A válság ellenére van pénz a minisztériumokban, csak projektek legyenek – derült ki a Boc-kormány minisztereinek újabb székelyföldi látogatása kapcsán. Miután a Kovászna és Hargita megyei elöljárók Traian Băsescu államfőnek megfogalmazták, hogy a térséget az elmúlt évek során szándékosan elhanyagolták, már hat miniszter ígérte meg a helyszínen az állami támogatást.
Pénteken Sepsiszentgyörgyön Ecaterina Andronescu oktatási, Ion Bazac egészségügyi és Elena Udrea idegenforgalmi miniszter találkozott a két megye önkormányzati vezetőivel, politikusaival. Akárcsak egy héttel korábban, Csíkszeredában a fejlesztési, a közlekedési és az ifjúsági miniszterek, a most érkező szaktárcavezetők is bőkezűen megígérték a helyi kezdeményezések támogatását. A látogatás végén Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, az elmúlt években kevés kivétellel csak RMDSZ-es miniszterek látogattak a térségbe, így ezek a tárgyalások áttörést jelenthetnek. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök úgy összegzett, a projektekre közel 50 millió euró értékben ígértek támogatást a miniszterek.
Ion Bazac egészségügyi miniszter 3 millió eurót ígért a kovásznai szívkórház felújítására, és egymilliót a sepsiszentgyörgyi kórházban a megkezdett javítások befejezésére. Az egészségügyi miniszter megállapította, kár lenne, ha az egyedülálló kovásznai szívkórház, amely évente 16 ezer beteget fogad az ország minden részéről, ne kapja meg a megérdemelt támogatást.
A minisztérium által folyósított hárommillió euróból az épület korszerűsítését fejezik be, ezenkívül a kórházat bevonják egy Világbank által finanszírozott projektbe, amelyből az egészségügyi berendezéseket cserélik ki. A kórház járóbeteg-gondozó részlegének korszerűsítésére a Regionális Operatív Programból hívnak le alapokat. Ion Bazac a helyszínen bizonyosodott meg, hogy a sepsiszentgyörgyi kórház évek óta kibontott emeletén nem lehet minőségi egészségügyi ellátást biztosítani, és úgy becsülte, hogy egymillió euró elég a javítások befejezésére.
A kórház szerkezeti megerősítését 2005-ben kezdték el, mert földrengés esetén nem lett volna már biztonságos. Tavaly a minisztérium nem adott pénzt a munkálatok folytatására, azzal hárítva, hogy a sürgősségi kórháznak nyilvánított intézményt strukturális alapokból teljesen átépítik. A miniszter ugyanakkor megígérte, hogy márciusban háromezer szak- és rezidens orvos számára hirdet meg állást kisvárosokban, és hogy szeptemberig befejeződik a kórházak decentralizációja.
Ion Bazac a késő délutáni órákban átutazott Hargita megyébe is, ahol Maroshévízen találkozott a megye egészségügyi intézményeinek vezetőivel. A tárgyalások során Tar Gyöngyi, a közegészségügyi hatóság igazgatója úgy fogalmazott, Hargita megye már évek óta fehér folt az egészségügyi infrastrukturális beruházások térképén, lassan négy éve annak, hogy a megyének nem utaltak ki kormánypénzeket erre a célra. A megyében működő kórházak igazgatói is felpanaszolták, hogy az általuk vezetett intézmények nincsenek kellőképpen felszerelve, nincs pénz az egyes osztályok korszerűsítésére, és a szakemberek is messze elkerülik a megyét.
Bazac a jelenlevőknek megígérte, hogy megvizsgálja a helyzetet, s egyes Hargita megyei kórházak az idei év folyamán pénzt kapnak majd a beruházási munkálatokra, valamint egészségügyi felszerelésekre, berendezésekre is. A tárcavezető a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházba is ellátogatott, ahol szintén támogatást ígért a javítási munkálatokra, ám konkrét összeget nem jelölt meg. Mint hangsúlyozta, a szükséges pénzalapot világbanki projekt keretében biztosítják, amelyből a szülészet-nőgyógyászati osztályt lehet majd korszerűsíteni, a Regionális Operatív Programból pedig a sürgősségi osztálynak jutna pénz.
A költségvetésben ötvenmillió euró van a turisztikai infrastruktúra kiépítésére, ebből 10-10 milliót kap Kovászna és Hargita megye – ígérte meg Sepsiszentgyörgyön Elena Udrea. A turisztikai miniszter úgy véli, hogy a térség hatalmas turisztikai potenciállal rendelkezik, a gyógyturizmusban akár országos első is lehetne, de a lehetőségek nincsenek megfelelő módon kiaknázva. A miniszter szerint a sikertelen privatizáció és az új tulajdonosok felelőtlensége okozta az ágazat hanyatlását.
Továbbá megígérte, felülvizsgálják a magánosítási szerződéseket, és annak minden pontját szigorúan betartatják, de e fejlesztés érdekében a minisztérium vissza is vásárolja a turisztikai létesítményeket. Udrea ugyanakkor konkrét projektek gyors finanszírozásáról biztosította tárgyalópartnereit, így Kovászna városában turisztikai információs központot építenek, és négy borvízforrást rehabilitálnak. Parajdon gyógyturisztikai központot hoznak létre, és az orvosi rendelők egykori épületét turisztikai központtá alakítják, s hasonlóképpen cselekszenek a tusnádfürdői kultúrházzal is.
A kommandói siklót és kisvasutat is megjavítják, Parajdon és Bodzafordulón sípályák létesítését tervezik. Elena Udrea székelyföldi személyi tanácsadót is alkalmaz. Felhívta a figyelmet, hogy az üdülési csekkek bevezetésével a minisztérium támogatja a hazai vállalkozókat, de elvárja tőlük, hogy figyeljenek oda az árakra és a minőségre, ugyanakkor arra biztatta a hazai turistákat, hogy belföldi célpontokat válasszanak.
Egy nappal korábban Elena Udrea Hargita megyében tartózkodott. Itt a két fürdőváros, Tusnádfürdő és Borszék fejlesztési lehetőségeiről értekezett. Mint elmondta, két tusnádi projektet is kész finanszírozni a turisztikai minisztérium, a harmadik támogatási lehetőségét pedig a közeljövőben megvizsgálják. Első lépésként még március–áprilisban elkezdik a tusnádi Olt szállodakomplexum felújítási munkálatait, amelyek végeztével a létesítmény megkaphatja a háromcsillagos besorolást.
Párhuzamosan a helyi tanáccsal együttműködve renoválják a település kultúrházát és a helyi strandot. A második lépésre azonban még várni kell, a Tusnád Szálló és az ehhez tartozó kezelőközpont korszerűsítési munkálataihoz csupán 2010-ben láthatnak hozzá. A két nagy kaliberű munkálathoz a SIF Transilvania befektetési alap több mint 10 millió euróval készül hozzájárulni. Harmadik lépésről is szó esett, ennek keretében a Csukás-tó partján építenek majd egy négycsillagos szállodakomplexumot, amely az előzetes számítások szerint 20–24 millió eurós ráfordítást igényel.
Elena Udrea azonban azt is elmondta: a Hargita megyei Borszék üdülőváros felújítására a turisztikai szaktárca jelenleg nem tud keretet biztosítani. Mint hangoztatta, az általa vezetett minisztériumnak tudomása van arról, milyen rossz körülmények uralkodnak az egykor patinás fürdővárosban, ám még meg kell találni a megfelelő megoldásokat a település felvirágoztatására.
„Borszéken, akár az ország fürdővárosainak a zömében, a vendéglátó-ipari egységek legnagyobb része magánkézben van. Infrastrukturális beruházások híján az üdülőtelepeken egyre roszszabb körülmények uralkodnak, s szó sem lehet olyan turizmusról, mint amilyen hajdanán volt” – fogalmazott a szaktárca vezetője. Hozzátette: a pénz hiánya nem lehet a gyógyturizmus fejlődésének akadálya, ezért a minisztérium támogatni fogja a fürdővárosokat.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter zártkörű szakmai tanácskozáson vett részt. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő tíz pontba foglalva ismertette kéréseiket, a pénzügyi decentralizációt, anyanyelvű szakiskolai oktatást és a román nyelv sajátos oktatását a kisebbségek számára. A főtanfelügyelő 27 folyamatban levő és 94 új projekthez kérte a minisztérium támogatását. A miniszter elmondta, az egyetemekhez hasonlóan az iskolák autonómiáját szorgalmazza.
„A román nyelvet meg kell tanulni” – szögezte le Ecaterina Andronescu. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett minisztériumban a kisebbségügyi főigazgatóság foglalkozik a problémával, nyitottak a különböző megoldásokra. A minisztérium azonban átfogó reformra készül, ezért idén biztos nem rendel új tankönyveket, így a kisebbségek számára sem szerkesztenek új román könyvet. Megállapította, hogy a két székely megyében nincs elég romántanár, és hogy hangsúlyt kell fektetni a helyi származású szakemberek képzésére, akik korszerű pedagógiai módszerekkel segíthetnék a román nyelv elsajátítását.
Andronescu szombaton Csíkszeredába látogatott, ahol a megye iskolaigazgatóival, pedagógusaival folytatott tárgyalást követően ismét leszögezte, meg kell oldani, hogy a székelyföldi magyar diákok megtanuljanak románul. Mint hangsúlyozta, a székely tanárok nyitott kapukat döngetnek, amikor újra meg újra felvetik ezt a kérdést, és a tárca szakemberei már dolgoznak a probléma orvoslási lehetőségein.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok