2009. október 26., 10:382009. október 26., 10:38
A tél közeledtével Európa mindinkább tart attól, hogy újabb földgázkonfliktus alakul ki Oroszország és Ukrajna között – fogalmazott a Financial Times Deutschland hétvégi lapszámában a németországi gazdasági és pénzügyi napilap újságírója, utalva arra, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai ismét mélyponton vannak.
Az egyben politikai napilap ezzel kapcsolatban idézte Varga István magyar gazdasági minisztert is, aki egy düsseldorfi rendezvényen kételyeinek adott hangot az Ukrajnán keresztül történő orosz szállítások megbízhatóságával kapcsolatban. Idézte az újság a legnagyobb német gázimportőr, az E.ON Ruhrgas beszerzési igazgatóját is, aki szerint az orosz–ukrán konfliktus bármikor újra kirobbanhat.
A Financial Times Deutschland szerint ezt valószínűsíti, hogy Oroszország és a tranzitszerepet betöltő Ukrajna kapcsolatai ismét rendkívül feszültté váltak. A lap emlékeztetett: Dmitrij Medvegyev orosz államfő augusztus közepén egy nyílt levélben élesen bírálta ukrán kollégáját, Viktor Juscsenkót, oroszellenes politikával vádolva őt.
Kijevben pedig attól tartanak, hogy a Kreml befolyásolni akarja a januári ukrán elnökválasztást, amelyen Juscsenko egyik fő riválisa az inkább oroszbarát Viktor Janukovics. A lap emlékeztetett arra is, hogy idén januárban már jelentős volt a kimaradás a szállításban, ami számos európai ország mellett – ha csekélyebb mértékben is – Németországot is sújtották.
Az E.ON idézett vezetője, Jochen Weise szerint a szállítási zavarok most sem zárhatók ki. Annak ellenére nem, hogy mind az orosz Gazprom, mind az ukrán Naftogaz érdekelt a helyzet stabilizálásában – hangsúlyozta a gázimportőr vállalat igazgatója, emlékeztetve: Oroszország zokon vette, hogy az Európai Unió anélkül kezdett tárgyalásokat Ukrajnával az ukrán vezetékrendszer korszerűsítésében való részvételről, hogy Moszkvát bevonták volna ezekbe a tárgyalásokba.
A német ellátás az E.ON Ruhrgas szerint az esetleges válság esetén is biztosított. Jochen Weise kijelentette, hogy a tárolók csordultig vannak. Más vélemények szerint viszont Németország, hasonlóan más európai országokhoz, válság esetére nem rendelkezik a szükséges stratégiai készletekkel.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.