
Fotó: Jakab Mónika
A háztartási gépek roncsprogramja nem válhat televízióvásárlási programmá – jelentette ki pénteken Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki a program újragondolását szorgalmazza.
2021. december 03., 17:132021. december 03., 17:13
2021. december 03., 17:462021. december 03., 17:46
Mint arról beszámoltunk, pénteken 10 órakor rajtolt el a háztartási gépek roncsprogramja téli kiadásának második szakasza, amelyben televíziók, laptopok és táblagépek vásárlását támogató utalványokat lehetett igényelni. Az erre szánt keret nyolc perc alatt kimerült, összesen 33 877 értékjegyet állított ki a rendszer.
A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva Tánczos Barna rámutatott, nem volt még ekkora kereslet az értékjegyek iránt sem a tavaszi, sem a téli kiadás első szakaszában, amikor hűtőszekrények és mosógépek vásárlására lehetett vouchert igényelni. Mint mondta, a legtöbben televízió vásárlására fordítanák a támogatást, ezért szükségesnek tartja a program újragondolását.
„Ennek a programnak a nagy fogyasztású készülékeket kell megcéloznia, a hűtőszekrényeket, mosógépeket, szárítógépeket, amelyek ténylegesen a polgárok javát szolgálnák a fogyasztás csökkentésével. Nem hiszem, hogy a háztartási gépek roncsprogramját televízióvásárlási programmá kellene alakítani” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ-es tárcavezetőt.
A miniszter nyomatékosította, az értékjegyek névre szólóak, és csak az igénylő használhatja fel ezeket. A voucherekkel való illegális kereskedés visszaszorítása érdekében a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) ellenőrzéseket végez, és jelenteni fog minden olyan hirdetést, amelyben ilyen értékjegyeket kínálnak eladásra. „A program szabályzata azt is előírja, hogy az üzletek kizárólag a voucher igénylőjétől vehetik át az értékjegyeket” – tette hozzá Tánczos, hangsúlyozva, az esetleges szabályszegéseket a minisztérium ellenőrző testületénél is lehet jelenteni.

Nyolc perc alatt kimerült péntek délelőtt a háztartási gépek roncsprogramjának második szakaszára előirányzott keret, összesen 33 877 utalványt foglaltak le azok, akik résen voltak.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!