Újabb támogatás. Az 1,1 milliárd euró értékű szociális és gazdasági intézkedéscsomag többek között a kisnyugdíjasoknak nyújt anyagi juttatást
Fotó: Barabás Ákos
A várható gazdasági következményektől függetlenül szükség van most arra, hogy a román kormány a száguldó infláció miatt bajba jutott polgárok segítségére siessen – szögezte le a Krónika által megkeresett gazdasági szakember, amikor a Ciucă-kabinet által hétfő este bejelentett újabb mentőcsomagról faggattuk. Szerinte azonban a közszférában nem létszámstopot kellene hirdetni, hanem rendszerszintű reformra lenne szükség.
2022. május 25., 07:592022. május 25., 07:59
Újabb, 1,1 milliárd euró értékű szociális és gazdasági intézkedéscsomagról döntöttek hétfő esti ülésükön a kormánykoalíció vezetői. A Nicolae Ciucă vezette kabinet Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a Támogatás Romániának elnevezésű csomag részét képező új intézkedések között szerepel kilenc hónapos hitelmoratórium biztosítása a banki hitelekre azoknak az állampolgároknak és vállalkozásoknak, akik és amelyek az elmúlt időszak válságai miatt pénzügyi nehézségekkel küzdenek.
Az intézkedések július elsején lépnek hatályba. A kormány ugyanakkor az államháztartási hiányra vonatkozó kötelezettségvállalások betartása érdekében legalább 10 százalékkal csökkenti a költségvetési kiadásokat, a beruházások, bérek, nyugdíjak, szociális segélyek kivételével. Ezen túlmenően befagyasztják az állásokat az állami intézményekben, 10 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket, ugyanakkor a kormány felgyorsítaná az uniós alapok lehívását az operatív programok és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Ennek érdekében a koalíció havonta kiértékeli az európai uniós alapok lehívásának helyzetét.
Mint ismeretes, a román kormánykoalíció áprilisban 17,3 milliárd lej értékű szociális és gazdaságösztönző intézkedéscsomagot hirdetett meg a kis jövedelműek és a vállalatok támogatására, az intézkedések egy része május 1-től lépett hatályba.
Négy pilléren nyugvó gazdasági mentőcsomagot dolgozott ki a bukaresti kormánykoalíció, a haszonélvezők között találjuk a kis- és közepes vállalkozásokat, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékenykedőket, illetve a lakosok egy részét.
Ennek keretében biztosítják többek között az alacsony jövedelműeknek minden második hónapban járó 50 euró értékű utalványt, amelyekkel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millió ember részesül ebben a támogatásban, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok is havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak.
Kínosnak és a valóságtól elrugaszkodottnak tartja a kormány által hétfő este bejelentett intézkedéseket az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke. Cătălin Drulă egy Facebook-bejegyzésben azt írta, miután hónapok óta követelik a kabinettől a költségvetési hiány csökkentését és a hitelfelvétel mérséklését az infláció féken tartása érdekében, a kormány újabb „kiadásnövelő intézkedéseket” jelentett be.
„És cserébe kaptunk néhány üres ígéretet. Hogy javítanak az adóbegyűjtésen. Hogy felgyorsítják a PNRR-t, amelyikből most csúfot űznek. És ami a legarcátlanabb: július elsejétől befagyasztják az állásokat. Vagyis az elmúlt 8 hónap alkalmazási őrületét követően még adnak maguknak egy hónapot. Ez pontosan olyan, hogy majd hétfőtől felhagyunk a dohányzással” – fogalmazott.
Cătălin Drulă szemfényvesztésnek tartja a költségvetési kiadások 10 százalékos csökkentésére vonatkozó ígéretet is, mivel – állítja – a kivételként megjelölt tételeket leszámítva csak a javakra és szolgáltatásokra fordított kiadásokból lehetne lefaragni, ez azonban a költségvetés elenyésző részét, mintegy 13 százalékát teszi ki.
– szögezte le az USR vezetője.
„Egyértelműen szükség van a szociális támogatásokra. A jelenlegi helyzetben másodrendű kérdés, hogy a kormány intézkedéscsomagjának milyen gazdasági következményei vannak” – szögezte le eközben a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa hangsúlyozta, Romániában egy elég nagy tömeg korábban is alacsony jövedelemmel rendelkezett, nehezen éltek meg egyik napról a másikra, az ő megélhetésük a magas infláció és a megemelkedett hitelkamatlábak miatt még nagyobb veszélybe került.
„Beszélhetünk arról, hogy hatalmas az államháztartás hiánya, a szociális intézkedések miatt ez tovább bővül, de ez mind másodlagos ahhoz képest, hogy az alacsony jövedelműeknek valahogy meg kell élniük” – szögezte le az egyetemi oktató. Kifejtette: ezek a szociális intézkedések persze tovább növelik az amúgy is nagyon magas államháztartási kiadásokat, és
Ebből kiindulva az elemző valószínűnek tartja, hogy a következő komolyabb bejelentés az adótörvénykönyv módosítására fog vonatkozni. Úgy véli, nem lesz általános adóemelés, de bizonyos rétegek számára változik az adó, tehát differenciált adóemelés várható.
Minden segítség jól jön. 700 lejes támogatást kapnak, akiknek a nyugdíja nincs 2000 lej
Fotó: Haáz Vince
„Azoknak növelhetik az adóját, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, az így befolyt bevételekből támogatják az infláció és a megnövekedett kamatlábak miatt legveszélyeztetettebb réteget” – fogalmazott az elemző, aki mind a két döntést helyesnek és szükségesnek ítéli. Amint arról beszámoltunk, az adótörvénykönyv módosításának a lehetőségéről a napokban a Költségvetési Tanács, a Román Nemzeti Bank elnöki tanácsadója és Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke is nyilatkozott. Konkrétumok azonban nincsenek, mindössze annyit láthatunk, hogy a két nagyobbik kormánypárt nem ért egyet a többkulcsos adórendszer kapcsán.
Rácz Béla Gergely ugyanakkor fenntartással kezeli azt a döntést, ami szerint az állami intézményekben befagyasztják az állásokat. Aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.
„Az országban nagyon sok a közalkalmazott, több olyan hivatal működik, ahol lehetne leépítéseket eszközölni, optimalizálni kellene az alkalmazottak számát, ám az alkalmazások befagyasztásával mindezt nem oldják meg, csak eltolják időben. Amikor a tiltást feloldják, hirtelen újra sok embert alkalmaznak. Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, de erre eddig sem és most sem kerül sor, inkább olyan megoldást alkalmaznak, hogy egy meghatározott ideig nem vesznek fel embereket” – összegzett a közgazdász.
Újabb, 1,1 milliárd euró értékű szociális és gazdasági intézkedéscsomagról döntöttek hétfő esti ülésükön a kormánykoalíció vezetői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!