
Lehet számolgatni, mire futja a jelentős áremelkedések közepette
Fotó: Jakab Mónika
Január 1-jétől nőtt a minimálbér, a nyugdíjpont értéke és a gyermeknevelési pótlék Romániában, de drágul az üzemanyag, és a villamos energia egyetemes szolgáltatási ára is magasabb lett.
2022. január 01., 12:242022. január 01., 12:24
2022. január 01., 12:262022. január 01., 12:26
A bruttó minimálbér 2022-ben 2550 lejre emelkedett, ami 10,8 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva. A nyugdíjpont értéke 10 százalékkal 1586 lejre, a minimálnyugdíj pedig 1000 lejre emelkedik. Nőtt a gyermeknevelési pótlék is, az úgynevezett gyermekpénz összege januártól 2 éves korig – fogyatékkal élő gyerekek esetében 3 éves korig – 600 lej lesz. A 2 évesnél nagyobb gyerekeknek 18 éves korukig, illetve a középiskolai tanulmányaik befejezéséig (legtöbb 26 éves korukig) 243 lej jár jövő év elejétől – derül ki az Agerpres hírügynökség kimutatásából.
A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint az ólmozott benzin jövedéki adója a 2021-es 2 149,09 lejről 2 226,24 lejre nőtt januártól ezer literenként, az ólommentes benziné 1 827,13 lejről 1 892,72 lejre, a gázolaj jövedéki adója pedig 1 734,66 lej lett ezer literenként a tavalyi 1 674,55 lejjel szemben. Ez az üzemanyag literenkénti árának mintegy 7 banis emelkedéséhez vezet.
A villamos energia egyetemes szolgáltatási ára is magasabb lett, ez azt a mintegy 3,7 millió fogyasztót érinti, akik még nem kötöttek szerződést a szabadpiacon. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) határozatai szerint a tarifák 50-90 százalékkal emelkednek, szolgáltatótól függően. Jó hír, hogy a téli hónapokban a felhasználóknak nem ezeket az árakat kell fizetniük, 2022. március 31-éig ugyanis kompenzálják számláikat az állami költségvetésből.
A vezetékes és mobiltelefon-tarifák ellenben 22 százalékkal csökkennek 2022. január 1-jétől az Európai Bizottság által bevezetett szabályok hatására. Így a romániai piacon működő mobilszolgáltatók 0,55 eurócentes percenkénti hívásvégződtetési díjat, míg a vezetékes szolgáltatók 0,07 eurócentes percenkénti díjat számíthatnak fel.
2022. január 1-jétől hatályba lépő további intézkedések: a 4 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak esetében a 4 ezer lej feletti összegből egészségbiztosítási hozzájárulást vonnak le; március 31-éig 5 százalékra csökken a távhő áfája; 5 százalékos áfát számolnak a 140 ezer eurónál olcsóbb lakásokra. 2022. január 1-jétől a közalkalmazottak újra 1450 lej értékű üdülési utalványt kapnak. Ugyanakkor a munkáltatók csak saját alkalmazottaiknak adhatnak ajándékutalványokat, más magánszemélyeknek nem. A munkáltatók által készpénzben és/vagy természetben nyújtott ajándékok – beleértve az ajándékutalványokat is – értéke 150 lejről 300 lejre nő január 1-jétől.
A bukaresti kormány ugyanakkor meghosszabbította 2022-re az IMM Invest és az Agro IMM Invest programot, 10 milliárd lejes garanciakerettel.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!