Fotó: MTI
2012. február 08., 08:182012. február 08., 08:18
A kapacitások bővítése közvetlenül 400, közvetve mintegy kétezer munkahelyet jelent. Amint arról beszámoltunk, pénteken, a Malév leállásának napján a vezérigazgató még kétmilliós idei utasforgalomról beszélt. A vezérigazgató a pénteki öthöz képest most egy újabb, hatodik repülőgép érkezéséről is beszámolt. „Szinte minden piacon bővít a Wizz Air, így a múlt évi 11 millióval szemben 12,5-13 millió utast várnak az idén” – közölte Váradi József. Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a nap folyamán tartott „toborzójukra” 150 Malév-pilóta jelentkezett. A vezérigazgató megjegyezte, jelenleg is 50-60 magyar pilóta dolgozik a Wizz Air más országokban lévő bázisain. A légitársaságnak nyolc közép-kelet-európai országban van bázisrepülőtere.
Váradi József elmondta, már kérvényezték a magyar hatóságnál a járatindítási jogokat Tel-Avivba, Kijevbe, Moszkvába és Isztambulba. Addig üzemeltetnék ezeket – ha megkapják a jogokat –, amíg egy új nemzeti légitársaság igényt nem tart rájuk.
A vezérigazgató szerint „gyors mozgásba lendült a piac” a Malév leállása után, ezért növeli kapacitásait a Wizz Air is. A Budapestről induló járatok száma heti 67-ről 148-ra emelkedne 2012 nyarára. Az új célállomások között lesz olyan, amit szezonálisan repül a fapados légitársaság. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzeti légitársaság leállását követő helyzetben különösen fontos, hogy az iparágat érintő döntések átláthatóak legyenek, érvényesüljön az egyenlő elbírálás elve, és a különböző jogok szétosztása transzparens módon történjen. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság számára az egyik legérzékenyebb téma a légi közlekedés, amit jelez, hogy most is számos légi fuvarozó esetében folyik vizsgálat.
Arra az újságírói felvetésre, hogy volt Malév-vezérként most a cég leállásán nyer teret a Wizz Air, Váradi József hangsúlyozta, hogy üzemelésük 88 százaléka nem Magyarországhoz kötődik. Kijelentette: „nem érez felelősséget a kialakult helyzet miatt”.
Amint arról bezsámoltunk, a Tarom is igyekezett saját járatokkal pótolni a Malév leállását követően keletkezett űrököt, így február 6-ától új járatokat indított Bukarest és Budapest között. A román légitársaság eddig napi egy járatot működtetett ezen az útvonalon, mostantól azonban napi kettőt üzemeltetnek a hét minden napján szombat kivételével. A Tarom közlése szerint az utasok részéről érkezett igények, valamint ezen az útvonalon a következő időszakban várható növekvő forgalom miatt döntöttek az új járat indításáról.
| A „fapados” cégek mellett legfeljebb három nagy hagyományos légitársasági csoport marad fenn Európában – jósolták a Financial Times tegnapi számában idézett iparági elemzők. A londoni gazdasági napilap cikke szerint a legnagyobb európai olcsó jegyes légitársaságok prosperálnak a gazdasági hanyatlás idején, de a térség nemzeti légitársaságainak helyzete sokkal nehezebb. Az EU szuverén adósságválsága közepette ugyanis az utazók – még az üzletemberek is – azzal igyekeznek takarékoskodni, hogy az Unión belüli repülésekre a fapadosokat használják a nemzeti légitársaságok helyett. Ennek következményei az iparági eredményekben mutatkoznak. A Ryanair, a forgalom alapján legnagyobb európai olcsójegyes légitársaság, éppen a múlt héten emelte 2011–2012-re szóló eredmény-előrejelzését 440 millió euróról 480 millió euróra, miközben a Lufthansa – a bevételek alapján legnagyobb európai nemzeti légitársaság – már szeptemberben profitfigyelmeztetést adott ki, az Air France-KLM, a második legnagyobb európai nemzeti légitársasági csoport pedig novemberben azt jelezte, hogy 2011-re működési szintű veszteséget vár. Ráadásul az olcsó jegyes légitársaságok jó helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják egyes állami támogatású európai légitársaságok összeomlását. A Financial Times ezzel kapcsolatban felidézi, hogy a Ryanair „alig néhány órával” a Malév leállása után bejelentette budapesti bázisának létrehozását. A lap szerint az iparági elemzők további légitársaságok csődjét jósolják Európában, mivel „egyszerűen túl sok a légitársaság”. A legtöbb elemzői előrejelzés szerint Európában végül három nagy nemzeti légitársasági csoport marad fenn: a Lufthansa, az Air France-KLM, valamint az International Airlines Group (IAG), a British Airways és a spanyol Iberia tulajdonos holdingcége. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok