Fotó: Mediafax
2009. január 21., 07:002009. január 21., 07:00
Ugyanakkor a lej dollárhoz viszonyított értékvesztése még erőteljesebb volt, a hétfőn közölt referencia-árfolyamhoz képest kedden 8,46 banival, azaz 2,61 százalékkal nagyobb árfolyamot jelentett be a jegybank.
Nem a lej azonban az egyetlen fizetőeszköz, amely az idei év első napjai óta egyre csak gyengül az euróhoz viszonyítva, a forint és a zloty egyaránt megsínylették az elmúlt időszak pénzpiaci történéseit. Míg a lengyel fizetőeszköz a 2004. márciusi szintre zuhant, a forint is rekordmélységekbe zuhant.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a lej lejtmenete a pénzpiaci szakértők szerint nem áll meg a közeljövőben: a bankárok 4,5–4,7 lejes árfolyamot jósolnak az őszre. Mindez olyan körülmények között, hogy a tavalyi év végén a legpesszimistább elemzők sem gondoltak arra, hogy a 2004-es 4,2 lejes rekord idén megdőlhet. A legborúlátóbbak az ING Bank szakértői, akik szerint a harmadik negyedévre az európai fizetőeszköz árfolyama eléri a 4,7 lejt. Alig néhány hónapon belül már 4,5 lej lesz egy euró – véli a BRD-SocGen elemzője, aki azonban úgy látja, az 5 lejes árfolyam szóba se jöhet. „A napi 3-4 banis gyengülés igen gyors ütemű, és kétlem, hogy fenntartható lenne. Az árfolyam már most igen magas, ezért úgy látom, hogy az első negyedévben kiigazodik. Nem fér szerintem kétség ahhoz, hogy az euró enyhén 4 lej fölött marad az év folyamán, de nem is fogja megközelíteni az 5 lejt” – nyilatkozta Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértője egyelőre nem akart becslésekbe bocsátkozni, mondván, jelen pillanatban még túl sok a bizonytalansági tényező.
Amint arról beszámoltunk, csak az idei év első napjaitól a lej több mint 7 százalékot veszített értékéből az euróhoz viszonyítva, miközben a 2007-es szinthez képest 20 százalékkal gyengült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok