A közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte az ukrajnai háború, mint a nyugat-európaiakét
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Az ukrajnai háború 2022-ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését, és közel 1 százalékponttal növelte az inflációt – állapította meg a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján hétfőn közzétett tanulmány.
2025. január 20., 20:102025. január 20., 20:10
2025. január 20., 20:162025. január 20., 20:16
Az elemzés az vizsgálja, hogyan hatott háború a közép- és kelet-európai régió, különösen Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára.
A tanulmány szerzői szerint általánosságban pedig elmondható, hogy a régió országaiban az ukrajnai háborút követő energiadrágulás aránytalanul nagy hatással volt a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az árnövekedések az alacsony jövedelmű háztartásokat érintették a legsúlyosabban, mivel jelentősen kevesebbet tudtak fogyasztásra fordítani.
Ezek közé tartozik a korábban Ukrajnában vagy Oroszországban működő nyugati vállalatok áttelepülése a régióba, a védelmi ipari beruházások növekedése, ami rövid távon fellendítheti a gazdasági növekedést, valamint a NATO-n belüli együttműködés keretében megvalósuló stratégiai beruházások támogatása.
Az infrastruktúra, a zöldenergia és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem a hosszú távú ellenálló képességet is erősítik – állapították meg az elemzésben.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte a háború, mint a nyugat-európaiakét. Ez részben az előbbi gazdaságok strukturális gyengeségeivel, részben a konfliktusövezethez való földrajzi közelségükkel tulajdonítható, ami a makrogazdasági mutatóik nagyobb ingadozásához vezetett.
és növelték a védelmi kiadásaikat – magyarázzák a szerzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!