
Fotó: MTI
2012. február 08., 08:182012. február 08., 08:18
A kapacitások bővítése közvetlenül 400, közvetve mintegy kétezer munkahelyet jelent. Amint arról beszámoltunk, pénteken, a Malév leállásának napján a vezérigazgató még kétmilliós idei utasforgalomról beszélt. A vezérigazgató a pénteki öthöz képest most egy újabb, hatodik repülőgép érkezéséről is beszámolt. „Szinte minden piacon bővít a Wizz Air, így a múlt évi 11 millióval szemben 12,5-13 millió utast várnak az idén” – közölte Váradi József. Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a nap folyamán tartott „toborzójukra” 150 Malév-pilóta jelentkezett. A vezérigazgató megjegyezte, jelenleg is 50-60 magyar pilóta dolgozik a Wizz Air más országokban lévő bázisain. A légitársaságnak nyolc közép-kelet-európai országban van bázisrepülőtere.
Váradi József elmondta, már kérvényezték a magyar hatóságnál a járatindítási jogokat Tel-Avivba, Kijevbe, Moszkvába és Isztambulba. Addig üzemeltetnék ezeket – ha megkapják a jogokat –, amíg egy új nemzeti légitársaság igényt nem tart rájuk.
A vezérigazgató szerint „gyors mozgásba lendült a piac” a Malév leállása után, ezért növeli kapacitásait a Wizz Air is. A Budapestről induló járatok száma heti 67-ről 148-ra emelkedne 2012 nyarára. Az új célállomások között lesz olyan, amit szezonálisan repül a fapados légitársaság. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzeti légitársaság leállását követő helyzetben különösen fontos, hogy az iparágat érintő döntések átláthatóak legyenek, érvényesüljön az egyenlő elbírálás elve, és a különböző jogok szétosztása transzparens módon történjen. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság számára az egyik legérzékenyebb téma a légi közlekedés, amit jelez, hogy most is számos légi fuvarozó esetében folyik vizsgálat.
Arra az újságírói felvetésre, hogy volt Malév-vezérként most a cég leállásán nyer teret a Wizz Air, Váradi József hangsúlyozta, hogy üzemelésük 88 százaléka nem Magyarországhoz kötődik. Kijelentette: „nem érez felelősséget a kialakult helyzet miatt”.
Amint arról bezsámoltunk, a Tarom is igyekezett saját járatokkal pótolni a Malév leállását követően keletkezett űrököt, így február 6-ától új járatokat indított Bukarest és Budapest között. A román légitársaság eddig napi egy járatot működtetett ezen az útvonalon, mostantól azonban napi kettőt üzemeltetnek a hét minden napján szombat kivételével. A Tarom közlése szerint az utasok részéről érkezett igények, valamint ezen az útvonalon a következő időszakban várható növekvő forgalom miatt döntöttek az új járat indításáról.
| A „fapados” cégek mellett legfeljebb három nagy hagyományos légitársasági csoport marad fenn Európában – jósolták a Financial Times tegnapi számában idézett iparági elemzők. A londoni gazdasági napilap cikke szerint a legnagyobb európai olcsó jegyes légitársaságok prosperálnak a gazdasági hanyatlás idején, de a térség nemzeti légitársaságainak helyzete sokkal nehezebb. Az EU szuverén adósságválsága közepette ugyanis az utazók – még az üzletemberek is – azzal igyekeznek takarékoskodni, hogy az Unión belüli repülésekre a fapadosokat használják a nemzeti légitársaságok helyett. Ennek következményei az iparági eredményekben mutatkoznak. A Ryanair, a forgalom alapján legnagyobb európai olcsójegyes légitársaság, éppen a múlt héten emelte 2011–2012-re szóló eredmény-előrejelzését 440 millió euróról 480 millió euróra, miközben a Lufthansa – a bevételek alapján legnagyobb európai nemzeti légitársaság – már szeptemberben profitfigyelmeztetést adott ki, az Air France-KLM, a második legnagyobb európai nemzeti légitársasági csoport pedig novemberben azt jelezte, hogy 2011-re működési szintű veszteséget vár. Ráadásul az olcsó jegyes légitársaságok jó helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják egyes állami támogatású európai légitársaságok összeomlását. A Financial Times ezzel kapcsolatban felidézi, hogy a Ryanair „alig néhány órával” a Malév leállása után bejelentette budapesti bázisának létrehozását. A lap szerint az iparági elemzők további légitársaságok csődjét jósolják Európában, mivel „egyszerűen túl sok a légitársaság”. A legtöbb elemzői előrejelzés szerint Európában végül három nagy nemzeti légitársasági csoport marad fenn: a Lufthansa, az Air France-KLM, valamint az International Airlines Group (IAG), a British Airways és a spanyol Iberia tulajdonos holdingcége. |
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.