
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Hamarosan átadhatják a forgalomnak az észak-erdélyi autópálya Radnót és Maroskece közötti 17,9 kilométeres szakaszát – legalábbis így látja a romániai közlekedési infrastrukturális beruházásokat árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület.
2020. augusztus 31., 11:112020. augusztus 31., 11:11
Az egyesület a Facebook-oldalán hétfőn egy videót tett közzé, aminek a tanúsága szerint már valóban „rákanyarodott a célegyenesre” a Maros megyei sztrádaszakaszt építő Astaldi–Max Boegl cégtársulás.
A bejegyzés szerzője a látottak alapján azt a következtetést vonja le, hogy az elkövetkező napokban át is adhatják a közlekedésnek a radnóti csomópontot – ez már teljesen kész van, az útjelzéseket is felfestették. A szakasz többi részét is aszfalszőnyeg borítja.
– áll a Facebook-bejegyzésben.
Nem ez az egyetlen sztrádaszakasz ugyanakkor, amelynek esetében a közeljövőben előrelépés történhet, a korábbi sajtóbeszámolók szerint
az ünnepi pillanatot pedig megtisztelheti jelenlétével Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Ludovic Orban román kormányfő.

Várhatóan szeptember 4-én Magyarország és Románia miniszterelnökének jelenlétében avatják fel a határhoz vezető, Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt – nyilatkozta a Digi24 televíziónak Ovidiu Barbier, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese.&
Mint ismeretes, a Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután a Bechtel hat év alatt csak 52 kilométer pályát épített, majd leállt a munkálatokkal, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést. A pályából mindeddig a Kolozsvár mellett elhaladó Magyarnádas-Aranyosgyéres 61 kilométeres szakasz, és a Marosvásárhelyhez közel eső Radnót-Nyárádtő közötti 14 kilométeres szakasz épült meg.

A román állam 2007-től mostanáig több mint 2 milliárd eurót költött az autópálya-építéssel megbízott vállalkozók különböző követeléseire – ismerte be Lucian Bode közlekedésügyi miniszter.

Miközben bejelentették, hogy megkezdődtek az építési munkálatok az észak-erdélyi autópálya újabb Maros megyei szakaszán, arról is hírt kaptunk, hogy „becsúszott a domb” az épülő A10-es sztrádára. A közlekedési minisztérium optimizmusa viszont töretlen.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!