2010. december 17., 10:122010. december 17., 10:12
Szerinte ha az euró „nem nyeri vissza régi fényét és erejét, ha nem nyeri vissza azt a reményt, hogy az európaiak pénzéből igazi világpénzzé is válhat”, akkor ennek a kárát azok az országok is el fogják szenvedni, amelyek nincsenek benne az eurózónában.
Péntekig tartó értekezletükön az uniós vezetők igyekeznek elvi megállapodásra jutni annak a rövid, korlátozott hatókörű uniós alapszerződés-módosításnak a szövegében, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezet tagállamai állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust lényegében készenlétihitel-keretet – alakítsanak ki a jövőben esetleg fizetési nehézségekkel szembekerülő országok megsegítésére.
A stabilitási mechanizmus létrehozását célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybevétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.
„Lengyelország komolyan fontolóra veszi, hogy részt vegyen a megteremtendő európai pénzügyi stabilitási mechanizmusban – közölte Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. – Ha megnézzük, mik történnek a világban, talán jobb, ha vállaljuk azt a kockázatot, hogy szükség lehet a mi hozzájárulásunkra is, miközben mi magunk szintén számíthatunk segítségre, ha valami balul ütne ki Lengyelországban.”
A lengyel kormányfő előzőleg részt vett visegrádi csoporthoz tartozó másik három ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökével, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélésen. A résztvevők – közölte újságírókkal Orbán Viktor – támogatásukról biztosították a januárban kezdődő féléves magyar EU-elnökség programját. Orbán közlése szerint a visegrádiak és Barroso találkozóján fontos döntéseket hoztak a jövő februárban esedékes uniós energiacsúcs ügyében, ahol az energiahatékonyság és -biztonság lesz a téma.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.