2010. december 17., 10:122010. december 17., 10:12
Szerinte ha az euró „nem nyeri vissza régi fényét és erejét, ha nem nyeri vissza azt a reményt, hogy az európaiak pénzéből igazi világpénzzé is válhat”, akkor ennek a kárát azok az országok is el fogják szenvedni, amelyek nincsenek benne az eurózónában.
Péntekig tartó értekezletükön az uniós vezetők igyekeznek elvi megállapodásra jutni annak a rövid, korlátozott hatókörű uniós alapszerződés-módosításnak a szövegében, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezet tagállamai állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust lényegében készenlétihitel-keretet – alakítsanak ki a jövőben esetleg fizetési nehézségekkel szembekerülő országok megsegítésére.
A stabilitási mechanizmus létrehozását célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybevétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.
„Lengyelország komolyan fontolóra veszi, hogy részt vegyen a megteremtendő európai pénzügyi stabilitási mechanizmusban – közölte Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. – Ha megnézzük, mik történnek a világban, talán jobb, ha vállaljuk azt a kockázatot, hogy szükség lehet a mi hozzájárulásunkra is, miközben mi magunk szintén számíthatunk segítségre, ha valami balul ütne ki Lengyelországban.”
A lengyel kormányfő előzőleg részt vett visegrádi csoporthoz tartozó másik három ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökével, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélésen. A résztvevők – közölte újságírókkal Orbán Viktor – támogatásukról biztosították a januárban kezdődő féléves magyar EU-elnökség programját. Orbán közlése szerint a visegrádiak és Barroso találkozóján fontos döntéseket hoztak a jövő februárban esedékes uniós energiacsúcs ügyében, ahol az energiahatékonyság és -biztonság lesz a téma.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.