2010. augusztus 04., 13:232010. augusztus 04., 13:23
Hasonlóan nyilatkozott Laurent Moulin, az Európai Bizottság (EB) képviselője is, aki szerint teljesültek annak feltételei, hogy Románia megkapja az EB-hitel harmadik, 1,2 milliárd eurós részletét. Az IMF, az EB és a Világbank küldöttsége tegnap zárta le a Romániával kötött nemzetközi hitelegyezmény ötödik felülvizsgálatát. A Bukarest által az IMF-nek küldött szándéknyilatkozatból ugyanakkor kiderül: a további hitelrészletek folyósítása fejében a kormány vállalta, hogy idén összesen több mint hetvenezer közalkalmazottat bocsát el, és jövőre is folytatódnak a leépítések.
Jeffrey Franks szerint a hatodik hitelrészlet folyósításának feltételei teljesültek, kivéve az állami hiteltartozások csökkenését. „Eredményeket tapasztaltunk a helyi önkormányzatok szintjén, ahol lépések történtek az újabb hiteltartozások megakadályozására, azonban az adósságok nem csökkentek. Ahhoz, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja a hitelegyezmény ötödik felülvizsgálatát, a kormánynak mintegy 2 milliárd lejjel kell csökkentenie hiteltartozásait” – mondta Franks.
Románia fenntartható gazdasági növekedésének kulcsa a strukturális reformok gyakorlatba ültetése, hogy a közszféra hatékonyabban működhessen, és hogy a befektetések, valamint a termelékenység növekedjen – szögezte le az IMF képviselője.
Jeffrey Franks hangsúlyozta: a bukaresti vezetés emelheti a közalkalmazotti béreket a jövő évben, de csak ha gyorsítja a leépítések folyamatát. Azonban az IMF azt javasolja, hogy a július 1-jén alkalmazott 25 százalékos általános bércsökkentés után 2011-ben inkább ne történjen fizetésemelés a közszférában. Ezzel Emil Boc kormányfő azon ígéretére utalt, hogy a bércsökkentés csupán ez év végéig marad hatályban, januártól visszaáll a közalkalmazottak bérezése a korábbi szintre.
Franks megtartaná a kormány által a deficithiány csökkentése érdekében tett másik intézkedést is: a pénzügyi szakember szerint a kormánynak le kell mondania jövőre az esetleges adócsökkentésről, ha tartani akarja a 2012-re kitűzött 3 százalékos hiánycélt. Leszögezte: ahhoz, hogy a költségvetési deficit két év múlva 3 százalékos legyen, jövőre is meg kell tartani a 24 százalékos áfát. Mint ismeretes, a kabinet múlt hónapban emelte 19-ről 24 százalékosra az általános forgalmi adót, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a tervezett 15 százalékos nyugdíjcsökkentést.
Jeffrey Franks hangsúlyozta, hogy a bukaresti kabinetnek a következő két-három hónapban végre kell hajtania a közalkalmazotti bérezési rendszer reformjának második szakaszát is, aminek célja a közkiadások további csökkentése. „Szeptemberben a tanügyi rendszer átszervezésére számítunk, amikor csökkenteni fogják a tanárok számát. Az év végéig további átszervezésekre kell számítani” – mondta Franks. Az IMF azt is kérte, hogy a parlament legkésőbb szeptember végéig fogadja el az új nyugdíjtörvény-tervezetet, ami a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja.
Az IMF álláspontja szerint a jegybanknak nem kell szigorítania monetáris politikáját az áfaemelés miatt, mivel ez az intézkedés csak átmeneti, hatása pedig eltűnik 2011 második felében. „Becslésünk szerint az infláció a következő két hónapban eléri maximális szintjét, a jövő év végére pedig 3 százalékra lassul a drágulás” – mondta Franks.
Laurent Moulin, az EB képviselője ugyanazon a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Románia teljesítette minden feltételét annak, hogy az EB folyósítsa a hitel harmadik, 1,2 milliárd eurós részletét. Erre várhatóan szeptemberben kerül majd sor – tette hozzá Moulin. Az első, 1,5 milliárd eurós részlet tavaly júliusban érkezett meg az EU-tól, a második, egymilliárd eurós összeget pedig idén márciusban folyósították. Az EB-misszió megállapította, hogy Románia képes tartani az idei 6,8 százalékos, és a 2011-es 4,4 százalékos költségvetési hiánycélt. Az EB-delegáció vezetője szerint a román gazdaság idén 1,9 százalékkal zsugorodik a belső kereslet csökkenése és az idei árvizek miatt, de 2011-ben legalább 1,5 százalékos GDP-növekedésre lehet majd számítani.
Hasonló mértékű gazdasági csökkenéssel számol az IMF is, Jeffrey Franks szerint idén 1,9 százalékos csökkenéssel, 2011-ben azonban 1,5-2 százalékos, 2012-ben pedig még nagyobb gazdasági növekedéssel lehet számolni. Az IMF úgy értékeli, hogy a román gazdaság a jövő év második felétől áll felszállópályára. Éppen ezért Franks szerint korai lenne még egy újabb hitelmegállapodásról beszélni, előbb meg kell várni, hogyan teljesít a román gazdaság a következő hónapokban.
A növekedésnek és a további IMF-támogatásnak azonban nagy ára van: a kormány által a IMF-nek küldött szándéknyilatkozatból kiderül, a Boc-kabinet vállalta, hogy év végéig összesen 74 ezer közalkalmazottat bocsát el, miután idén már 27 ezer állami alkalmazottnak kötött útilaput a talpára. Az elbocsátási hullám ráadásul nem áll meg: a kormány azt is vállalta, hogy jövőre további legkevesebb 15 ezer közalkalmazottól válik meg. Mindez ahhoz szükséges, hogy tartani tudják az idén 6,8, jövőre pedig 4,4 százalékosra tervezett hiánycélt.
A kormány vállalja, hogy a 25 százalékos bércsökkentést nem alkalmazza a jegybank, a biztosítási felügyelet, az ingatlan- és a magánnyugdíj-felügyelet alkalmazottai esetében, mivel ez ezen intézmények „függetlensége megsértésének minősül.” Azt is megígéri, hogy augusztus végéig kidolgoz egy rendeletet, amely jelentős adót vet ki a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre, egyúttal 2,5-ről 3 százalékra növeli a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét. A levél ugyanakkor arra is kitér, hogy amennyiben mindezen vállalások teljesülése esetén sikerül 39 milliárd lej alá szorítani a közalkalmazotti bérkiadásokat, kismértékű béremelés sem kizárt.
Emil Boc miniszterelnök ennek kapcsán tegnap a közszolgálati rádióban elmondta: az idén 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti bérek a pénzügyminisztérium elemzése szerint átlagosan tíz százalékkal nőhetnek az év elejétől, de csak azzal a feltétellel, hogy megszüntetik a 13. havi fizetést. Ezt követően a további emelés annak függvénye, hogy sikerül-e hatékonyan végrehajtani a közalkalmazotti szféra átalakítását. Boc azt is közölte, hogy az augusztus 20-áig megejtendő költségvetés-kiigazítás révén a kormány törleszti az állam legnagyobb tartozásainak egy részét, főként az egészségügyi szektorban. Mint arról beszámoltunk, az IMF és az EB missziója július 26-án érkezett Romániába, hogy felülvizsgálja a 2009 márciusában kötött, 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitelegyezményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
Látogatottsági adatok