
Két éves lejáratú, négymilliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről állapodtak meg a romániai hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Bizottsággal – jelentette be szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
2013. július 31., 14:212013. július 31., 14:21
2013. július 31., 14:242013. július 31., 14:24
Az ország nemzetközi hitelezői – mint ismeretes – július 17. óta vizsgálódnak, tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. A mostani megállapodás egyébként még nem végleges, a hitelre rá kell majd bólintania az IMF igazgatótanácsának is, amely várhatóan valamikor az ősz folyamán ül össze.
Andrea Schaechter ugyanakkor megerősítette a kormánytagok által korábban hangoztatottakat, miszerint az új hitel készenléti jellegű lesz, a hatóságok nem fognak ebből egyetlen eurót sem lehívni. A 4 milliárdos összeget egyébkén 50-50 százalékban biztosítja az IMF és az EB. Korábban Victor Ponta kormányfő azzal érvelt a hitel szükségessége mellett, hogy ennek köszönhetően nő az országba vetett bizalom, így a kormány könnyebben és alacsonyabb kamatlábbal jut hitelhez a piacról.
Jobb kilátások
A valutaalap küldöttségének vezetője egyúttal arról is beszámolt, hogy az IMF felfele módosította Románia idei és jövő évi gazdasági növekedési kilátásait, idén becsléseik szerint a korábban előrejegyzett 1,6 százalék 2 százalékkal, 2014-ben pedig a korábbi 2 százalékos becslés helyett 2,25 százalékkal bővül a román bruttó hazai termék (GDP). Az optimizmusra elmondása szerint az ad okot, hogy az első negyedévben a vártnál jobban alakultak az exportok, illetve a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági termés ígérkezik.
Kevésbé derűlátó a Ponta-kormány, Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a hitelezőkkel folytatott tárgyalások után úgy nyilatkozott, javultak Románia növekedési kilátásai, a korábban becsült 1,6 százalék helyett most 1,9 százalékot vetítenek előre. A kedden elfogadott, kiigazított költségvetés egyébként az év eleji büdzsénél 2,6 milliárd lejjel nagyobb összeggel, összesen 626,2 milliárd lejjel számol. Az IMF szakemberei ugyanakkor úgy vélik, hogy a költségvetési mérleghiány folytatja a csökkenést, év végére már a GDP 2-2,5 százalékára rúg, 2015-re pedig lemehet egészen 1 százalékig.
A növekedés feltételei
Annak azonban, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés, megvannak a feltételei is. Mint Andrea Schaechter elődeihez hasonlóan felhívta a figyelmet, a kormánynak hatékonyabbá kell tennie a közigazgatást, fel kell gyorsítania a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását, fokozottabb ellenőrzés alatt kell tartania az eladósodást, illetve hatékonyabb adóbehajtásra van szükség.
A szakember egyúttal arra is felszólította a bukaresti hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a minisztériumok ne avatkozzanak bele az állami tulajdonban levő vállalatok működésébe, hanem bízzák azt a kinevezett, magánszférából érkezett menedzsere, akinek célja a társaság működésének hatékonyabbá tétele. Hozzátette: a menedzsereket átlátható módon kell kiválasztani.
Şerbănescu: semmi jót nem hoz a hitel
„Nem tudom pontosan mi áll a kormány és az IMF megállapodásában, de nem tudok eltekinteni abbéli a meggyőződésemtől, hogy a valutaalappal megkötött szerződés semmi jót nem jelent az ország számára\" – értékelte a megállapodást a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő. Kifejtette: elsősorban az olyan „alulfejlett országokban\" nem használ semmit az IMF-el kötött szerződés, mint Románia. Meglátásában maximum a fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban van némi értelme egy hasonló megállapodásnak, azonban a tapasztalatok az mutatják, semmivel sem segíti az IMF-megállapodás a gazdaság fejlesztésében érdekelt, alulfejlett országokat.
Şerbănecu ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy nem állja ki a valóság próbáját a kormány indoklása, amely szerint azért kellett készenléti megállapodást kötni, hogy az ország olcsóbban jusson hitelhez a piacokról. „Romániának nem volt lehetősége olcsóbb hitelhez jutni eddig sem, ahhoz képest, hogy már négy éve áll mögötte az IMF, semmilyen előnye nem származott ebből. A nemzetközi hitelminősítő intézetek továbbra is a befektetésre még nem ajánlott kategóriába sorolják az országot. A valóság, az eddigi tapasztalatok cáfolják a kormány optimizmusát\" – szögezte le Ilie Şerbănescu. n Bálint Eszter, Kiss Előd Gergely
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!