2012. július 27., 08:282012. július 27., 08:28
Ezzel szemben a németországi vállalatvezetőknek mindössze egyharmada tart újabb recessziótól. A cég összesen 10 európai uniós tagállamban vizsgálta, hogy a vállalatvezetők hogyan értékelik az államadósság gazdaságra kifejtett hatását. Mint kiderült, a megkérdezett romániai szakemberek 80 százaléka úgy véli, a pénzügyi krízis csúcspontja még csak ezután következik, ennek ellenére többségük a GDP 1–2 százalékos növekedésére számít 2013-ban, ugyanakkor becslésük szerint saját vállalatuk 10 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni.
Romániában más államokhoz képest nagyobb a munkanélküliségtől való félelem, az államadósság ugyanakkor elsősorban a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja Németországhoz hasonlóan. Emellett az építkezési és fogyasztási javak szektora, valamint az autóipar tűnik a legsérülékenyebbnek, az energiaszolgáltatók, a gyógyszeripar és a média ezzel szemben továbbra is stabil
A Roland Berger felmérése alapján úgy tűnik, Romániában a gazdasági tevékenységek csökkenésére, a hitelezések visszaszorítására, valamint az export visszaesésére lehet számítani a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója is, aki az osztrák Wirtschaftsblatt napilapnak adott interjújában elmondta, az ország politikai bizonytalansága elriasztja a külföldi befektetőket.
„Amíg a munkatörvények, az állami illetékek vagy a gazdasági növekedésről szóló előrejelzések egyik napról a másikra módosulnak, nem várható el a beruházások növekedése. A hosszú távú projektekhez nem sürgősségi kormányrendeletekre, hanem a körülmények kiszámíthatóságára van szükség, a befektetőnek látnia kell, hogy milyen stratégia mentén kormányoz az ország vezetősége” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy miért csökkennek folyamatosan a külföldi beruházások Romániában. Mint mondta, a Ponta-kormánnyal kapcsolatban az aggodalom csak növekszik, a külföldi vállalatvezetők egyelőre várakoznak. Van Groningen szerint azonban a bizonytalanság nemcsak az utóbbi hónapokban jelentkezett, mindez több évtizedes probléma Romániával kapcsolatban.
„Egyértelmű, hogy az ország nem fejlődött megfelelően, ezt több tanulmány is alátámasztja. Leginkább a hiányos tőkepiac és a rosszul kivitelezett infrastruktúra ad okot aggodalomra, emellett hiányzik a kormány és a befektetői szektor közötti párbeszéd, holott ez utóbbi járul hozzá legnagyobb mértékben az államkasszához. Úgy tűnik, hogy az ország első emberei nem mindig értik, mit is kellene tenniük a gazdaság stimulálásához” – fejtette ki van Groningen.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója elmondta, egyelőre a gazdasági szereplők az őszi parlamenti választások eredményeire várnak. „Meglehet, hogy ezt követően stabil időszak következik, sajnos azonban a vállalatoknak addigra már pontosan kidolgozott költségvetési tervük lesz a jövő évre nézve. Attól tartok, hogy emiatt komoly beavatkozásra lesz szükség a beruházások terén. A NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen jót tett az ország megítélésének, azóta viszont jelentősen csökkent a reformok és a kivitelezések ritmusa. Egy uniós irányelvet például három év alatt kell megvalósítani, ehhez képest Románia általában két és fél évig karba tett kézzel ül” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Roland Berger tanulmánya szerint egyébként a romániai vállalatok több mint fele, 58 százalékuk felkészült a gazdasági tevékenység további csökkenésére, illetve egy újabb recesszióra. Az utóbbi egy év során ugyanakkor jelentősen nőtt a félelem azzal kapcsolatban, hogy egyre nehezebb lesz hozzáférni a finanszírozási lehetőségekhez. Az ország prioritása jelenleg az eladások és a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint a kockázatok pontosabb kezelése. A felmérés egyébként ez év márciusa és májusa között készült több mint 300 vállalatvezető bevonásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Látogatottsági adatok