2012. január 27., 12:312012. január 27., 12:31
Juncker a lap pénteki számában megjelent interjúban elmondta: az új athéni kormány minden erővel a szerkezeti reformok végrehajtására törekszik, a folyamat azonban lassú, mert egyes lobbik még mindig erősebbek, mint a parlamenti frakciók közti összefogás, ami „árnyékot vet Görögországra”. Hozzátette: rendkívül szerencsés, hogy éppen Lukasz Papdemosz, az Európai Központi Bank (EKB) egykori alelnöke az új görög kormány miniszterelnöke, a pártok azonban nem könnyítik meg a dolgát.
Az eurócsoport elnöke leszögezte: „a vezető pártok elnökeinek ismét alá kell írni egy megállapodást a reformokról, még mielőtt (a nemzetközi támogatók) újabb hitelcsomagot hagynak jóvá Görögország számára.”
Juncker ugyanakkor arra is utalt, hogy a magánhitelezők mellett esetleg az EKB és euróövezeti államok is elengedhetnének bizonyos részt Görögország tartozásából. Az ötlet „nem teljesen abszurd” – mondta az eurócsoport vezetője, megjegyezve, hogy a magánhitelezők és az athéni vezetés közti egyeztetésen jelenleg tárgyalt ajánlat nem elégséges ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított görög államadósság a kitűzött célnak megfelelően 120 százalékra csökkenjen 2020-ra.
Juncker 2005 óta tölti be az eurócsoport elnöki tisztségét. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján, az akkor kapott mandátuma az idén jár le. A luxemburgi politikus az interjúban elmondta, hogy az eurócsoport vezetése „állandó tárgyalást és telefonálgatást” jelent, ami „felőröli az embert”, ezért a munka folytatása nem tartozik az ambíciói közé, ugyanakkor előbb kell még találni valakit, „aki tudja és akarja is ezt csinálni.”
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.