Lehet tárgyalni. A szolgáltató felé tartozást felhalmozók 90 nap türelmi időt kapnak
Fotó: Facebook/Electrica Furnizare
Bár még a parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba is lép az a sürgősségi kormányrendelet, miszerint veszélyhelyzet idején is le lehet kapcsolni azoknál az áramot vagy földgázt, akik nem fizetik rendszeresen a számláikat. Ugyanakkor az ellenzék és a szakmai szervezetek sürgetik a sérülékeny fogyasztók védelmét szavatoló jogszabály elfogadását.
2021. augusztus 11., 08:042021. augusztus 11., 08:04
2021. szeptember 10., 12:072021. szeptember 10., 12:07
Rendkívüli szenátusi ülésszakot hívtak össze, hogy tájékoztassák a honatyákat az augusztus 5-én elfogadott sürgősségi kormányrendeletről, amely hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami szerint a veszélyhelyzet idején nem kapcsolják le a számlahátralékos háztartások és cégek áram- vagy földgázszolgáltatását. Mint ismeretes, tavaly a járványhelyzet miatt könnyítésként fogadták el a 2020/70-es sürgősségi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a fogyasztók a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasszák a földgáz- és a villanyáramszámlák kifizetését, a szolgáltatók pedig nem kapcsolhatják le az adósokat az energiahálózatról.
Ennek következményeként a kifizetetlen számlák összege közelíti a 300 millió lejt – vont mérleget a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint magyarázta, az új rendelettel visszatérnek a járvány előtti helyzetre, ugyanakkor
„Az újonnan kiállított számlákat a sürgősségi rendelet megjelenése után már határidőre, vagyis 30 nap plusz 15 napos haladék után ki kell fizetni, ellenkező esetben a fogyasztót lekapcsolják a hálózatról” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Rámutatott, az adataik szerint a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját.
– fejtette ki a hatóság alelnöke.
Kitért egyúttal arra is, hogy a szolgáltatóknak nem volt likviditásgondjuk, a nagyobbaknak vannak tartalékaik, hitelképes cégek, tehát az áremelkedéseket nem a pénzhiány okozta. „A szolgáltatók meg tudták kötni a szerződéseket, abban bízunk, hogy lassan helyreáll a piac, a kereslet csökken, és megáll az áremelkedés” – összegezte Nagy- Bege Zoltán.
„A sürgősségi rendelet csak akkor lép hatályba, ha sürgősségi eljárással parlamenti vitára bocsátják, ez esetben a szenátusban, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben” – ecsetelte a rendelet útját az életbe lépésig megkeresésünkre Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Rámutatott,
Mivel ez a sürgősségi rendelet nem volt előre látható, kötelesek a plénum előtt bejelenteni, hogy előrukkoltak vele. A szenátus energiaügyi bizottsága majd az őszi ülésszakban tesz jelentést, de a sürgősségi rendelet ettől függetlenül a napokban hatályba lép, miután megjelenik a Hivatalos Közlönyben, pontosított a szenátor.
Hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy újra le lehessen kapcsolni a nem fizetőket, hiszen
„Ez nem azt jelenti, hogy amint a rendelet életbe lép, azonnal levágják az adósoknál az elektromos energiát illetve a földgázt, hiszen van egy 90 napos türelmi idő, ami alatt a szolgáltatónak és a fogyasztónak köztes megoldást kell találnia a felhalmozott tartozások törlesztésre. Nincs az rendben, hogy egy működő vállalkozás közel másfél év alatt egy vasat sem fizet az energiáért” – húzta alá a politikus. Arra is kitért, hogy a „védelem” hatása azt eredményezte, hogy a szolgáltatócégek halmoztak fel hiányt, hiszen a végső forgalmazóknak ki kell fizetniük az elosztónak a költségeket, viszont nem tudták behajtani a pénzt a fogyasztók egy részétől.
Fotó: Haáz Vince
Eközben a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelmét sürgeti az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI). A PSD ismételten felszólította a koalíciós pártokat, hogy az energiaárak „robbanásszerű” emelkedése miatt sürgősen találjanak megoldást a sérülékeny fogyasztók helyzetére. Közleményében az ellenzéki párt emlékeztetett arra, hogy korábban rendkívüli képviselőházi ülésszak összehívását kérte a kevésbé tehetős, ezért kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók védelméről szóló törvénytervezet megvitatásra és elfogadására. Ugyanakkor úgy véli, hogy a koalíciónak a parlamenti eszközök mellett sürgősségi kormányrendelettel is módjában áll megállítani az áram és földgáz árának „féktelen” emelkedését a hideg beállta előtt.
Emellett szerintük az államnak támogatnia kellene azokat a fogyasztókat a rezsiszámlájuk kifizetésében, akiknek a jövedelme nem veszi fel a versenyt az árnövekedéssel.
Sürgős megoldást vár a kormánytól az Intelligens Energia Egyesület is, közleményük szerint az energiadrágulás mértéke átlépte a tűréshatárt. „A villamos energia ára a nagykereskedelmi piacokon megháromszorozódott, a földgáz 10–30 százalékos drágulását vetítik előre, ezért olyan közpolitikákra van szükség, amelyek kordában tartják a visszaéléseket, mérsékelik a drágulást, és lehetővé teszik, hogy minden fogyasztó, minden család megbirkózzon ezzel a helyzettel” – áll a dokumentumban.
Magyarázatuk szerint a tavaly elfogadott Gas Release Program (GRP) azt eredményezte, hogy Romániában 5 százalékkal olcsóbb volt a földgáz, mint a bécsi tőzsdén a kelet-európai árak. A forgalmazók egy része kihasználta a helyzetet, felvásárolták a földgázt Romániában, majd eladták külföldön, ezzel viszont importra kényszerítették az országot. Mi több, a külföldre idén kivitt földgázra tavaly kötötték meg kisebb áron a szerződéseket, míg idén már drágábban hozzák be az országba a gázt.
– mutat rá a szakmai szervezet.
Első lépésben az energiahordozók áfájának csökkentését követelik a 2021 októbere és 2022 áprilisa közötti időszakban. Ugyanakkor sürgetik a sérülékeny fogyasztók védelmét célzó törvény elfogadását.
A szenátus amúgy már májusban első házként megszavazta a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénytervezetet. Antal Lóránt szenátor kedden az ellenzéki sürgetéssel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, szeptember 1-jén kezdődik el az őszi parlamenti ülésszak, a képviselőházzal folyamatosan egyeztettek, így gördülékenyen átmehet a tervezet a döntő kamarán. Arra is kitért, hogy a szenátusban másfél hónapig dolgoztak, hogy a munkaügyi minisztérium által beterjesztett tervezetet jobbá tegyék, több munkamegbeszélést tartottak az érintett felekkel. „Próbáltuk a törvényt nem lebutítani a fűtéstámogatás szintjére. Meglátásom szerint ennek ennél sokkal többről kell szólnia” – hangsúlyozta a politikus.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a zöldmegállapodásban az Európai Unió irányelvbe foglalta a lakások energiahatékonyságának javítását, valamint az energiaszegénység csökkentését, illetve meghatározta a feltételrendszert, ami alapján besorolható a sérülékeny fogyasztó.
A meghatározás értelmében
Ez esetben energiaszegénységről beszélünk. „Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai értelmében pedig Romániában a háztartások több mint 20 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ami 1,4 millió háztartást jelent. A munkaügyi minisztérium a tervezetében 400 ezer érintettel számolt. Nagy kihívás volt, hogy ezt a számot megnöveljük” – fejtette ki Antal Lóránt.
Hozzátette: a szenátusban bekerült a tervezetbe számos pénzügyi és nem pénzügyi intézkedés, amelyekkel segíthetik az érintetteket.
– részletezte Antal Lóránt. Meglátása szerint a hatékonyabb technológiák bevezetése két-hat éven belül vezetne oda, hogy csökken az energiaszámlák értéke. A politikus arra is kitért, hogy az energiaárak egész Európában „elszabadultak”, megnőtt az igény, a kereslet, viszont visszaesett a kínálat. „Mindenképpen meg kell találni a megoldást a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére” – szögezte le Antal Lóránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!