2020. július 24., 19:392020. július 24., 19:39
Több jó eleme van az európai uniós csúcstalálkozón a tagállamok vezetői által elfogadott megállapodásnak, bár még sem az Unió hétéves keretköltségvetése, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag nem végleges – értékelt szerdán megkeresésünkre Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Mint hangsúlyozta, pozitívum, hogy a jelentős véleménykülönbségek ellenére felülkerekedett az európai szellemiség, nem kellett halogatni a megállapodást, így van esély arra, hogy az év végéig az Európai Parlament véglegesíti az Unió hétéves keretköltségvetését, a helyreállítási csomagot pedig ratifikálják a tagállamok parlamentjei.
– emlékeztetett Winkler Gyula, aki úgy látja, ha nem sikerül kilábalni a válságból a következő években, a huszonévesek munkanélküliként kezdik az életpályájukat, viszont ha sikerül ezzel a támogatással leküzdeni a válságot, a közös teherviselés nem lesz olyan nyomasztó.
„A közép- és kelet-európai államok, így Románia számára is előnyös, hogy több pénz jut a kohéziós alapokra, tehát a regionális fejlesztésekre. Másrészt, hogy van elég pénz a közös agrárpolitikára, és ezen belül a területalapú kifizetésekre” – fogalmazta meg a politikus. Mint részletezte, Románia például több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból, mint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban. „Az agrárpolitikának két pillére van, a területalapú kifizetések mellett a vidékfejlesztésre szánt támogatások, ez utóbbit illetően csökkenni fognak az alapok” – mutatott rá Winkler Gyula, aki ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a csökkenést az első pillér nyeresége kompenzálhatja. Aláhúzta:
A román kormány pedig több más forrásból is finanszírozhatja a vidékfejlesztést, pótolva a kiesést. A helyreállítási csomag jó oldala az EP-képviselő szerint, hogy többségében vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, a teljes csomagból 390 milliárd euró a vissza nem térítendő és kevesebb, 360 milliárd euró a kölcsön formájában megszerezhető támogatás.
Winkler Gyula: az uniós pénzek lehívására a felkészülést már „tegnapelőtt” el kellett volna kezdeni
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Csütörtökön az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén fogadnak el állásfoglalást a költségvetési megállapodásról. A parlamenti vakáció után augusztus utolsó hetében látnak munkához a bizottságok, majd elkezdődik a parlament és az Európa Tanács közötti tárgyalássorozat. Winkler Gyula szerint éles viták várhatók, mert a megállapodás kapcsán több elégedetlenség fogalmazódott meg.
A kutatási és fejlesztési programokra több pénzt szeretnének, bár ez esetben az ellenérv az, hogy a tagországok a kiesést pótolhatják a helyreállítási alapból. Winkler szerint a kreatív iparágaknak, a művészeteknek is több segítség kellene a jelenlegi helyzetben. Mások viszont a környezetvédelemre, a migráció kezelésére szánt összegeket keveslik.
Szintén vita várható annak kapcsán, hogy a kifizetéséket milyen mértékben kötik a jogállamisághoz, hiszen az EP-ben van egy többség, amely Magyarországgal, Lengyelországgal, Máltával, régebben Romániával is harcolt a politikai nézetkülönbségek miatt. Az Európa Tanács létrehozott ugyan egy vészfékmechanizmust, tehát bármely tagállam megfogalmazhatja kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a másik miként használja fel az uniós pénzeket, a kivételkéréseket az ET sürgősséggel tárgyalja, ám minderről vita várható az Európai Parlamentben.
A legnagyobb gond ugyanakkor Winkler szerint, hogy a jelenlegi kormány „csak mímeli a párbeszédet”, az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a társadalmi egyeztetés tartalma és hatékonysága. Meglátása szerint
A politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a jövő évtől elérhető nagyjából 80 milliárd eurós keretnek több eleme van: 50 milliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, 30 milliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint 20 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el. Ez utóbbi tételt nem kötelező felhasználni, a kormány dönti el, hogy felveszi, vagy sem ezt a kölcsönt.
„A következő hétéves költségvetési tervezés nem lesz egyenletes, az első három évben kétszeres nagyságrendű összegekkel kell számolni, hiszen a válságkezelő terveket minél hamarabb végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet a politikus. Kiemelte egyúttal:
bár Winkler Gyula úgy tudja a minisztériumok szintjén ez folyamatban van.
Az országnak amúgy három stratégiai tervet kell elkészítenie: a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások, valamint a válságkezelő csomag felhasználásáról. A kohéziós stratégia nem újdonság, már 2014-ben is be kellett mutatni, viszont az agrárpolitikai támogatásokkal kapcsolatban több hatáskör visszakerül a tagállamokhoz, például eldönthetik, milyen programokat működtetnek, bevezetik, vagy sem a területalapú támogatások esetében a felső határt. A helyreállítási csomag esetében minden projektnek a válságból való kilábalást kell céloznia, munkahelyteremtést, illetve kommunikációs, egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatokkal lehet jelentkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!