
Két éves lejáratú, négymilliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről állapodtak meg a romániai hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Bizottsággal – jelentette be szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
2013. július 31., 14:212013. július 31., 14:21
2013. július 31., 14:242013. július 31., 14:24
Az ország nemzetközi hitelezői – mint ismeretes – július 17. óta vizsgálódnak, tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. A mostani megállapodás egyébként még nem végleges, a hitelre rá kell majd bólintania az IMF igazgatótanácsának is, amely várhatóan valamikor az ősz folyamán ül össze.
Andrea Schaechter ugyanakkor megerősítette a kormánytagok által korábban hangoztatottakat, miszerint az új hitel készenléti jellegű lesz, a hatóságok nem fognak ebből egyetlen eurót sem lehívni. A 4 milliárdos összeget egyébkén 50-50 százalékban biztosítja az IMF és az EB. Korábban Victor Ponta kormányfő azzal érvelt a hitel szükségessége mellett, hogy ennek köszönhetően nő az országba vetett bizalom, így a kormány könnyebben és alacsonyabb kamatlábbal jut hitelhez a piacról.
Jobb kilátások
A valutaalap küldöttségének vezetője egyúttal arról is beszámolt, hogy az IMF felfele módosította Románia idei és jövő évi gazdasági növekedési kilátásait, idén becsléseik szerint a korábban előrejegyzett 1,6 százalék 2 százalékkal, 2014-ben pedig a korábbi 2 százalékos becslés helyett 2,25 százalékkal bővül a román bruttó hazai termék (GDP). Az optimizmusra elmondása szerint az ad okot, hogy az első negyedévben a vártnál jobban alakultak az exportok, illetve a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági termés ígérkezik.
Kevésbé derűlátó a Ponta-kormány, Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a hitelezőkkel folytatott tárgyalások után úgy nyilatkozott, javultak Románia növekedési kilátásai, a korábban becsült 1,6 százalék helyett most 1,9 százalékot vetítenek előre. A kedden elfogadott, kiigazított költségvetés egyébként az év eleji büdzsénél 2,6 milliárd lejjel nagyobb összeggel, összesen 626,2 milliárd lejjel számol. Az IMF szakemberei ugyanakkor úgy vélik, hogy a költségvetési mérleghiány folytatja a csökkenést, év végére már a GDP 2-2,5 százalékára rúg, 2015-re pedig lemehet egészen 1 százalékig.
A növekedés feltételei
Annak azonban, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés, megvannak a feltételei is. Mint Andrea Schaechter elődeihez hasonlóan felhívta a figyelmet, a kormánynak hatékonyabbá kell tennie a közigazgatást, fel kell gyorsítania a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását, fokozottabb ellenőrzés alatt kell tartania az eladósodást, illetve hatékonyabb adóbehajtásra van szükség.
A szakember egyúttal arra is felszólította a bukaresti hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a minisztériumok ne avatkozzanak bele az állami tulajdonban levő vállalatok működésébe, hanem bízzák azt a kinevezett, magánszférából érkezett menedzsere, akinek célja a társaság működésének hatékonyabbá tétele. Hozzátette: a menedzsereket átlátható módon kell kiválasztani.
Şerbănescu: semmi jót nem hoz a hitel
„Nem tudom pontosan mi áll a kormány és az IMF megállapodásában, de nem tudok eltekinteni abbéli a meggyőződésemtől, hogy a valutaalappal megkötött szerződés semmi jót nem jelent az ország számára\" – értékelte a megállapodást a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő. Kifejtette: elsősorban az olyan „alulfejlett országokban\" nem használ semmit az IMF-el kötött szerződés, mint Románia. Meglátásában maximum a fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban van némi értelme egy hasonló megállapodásnak, azonban a tapasztalatok az mutatják, semmivel sem segíti az IMF-megállapodás a gazdaság fejlesztésében érdekelt, alulfejlett országokat.
Şerbănecu ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy nem állja ki a valóság próbáját a kormány indoklása, amely szerint azért kellett készenléti megállapodást kötni, hogy az ország olcsóbban jusson hitelhez a piacokról. „Romániának nem volt lehetősége olcsóbb hitelhez jutni eddig sem, ahhoz képest, hogy már négy éve áll mögötte az IMF, semmilyen előnye nem származott ebből. A nemzetközi hitelminősítő intézetek továbbra is a befektetésre még nem ajánlott kategóriába sorolják az országot. A valóság, az eddigi tapasztalatok cáfolják a kormány optimizmusát\" – szögezte le Ilie Şerbănescu. n Bálint Eszter, Kiss Előd Gergely
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
szóljon hozzá!