2012. január 27., 12:312012. január 27., 12:31
Juncker a lap pénteki számában megjelent interjúban elmondta: az új athéni kormány minden erővel a szerkezeti reformok végrehajtására törekszik, a folyamat azonban lassú, mert egyes lobbik még mindig erősebbek, mint a parlamenti frakciók közti összefogás, ami „árnyékot vet Görögországra”. Hozzátette: rendkívül szerencsés, hogy éppen Lukasz Papdemosz, az Európai Központi Bank (EKB) egykori alelnöke az új görög kormány miniszterelnöke, a pártok azonban nem könnyítik meg a dolgát.
Az eurócsoport elnöke leszögezte: „a vezető pártok elnökeinek ismét alá kell írni egy megállapodást a reformokról, még mielőtt (a nemzetközi támogatók) újabb hitelcsomagot hagynak jóvá Görögország számára.”
Juncker ugyanakkor arra is utalt, hogy a magánhitelezők mellett esetleg az EKB és euróövezeti államok is elengedhetnének bizonyos részt Görögország tartozásából. Az ötlet „nem teljesen abszurd” – mondta az eurócsoport vezetője, megjegyezve, hogy a magánhitelezők és az athéni vezetés közti egyeztetésen jelenleg tárgyalt ajánlat nem elégséges ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított görög államadósság a kitűzött célnak megfelelően 120 százalékra csökkenjen 2020-ra.
Juncker 2005 óta tölti be az eurócsoport elnöki tisztségét. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján, az akkor kapott mandátuma az idén jár le. A luxemburgi politikus az interjúban elmondta, hogy az eurócsoport vezetése „állandó tárgyalást és telefonálgatást” jelent, ami „felőröli az embert”, ezért a munka folytatása nem tartozik az ambíciói közé, ugyanakkor előbb kell még találni valakit, „aki tudja és akarja is ezt csinálni.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok