2010. december 17., 10:122010. december 17., 10:12
Szerinte ha az euró „nem nyeri vissza régi fényét és erejét, ha nem nyeri vissza azt a reményt, hogy az európaiak pénzéből igazi világpénzzé is válhat”, akkor ennek a kárát azok az országok is el fogják szenvedni, amelyek nincsenek benne az eurózónában.
Péntekig tartó értekezletükön az uniós vezetők igyekeznek elvi megállapodásra jutni annak a rövid, korlátozott hatókörű uniós alapszerződés-módosításnak a szövegében, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezet tagállamai állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust lényegében készenlétihitel-keretet – alakítsanak ki a jövőben esetleg fizetési nehézségekkel szembekerülő országok megsegítésére.
A stabilitási mechanizmus létrehozását célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybevétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.
„Lengyelország komolyan fontolóra veszi, hogy részt vegyen a megteremtendő európai pénzügyi stabilitási mechanizmusban – közölte Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. – Ha megnézzük, mik történnek a világban, talán jobb, ha vállaljuk azt a kockázatot, hogy szükség lehet a mi hozzájárulásunkra is, miközben mi magunk szintén számíthatunk segítségre, ha valami balul ütne ki Lengyelországban.”
A lengyel kormányfő előzőleg részt vett visegrádi csoporthoz tartozó másik három ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökével, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélésen. A résztvevők – közölte újságírókkal Orbán Viktor – támogatásukról biztosították a januárban kezdődő féléves magyar EU-elnökség programját. Orbán közlése szerint a visegrádiak és Barroso találkozóján fontos döntéseket hoztak a jövő februárban esedékes uniós energiacsúcs ügyében, ahol az energiahatékonyság és -biztonság lesz a téma.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.