
Két éves lejáratú, négymilliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről állapodtak meg a romániai hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Bizottsággal – jelentette be szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
2013. július 31., 14:212013. július 31., 14:21
2013. július 31., 14:242013. július 31., 14:24
Az ország nemzetközi hitelezői – mint ismeretes – július 17. óta vizsgálódnak, tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. A mostani megállapodás egyébként még nem végleges, a hitelre rá kell majd bólintania az IMF igazgatótanácsának is, amely várhatóan valamikor az ősz folyamán ül össze.
Andrea Schaechter ugyanakkor megerősítette a kormánytagok által korábban hangoztatottakat, miszerint az új hitel készenléti jellegű lesz, a hatóságok nem fognak ebből egyetlen eurót sem lehívni. A 4 milliárdos összeget egyébkén 50-50 százalékban biztosítja az IMF és az EB. Korábban Victor Ponta kormányfő azzal érvelt a hitel szükségessége mellett, hogy ennek köszönhetően nő az országba vetett bizalom, így a kormány könnyebben és alacsonyabb kamatlábbal jut hitelhez a piacról.
Jobb kilátások
A valutaalap küldöttségének vezetője egyúttal arról is beszámolt, hogy az IMF felfele módosította Románia idei és jövő évi gazdasági növekedési kilátásait, idén becsléseik szerint a korábban előrejegyzett 1,6 százalék 2 százalékkal, 2014-ben pedig a korábbi 2 százalékos becslés helyett 2,25 százalékkal bővül a román bruttó hazai termék (GDP). Az optimizmusra elmondása szerint az ad okot, hogy az első negyedévben a vártnál jobban alakultak az exportok, illetve a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági termés ígérkezik.
Kevésbé derűlátó a Ponta-kormány, Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a hitelezőkkel folytatott tárgyalások után úgy nyilatkozott, javultak Románia növekedési kilátásai, a korábban becsült 1,6 százalék helyett most 1,9 százalékot vetítenek előre. A kedden elfogadott, kiigazított költségvetés egyébként az év eleji büdzsénél 2,6 milliárd lejjel nagyobb összeggel, összesen 626,2 milliárd lejjel számol. Az IMF szakemberei ugyanakkor úgy vélik, hogy a költségvetési mérleghiány folytatja a csökkenést, év végére már a GDP 2-2,5 százalékára rúg, 2015-re pedig lemehet egészen 1 százalékig.
A növekedés feltételei
Annak azonban, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés, megvannak a feltételei is. Mint Andrea Schaechter elődeihez hasonlóan felhívta a figyelmet, a kormánynak hatékonyabbá kell tennie a közigazgatást, fel kell gyorsítania a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását, fokozottabb ellenőrzés alatt kell tartania az eladósodást, illetve hatékonyabb adóbehajtásra van szükség.
A szakember egyúttal arra is felszólította a bukaresti hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a minisztériumok ne avatkozzanak bele az állami tulajdonban levő vállalatok működésébe, hanem bízzák azt a kinevezett, magánszférából érkezett menedzsere, akinek célja a társaság működésének hatékonyabbá tétele. Hozzátette: a menedzsereket átlátható módon kell kiválasztani.
Şerbănescu: semmi jót nem hoz a hitel
„Nem tudom pontosan mi áll a kormány és az IMF megállapodásában, de nem tudok eltekinteni abbéli a meggyőződésemtől, hogy a valutaalappal megkötött szerződés semmi jót nem jelent az ország számára\" – értékelte a megállapodást a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő. Kifejtette: elsősorban az olyan „alulfejlett országokban\" nem használ semmit az IMF-el kötött szerződés, mint Románia. Meglátásában maximum a fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban van némi értelme egy hasonló megállapodásnak, azonban a tapasztalatok az mutatják, semmivel sem segíti az IMF-megállapodás a gazdaság fejlesztésében érdekelt, alulfejlett országokat.
Şerbănecu ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy nem állja ki a valóság próbáját a kormány indoklása, amely szerint azért kellett készenléti megállapodást kötni, hogy az ország olcsóbban jusson hitelhez a piacokról. „Romániának nem volt lehetősége olcsóbb hitelhez jutni eddig sem, ahhoz képest, hogy már négy éve áll mögötte az IMF, semmilyen előnye nem származott ebből. A nemzetközi hitelminősítő intézetek továbbra is a befektetésre még nem ajánlott kategóriába sorolják az országot. A valóság, az eddigi tapasztalatok cáfolják a kormány optimizmusát\" – szögezte le Ilie Şerbănescu. n Bálint Eszter, Kiss Előd Gergely
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!