Lehet tárgyalni. A szolgáltató felé tartozást felhalmozók 90 nap türelmi időt kapnak
Fotó: Facebook/Electrica Furnizare
Bár még a parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba is lép az a sürgősségi kormányrendelet, miszerint veszélyhelyzet idején is le lehet kapcsolni azoknál az áramot vagy földgázt, akik nem fizetik rendszeresen a számláikat. Ugyanakkor az ellenzék és a szakmai szervezetek sürgetik a sérülékeny fogyasztók védelmét szavatoló jogszabály elfogadását.
2021. augusztus 11., 08:042021. augusztus 11., 08:04
2021. szeptember 10., 12:072021. szeptember 10., 12:07
Rendkívüli szenátusi ülésszakot hívtak össze, hogy tájékoztassák a honatyákat az augusztus 5-én elfogadott sürgősségi kormányrendeletről, amely hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami szerint a veszélyhelyzet idején nem kapcsolják le a számlahátralékos háztartások és cégek áram- vagy földgázszolgáltatását. Mint ismeretes, tavaly a járványhelyzet miatt könnyítésként fogadták el a 2020/70-es sürgősségi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a fogyasztók a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasszák a földgáz- és a villanyáramszámlák kifizetését, a szolgáltatók pedig nem kapcsolhatják le az adósokat az energiahálózatról.
Ennek következményeként a kifizetetlen számlák összege közelíti a 300 millió lejt – vont mérleget a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint magyarázta, az új rendelettel visszatérnek a járvány előtti helyzetre, ugyanakkor
„Az újonnan kiállított számlákat a sürgősségi rendelet megjelenése után már határidőre, vagyis 30 nap plusz 15 napos haladék után ki kell fizetni, ellenkező esetben a fogyasztót lekapcsolják a hálózatról” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Rámutatott, az adataik szerint a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját.
– fejtette ki a hatóság alelnöke.
Kitért egyúttal arra is, hogy a szolgáltatóknak nem volt likviditásgondjuk, a nagyobbaknak vannak tartalékaik, hitelképes cégek, tehát az áremelkedéseket nem a pénzhiány okozta. „A szolgáltatók meg tudták kötni a szerződéseket, abban bízunk, hogy lassan helyreáll a piac, a kereslet csökken, és megáll az áremelkedés” – összegezte Nagy- Bege Zoltán.
„A sürgősségi rendelet csak akkor lép hatályba, ha sürgősségi eljárással parlamenti vitára bocsátják, ez esetben a szenátusban, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben” – ecsetelte a rendelet útját az életbe lépésig megkeresésünkre Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Rámutatott,
Mivel ez a sürgősségi rendelet nem volt előre látható, kötelesek a plénum előtt bejelenteni, hogy előrukkoltak vele. A szenátus energiaügyi bizottsága majd az őszi ülésszakban tesz jelentést, de a sürgősségi rendelet ettől függetlenül a napokban hatályba lép, miután megjelenik a Hivatalos Közlönyben, pontosított a szenátor.
Hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy újra le lehessen kapcsolni a nem fizetőket, hiszen
„Ez nem azt jelenti, hogy amint a rendelet életbe lép, azonnal levágják az adósoknál az elektromos energiát illetve a földgázt, hiszen van egy 90 napos türelmi idő, ami alatt a szolgáltatónak és a fogyasztónak köztes megoldást kell találnia a felhalmozott tartozások törlesztésre. Nincs az rendben, hogy egy működő vállalkozás közel másfél év alatt egy vasat sem fizet az energiáért” – húzta alá a politikus. Arra is kitért, hogy a „védelem” hatása azt eredményezte, hogy a szolgáltatócégek halmoztak fel hiányt, hiszen a végső forgalmazóknak ki kell fizetniük az elosztónak a költségeket, viszont nem tudták behajtani a pénzt a fogyasztók egy részétől.
Fotó: Haáz Vince
Eközben a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelmét sürgeti az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI). A PSD ismételten felszólította a koalíciós pártokat, hogy az energiaárak „robbanásszerű” emelkedése miatt sürgősen találjanak megoldást a sérülékeny fogyasztók helyzetére. Közleményében az ellenzéki párt emlékeztetett arra, hogy korábban rendkívüli képviselőházi ülésszak összehívását kérte a kevésbé tehetős, ezért kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók védelméről szóló törvénytervezet megvitatásra és elfogadására. Ugyanakkor úgy véli, hogy a koalíciónak a parlamenti eszközök mellett sürgősségi kormányrendelettel is módjában áll megállítani az áram és földgáz árának „féktelen” emelkedését a hideg beállta előtt.
Emellett szerintük az államnak támogatnia kellene azokat a fogyasztókat a rezsiszámlájuk kifizetésében, akiknek a jövedelme nem veszi fel a versenyt az árnövekedéssel.
Sürgős megoldást vár a kormánytól az Intelligens Energia Egyesület is, közleményük szerint az energiadrágulás mértéke átlépte a tűréshatárt. „A villamos energia ára a nagykereskedelmi piacokon megháromszorozódott, a földgáz 10–30 százalékos drágulását vetítik előre, ezért olyan közpolitikákra van szükség, amelyek kordában tartják a visszaéléseket, mérsékelik a drágulást, és lehetővé teszik, hogy minden fogyasztó, minden család megbirkózzon ezzel a helyzettel” – áll a dokumentumban.
Magyarázatuk szerint a tavaly elfogadott Gas Release Program (GRP) azt eredményezte, hogy Romániában 5 százalékkal olcsóbb volt a földgáz, mint a bécsi tőzsdén a kelet-európai árak. A forgalmazók egy része kihasználta a helyzetet, felvásárolták a földgázt Romániában, majd eladták külföldön, ezzel viszont importra kényszerítették az országot. Mi több, a külföldre idén kivitt földgázra tavaly kötötték meg kisebb áron a szerződéseket, míg idén már drágábban hozzák be az országba a gázt.
– mutat rá a szakmai szervezet.
Első lépésben az energiahordozók áfájának csökkentését követelik a 2021 októbere és 2022 áprilisa közötti időszakban. Ugyanakkor sürgetik a sérülékeny fogyasztók védelmét célzó törvény elfogadását.
A szenátus amúgy már májusban első házként megszavazta a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénytervezetet. Antal Lóránt szenátor kedden az ellenzéki sürgetéssel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, szeptember 1-jén kezdődik el az őszi parlamenti ülésszak, a képviselőházzal folyamatosan egyeztettek, így gördülékenyen átmehet a tervezet a döntő kamarán. Arra is kitért, hogy a szenátusban másfél hónapig dolgoztak, hogy a munkaügyi minisztérium által beterjesztett tervezetet jobbá tegyék, több munkamegbeszélést tartottak az érintett felekkel. „Próbáltuk a törvényt nem lebutítani a fűtéstámogatás szintjére. Meglátásom szerint ennek ennél sokkal többről kell szólnia” – hangsúlyozta a politikus.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a zöldmegállapodásban az Európai Unió irányelvbe foglalta a lakások energiahatékonyságának javítását, valamint az energiaszegénység csökkentését, illetve meghatározta a feltételrendszert, ami alapján besorolható a sérülékeny fogyasztó.
A meghatározás értelmében
Ez esetben energiaszegénységről beszélünk. „Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai értelmében pedig Romániában a háztartások több mint 20 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ami 1,4 millió háztartást jelent. A munkaügyi minisztérium a tervezetében 400 ezer érintettel számolt. Nagy kihívás volt, hogy ezt a számot megnöveljük” – fejtette ki Antal Lóránt.
Hozzátette: a szenátusban bekerült a tervezetbe számos pénzügyi és nem pénzügyi intézkedés, amelyekkel segíthetik az érintetteket.
– részletezte Antal Lóránt. Meglátása szerint a hatékonyabb technológiák bevezetése két-hat éven belül vezetne oda, hogy csökken az energiaszámlák értéke. A politikus arra is kitért, hogy az energiaárak egész Európában „elszabadultak”, megnőtt az igény, a kereslet, viszont visszaesett a kínálat. „Mindenképpen meg kell találni a megoldást a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére” – szögezte le Antal Lóránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!