Alexandru Nazare szerint Románia jelenleg nem szorul az IMF segítségére
Fotó: Alexandru Nazare/Facebook
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtök este az Antena 3 CNN műsorában. Egyúttal azonban arra figyelmeztetett, hogy az ország a hitelminősítés szempontjából törékeny helyzetben van.
2026. november 13., 17:052026. november 13., 17:05
A pénzügyi tárca vezetője kijelentésével arra reagált, hogy a minap Nicușor Dan vészharangot kongatott, jelezve, Románia a nemzetközi hitelminősítők értékelése szerint a befektetésre ajánlott és nem ajánlott közötti határvonalon áll. Egy esetleges leminősítés nyomán pedig bajba kerülne az adósság finanszírozása, „és ha nem lesz elég befektető, egy bizonyos ponton be kell avatkoznia az IMF-nek, ahogyan 2009-ben is történt”.
Nazare szavai szerint egyelőre nincs szükség IMF-megállapodásra, de elismerte, hogy Nicușor Dan által a hitelminősítőkkel kapcsolatban felvázolt kockázatok helytállóak, és hogy Románia több nehéz időszakon is átesett, többek között 2025-ben és ez év nyarán is.
Az elemzés helytálló. És nagyon sokszor volt – többek között ezen a nyáron, de 2025-ben is –, hogy döntenünk kellett. Kötélen jártunk és továbbra is azon járunk. Mivel a hitelminősítők Romániára vonatkozó kilátása 2024 vége felé a »stabil«-ról »negatív«-ra változott, és azóta is negatív maradt” – idézte a miniszter televíziós nyilatkozatát a Mediafax.
„Bármilyen irányváltás, bármilyen változás, bármilyen kérdés, negatív nemzetközi befolyás vagy hirtelen döntés, amelyet hozhatunk, hatással van erre. Nem hiszem, hogy jelenleg olyan helyzetben lennénk, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljünk, vagy megállapodást kössünk az IMF-fel” – jelentette ki Nazare.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A pénzügyminiszter emlékeztetett egyúttal, hogy a Fitch, az S&P és a Moody’s 2027 januárjában, februárjában és márciusában ad ki minősítést.
Az év eleji hitelminősítéseken múlhat, hogy Románia kénytelen lesz-e az IMF-hez fordulni
Fotó: Orbán Orsolya
„Úgy gondolom, rengeteg lehetőség áll előttünk, amelyeket úgy tudunk kihasználni, hogy elérjük a célunkat, de ez nagymértékben rajtunk múlik. Nagyon sokat számít, hogyan kezeljük a következő fontos pillanatokat, és hogyan állunk helyt a januári, februári és márciusi értékelések során. Januárban a Fitch-csel kezdjük, februárban a Moody’s-zal, márciusban pedig az S&P-vel folytatjuk. Ezeket a dolgokat úgy kezeljük jól, hogy reális, kiegyensúlyozott és komolyan vehető költségvetést állítunk össze. (…)
– tette hozzá Nazare.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a befektetésre ajánló minősítés elvesztése, vagyis Románia „bóvliba” (junk) vágása súlyos következményekkel járna a gazdaságra és a lakosságra nézve.
„Ez a szakadék, amit »junk« kategóriának nevezünk, azaz a befektetésre ajánló minősítés elvesztése, gyakorlatilag – amennyiben bekövetkezne – rendkívül súlyosan érintené Románia gazdaságát, és nagyon komoly társadalmi következményekkel járna.
És ez tükröződne Románia gazdasági életének minden területén, az inflációtól kezdve az árfolyamon át egészen a munkahelyek megőrzéséig vagy elvesztéséig” – magyarázta a tárcavezető.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy egy felelősségteljesen összeállított és végrehajtott költségvetés hozzájárulhat
„Egy komoly, komolyan kidolgozott és komolyan végrehajtott költségvetés olyan helyzetbe hoz minket, amelyben javíthatjuk a hitelminősítési kilátásokat, csökkenthetjük a kamatokat, és több pénzt hagyhatunk a piacon a gazdaság újraindítása érdekében. A hitelminősítés fenntartása nélkül nincs gazdasági fellendülés. A fellendülés a hitelminősítés fenntartásából indul ki” – összegzett Alexandru Nazare.
Mint ismeretes, a 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válság nyomán Románia 2009 tavaszán megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel egy összesen mintegy 20 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagról.
Ennek legnagyobb részét, 12,95 milliárd eurót az IMF biztosította egy 24 hónapos készenléti hitelmegállapodás (stand-by arrangement) keretében, amelyet az IMF igazgatótanácsa 2009. május 4-én hagyott jóvá. A csomagból további 5 milliárd eurót az EU, 1 milliárdot a Világbank, további 1 milliárdot pedig az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank biztosított.
A hitel folyósítása nem egy összegben történt: az első, mintegy 4,9 milliárd eurós részletet azonnal hozzáférhetővé tették, a további összegeket pedig negyedéves felülvizsgálatokhoz és a vállalt feltételek teljesítéséhez kötötték. A megállapodás többek között a költségvetési hiány csökkentését, az állami kiadások visszafogását, a bankrendszer stabilitásának megőrzését, az infláció mérséklését és a gazdasági egyensúly helyreállítását írta elő.
Románia végül nem hívta le a teljes IMF-hitelt: a rendelkezésre bocsátott keretből hét részletet vett igénybe, összesen mintegy 10,57 milliárd SDR-t, akkori árfolyamon körülbelül 11,9 milliárd eurót; az utolsó részletet már csak elővigyázatossági keretként kezelték. A hitel visszafizetése 2012-ben kezdődött, és az IMF-nek járó összeget 2015-re teljes egészében törlesztette az ország.
Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!