
A közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte az ukrajnai háború, mint a nyugat-európaiakét
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Az ukrajnai háború 2022-ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését, és közel 1 százalékponttal növelte az inflációt – állapította meg a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján hétfőn közzétett tanulmány.
2025. január 20., 20:102025. január 20., 20:10
2025. január 20., 20:162025. január 20., 20:16
Az elemzés az vizsgálja, hogyan hatott háború a közép- és kelet-európai régió, különösen Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára.
A tanulmány szerzői szerint általánosságban pedig elmondható, hogy a régió országaiban az ukrajnai háborút követő energiadrágulás aránytalanul nagy hatással volt a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az árnövekedések az alacsony jövedelmű háztartásokat érintették a legsúlyosabban, mivel jelentősen kevesebbet tudtak fogyasztásra fordítani.
Ezek közé tartozik a korábban Ukrajnában vagy Oroszországban működő nyugati vállalatok áttelepülése a régióba, a védelmi ipari beruházások növekedése, ami rövid távon fellendítheti a gazdasági növekedést, valamint a NATO-n belüli együttműködés keretében megvalósuló stratégiai beruházások támogatása.
Az infrastruktúra, a zöldenergia és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem a hosszú távú ellenálló képességet is erősítik – állapították meg az elemzésben.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte a háború, mint a nyugat-európaiakét. Ez részben az előbbi gazdaságok strukturális gyengeségeivel, részben a konfliktusövezethez való földrajzi közelségükkel tulajdonítható, ami a makrogazdasági mutatóik nagyobb ingadozásához vezetett.
és növelték a védelmi kiadásaikat – magyarázzák a szerzők.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!