
2012. január 18., 07:202012. január 18., 07:20
„A törvényi előírások és a versenytanács tiltja, hogy a megyei önkormányzatok támogassák a tulajdonukban levő társaságokat. Miközben a Kolozs megyei önkormányzat csak befektetésekre, fejlesztésre ad pénzt a kolozsvári reptérnek, addig a Maros megyei a légikikötő fenntartását támogatja, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva a vásárhelyi légikikötőt, amely ezáltal a lehető legolcsóbb szolgáltatásokat biztosítja a légitársaságoknak”– állapította meg Tişe.
Hozzáfűzte, a repterek működését a légitársaságokra kirótt reptéri illetékből finanszírozzák, de ha ezeket a költségeket kifizeti a megyei önkormányzat, akkor tetszés szerinti alacsony díjszabással csábíthatja el a társaságokat. Tişe szerint a marosvásárhelyi légikikötő az önkormányzati támogatásnak köszönheti, hogy utasforgalma elérte az évi 200 ezret, ami még így is alig ötöde a kolozsvári reptér egymilliós forgalmának.
Mihai Poruţiu Maros megyei demokrata-liberális tanácsos fájónak, de logikusnak tartja Tişe döntését. Szerinte azok után, hogy Maros megye évi egymillió eurónak megfelelő összeggel támogatja a Transilvania légikikötő működését, várható volt a Kolozs megyeiek ellenlépése. Kérdésünkre, hogy ő is törvénytelennek tartja-e a légikikötő szubvencionálását, az önkormányzati képviselő úgy válaszolt: nem tudja, de abban biztos, hogy az efféle versengés nem tisztességes. „El kell ismernünk, hogy a pocsék menedzsmentnek köszönhetően illojális konkurenciát folytatunk” – nyilatkozta kérdésünkre Poruţiu, aki elsősorban Ştefan Petru Runcant, a vidrátszegi reptér parancsnokát teszi felelőssé, mivel szerinte képtelen versenyképesen vezetni a nemzetközi légikikötőt.
„Runcan éjjel-nappal azzal dicsekszik, hogy milyen sok utas veszi igénybe a repülőteret. Könnyű annyi légitársaságot és járatot Marosvásárhelyre vonzani, ha a minimumra csökkented az illetékeket, hogy utólag a megyei tanács pénzéből tartsd fenn magad. Egy parancsnoknak azzal kellene foglalkoznia, miként növelje a bevételeket. Sehol a világon a repülőterek nem lennének nyereségesek, ha az utaztatáson kívül nem folytatnának egyéb tevékenységeket. De Vidrátszegen még egy üdítőt sem árulnak” – háborgott kérdésünkre Poruţiu.
A Maros megyei önkormányzat elnökének, Lokodi Edit Emőkének is régóta szálka a szemében Runcan. A testület vezetője több ízben lemondásra szólította fel a parancsnokot, az azonban nem volt hajlandó megválni székétől. A Maros és Kolozs megyék közötti vita kapcsán Lokodi mégis úgy véli, hogy az általa vezetett önkormányzat nem követett el semmiféle törvénytelenséget. „Bármilyen határozatot hozhatunk, ha az nem törvényes, a prefektúra rögtön megtámadja. A Transilvania repülőtér esetében azonban egyetlen rendelkezésünket sem küldték vissza, vagy pereltek be érte. Mi senkit nem támogattunk közpénzből, mindenkinek ugyanazokat a feltételeket szabtuk meg” – szögezte le kérdésünkre Lokodi Edit Emőke, hozzátéve: Alin Tişe nem értesítette pereskedési szándékáról.
Lokodi emlékeztetett, hogy 2010-ben éppen Kolozs megyei kollégája volt az, aki együttműködést javasolt a két repülőtér között. „Mi annak idején megalakítottuk a munkacsoportunkat, amely kidolgozta a javaslatait, de a Kolozs megyeiek ezt még csak válaszra sem méltatták. Kezdem azt hinni, hogy Tişe úr akkori ajánlata nem volt sem őszinte, sem komoly” – fejtette ki véleményét Lokodi. Szerinte a kolozsváriak hamar elfelejtették, hogy a Transilvania repülőtér számos ízben kisegítette őket. A kifutópálya korszerűsítésekor, valamint ködös napokon a kolozsvári járatok Vidrátszegen landoltak. „A Transilvania személyzete az itteni járatok lefedésére elégséges. Ehhez képest az alkalmazottak vállalták a túlórát, kisegítve kolozsvári kollégáikat” – tette hozzá Lokodi Edit Emőke.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2010 július közepén Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke levélben tájékoztatta Maros megyei kollégáját arról, hogy a kolozsvári nemzetközi légikikötőt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat átvenné, megvásárolná, vagy partnerként segítené a marosvásárhelyi Transilvania repülőteret. Mint a demokrata-liberális önkormányzati vezető akkor rámutatott, közös, interregionális érdek a térség légi forgalmának ésszerűsítése. Az önkormányzat vezetője úgy véli: Kolozsvárnak kellene lennie a térség fejlesztési központjának, tehát észszerű lenne, ha a kolozsvári repülőtér átvenné a vásárhelyit is. A konkrét ajánlat úgy szólt, hogy a kereskedelmi társasággá átalakuló vásárhelyi Transilvania repülőtér teljes részvénycsomagját vagy annak a többségi részét megvásárolná a kolozsvári repülőteret működtető társaság.
Válaszában akkor Lokodi leszögezte, a Maros megyei önkormányzat támogatja a kolozsvári és marosvásárhelyi repülőtér közötti együttműkődést. A Maros Megyei Tanács elnöke ugyanakkor a két létesítmény fejlesztése érdekében összehangolt stratégia kidolgozását javasolta a Kolozs megyei önkormányzatnak.
Lokodi azonban politikai hátszelet sejtett az ügyben, hiszen ezt az együttműködési javaslatot megelőzően éppen Alin Tişe szólította fel írásban a Maros megyei önkormányzatot arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön. Ugyanakkor a nem kielégítő forgalom mögött is politikai indíttatást sejtetett. „A jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – mondta akkor a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania légikikötő, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret.
A Maros megyeiek korábban Radu Berceanu akkori közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterhez is fordultak jogorvoslatért, felróva, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre található Transilvania repülőteret valakik folyamatosan hátrányos helyzetbe akarják hozni, s emiatt úsznak el egyre-másra a légikikötő fejlesztésére lehívható európai uniós támogatások.
Akkor a szaktárcavezető azt válaszolta, hogy a támogatások azért úsznak el sorra, mert a vásárhelyi létesítménynek nem kielégítő a forgalma, ugyanakkor arra az európai uniós szabályra is emlékeztette a Maros megyei illetékeseket, hogy egy reptér csak akkor támogatható, ha száz kilométeres közelében nincs másik hasonló létesítmény. Kolozsvár és Vásárhely között azonban légvonalban nincs meg a kellő távolság.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.