Fotó: Barabás Ákos
Négy pilléren nyugvó gazdasági mentőcsomagot dolgozott ki a bukaresti kormánykoalíció, a haszonélvezők között találjuk a kis- és közepes vállalkozásokat, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékenykedőket, illetve a lakosok egy részét – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig.
2022. április 11., 20:242022. április 11., 20:24
2022. április 11., 23:022022. április 11., 23:02
Támogatás Romániának – ezzel a címmel dolgozott ki gazdasági mentőcsomagot a bukaresti kormány. A koalíció hétfőn délután egyeztetett a tervezett, mezőgazdasági, szociális és ifjúsági tárgykörökbe csoportosított intézkedésekről. A 17,3 milliárd lejre (mintegy 3,5 milliárd euró) rúgó válságkezelési intézkedéseket hétfőn este jelentette be a hatalmon lévő három alakulat vezetője, Nicolae Ciucă kormányfő, a liberális párt (PNL), Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata alakulat (PSD), valamint Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
A Támogatás Romániának projekt a lakosság több mint fele számára nyújt valamilyen védelmet az áremelkedésekkel szemben – közölte Marcel Ciolacu PSD-elnök a kormánykoalíció hétfői ülését követő sajtótájékoztatón. „Az intézkedéscsomag válasz a jelenlegi nehéz helyzetre, és örülök, hogy együtt dolgozhattam ezen a terven Nicolae Ciucă miniszterelnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. „Ma véglegesítettük az egyes intézkedések részleteit, és egyeztettünk arról, hogy az egyes minisztereknek és a parlamentnek mit kell tennie annak érdekében, hogy a tervet minél hamarabb elfogadják és végrehajtsák” – jelentette ki a bukaresti képviselőház elnöki tisztségét betöltő Ciolacu. Hozzátette, a 17,3 milliárd lejre rúgó intézkedéscsomag nagy részét európai alapokból fogják finanszírozni.
A hétfőn este közzétett dokumentum alapján a csomag összköltségvetéséből 9 milliárd lej az uniós forrás, 8,3 milliárd pedig a román költségvetésből származik. A nagyobb tételek közül 300 millió eurót szánnak az áremelkedések kompenzálására, 200 millió eurót gazdasági befektetések ösztönzésére, 300 millió lejt a teherfuvarozó és személyszállítási társaságok támogatására, 200 millió eurót mezőgazdasági termékek hazai feldolgozásának finanszírozására.
„Ilyen helyzetekben erős államra van szükségünk, abban az értelemben, hogy ott avatkozzon be, ahol szükséges, mert gazdasági válság van, amely az elkövetkező hónapokban tovább fog mélyülni. Az infláció növekedését látjuk az euróövezetben, a balti államokban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, és ez minden európai gazdaságot érinteni fog” – fejtette ki Kelemen. A kormányfőhelyettes szerint az intézkedések révén nőnek a költségvetési bevételek, így lesz miből segíteni az állami támogatásra szoruló társadalmi kategóriákat, és nem borul fel a költségvetés egyensúlya.
A gazdasági intézkedések között találjuk az építőipari árrobbanás nyomán szükségessé vált „árfelzárkózást”, aminek köszönhetően ki lehet igazítani a szerződésbe foglalt árakat, így nem lehetetlenülnek el az állami beruházások. Egymilliárd lejes költségvetéssel újraindul ugyanakkor májustól a 2014/807-es kormányhatározat által lehetővé tett, a beruházásokat ösztönző támogatási program.
A megugrott üzemanyagárak miatt bajba jutott fuvarozók eközben literenként 0,50 lejt írhatnak le kiadásaikból az állami támogatás részeként.
Nicolae Ciucă kormányfő, a PNL, Marcel Ciolacu, a PSD, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ismertette a válságkezelő csomagot
Fotó: Videófelvétel
Ami a mezőgazdaságot illeti, 200 millió euróból támogatják a feldolgozó ágazatot, illetve 100 millió euróval feltőkésítik az Unirea kereskedőházat, hogy ezáltal biztosítani lehessen a szükséges alapélelmiszer-készleteket.
A szociális intézkedések fejezete a leghosszabb a koalíciós ülés előtt nyilvánosságra került dokumentum szerint. A cél az alacsony jövedelmű polgárok megsegítése.
Hasonló támogatásban részesül a garantált minimális jövedelemben részesülő mintegy 168 ezer személy, 864 533 fogyatékkal élő személy, valamint 3 498 875 olyan nyugdíjas, akinek a havi juttatása nem éri el az 1500 lejt. A 4 682 408 haszonélvezőre 936 481 600 eurót fordít a román állam a dokumentum szerint, ami az idei évre prognosztizált hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékának felel meg.
Az alacsony jövedelmű családokban élő diákok eközben az év végéig havonta – leszámítva a vakációt – kapnak egy 30 eurós értékjegyet, amelyből az alapélelmiszerek mellett tanszereket és ruházati cikkeket vásárolhatnak. A jelenleg is szociális ösztöndíjban részesülő 156 ezer diákról van szó, a rájuk fordított összeg pedig az év végéig eléri a 32 760 000 eurót, vagyis a GDP 0,012 százalékát.
A minimálbér 200 lejjel történő emelését is jóváhagyták, és ez a különbözet adómentes lenne.
„Vagyis a 200 lej úgy kerül az alkalmazott zsebébe, hogy a munkáltatónak semmit sem kell az államnak is fizetnie” – magyarázta Nicolae Ciucă.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban eközben – az építőiparhoz hasonlóan – bruttó 3000 lejre emelik a minimálbér összegét, és a mezőgazdasági termékek Romániában történő feldolgozására 10 százalékos támogatást nyújt az állam, hogy az ország ne nyersanyagot, hanem már feldolgozott terméket exportáljon.
Az étkezési utalványok értéke június elsejétől 30 lejre nő.
Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn este elmondta, az intézkedések többsége május 1-jétől lép hatályba, és ezek év végéig lesznek érvényesek. Csak az uniós alapokból finanszírozott programok folytatódnak 2022. december 31-e után is. A kormányfő hozzátette, a koalíció az eredeti tervekkel ellentétben nem döntött a törlesztőrészletek ideiglenes felfüggesztéséről. „Megvitattuk ezt az intézkedést a pénzügyminiszterrel. A kormánykoalícióban azonban úgy ítéltük meg, hogy a helyzet további elemzésre szorul, így egyelőre elhalasztottuk az erről szóló döntést” – jelentette ki Ciucă.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón hozzátette, a kormány egyeztet a témában a romániai bankok képviselőivel. Szerinte figyelembe kell venni, hogy a törlesztőrészletek kifizetésének elhalasztása nem feltétlenül könnyít az ügyfelek helyzetén, ha a kamatok emelkednek, mert végül törlesztéskor nagyobb összegű részletek fizetésére kényszerülnek. Leszögezte: a törlesztőrészletek elhalasztása akkor lesz aktuális, ha a kamatlábak stabilizálódnak, ami kiszámíthatóvá teszi a lehetőséggel élni kívánó ügyfelek számára a döntésük árát. A tervezett hitelmoratóriumot 12 hónapra igényelhették volna a bajba jutott törlesztők; 50 ezerre becsülik azoknak a körét, akik élnének a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével.
Eközben a kórházban kezelt betegek és az idősotthonok lakói egyaránt bőségesebb és finomabb ellátásra számíthatnak, a kormány ugyanis megkétszerezte, és napi 22 lejre emelte a páciensek, illetve az idősek étkeztetésére fordítható összegeket.
A fiatalokat megcélzó intézkedések két pillérre épülnek. Az egyik a Family start program, amelynek keretében az állam az összeg 80 százalékáig garanciát vállal egy legtöbb 75 ezer lejes bankkölcsönre, amelyből hétüléses családi autót lehet vásárolni, fizetni lehet a gyerek bölcsődei, óvodai, after school elhelyezésével járó költségeket, finanszírozni lehet az egyetemi tanulmányokkal járó kiadásokat, az albérletet, a lakásvárláshoz szükséges előleget. A feltétel: a hitelt igénylőnek 18 és 45 év közöttinek kell lennie, a fiatal család nettó bevételei pedig nem haladhatják meg a havi nettó 7500 lejt. Legtöbb 10 ezer haszonélvezővel terveznek.
Emellett Student Invest néven diákhitelprogramot indítanak, amelynek keretében az állam szintén 80 százalékig garanciát vállal egy legtöbb 50 ezer lejes hitelre, amelynek összegéből az igénylő egyetemi tanulmányait és az azzal járó kiadásokat finanszírozhatja. A 18–31 évesek igényelhetik ezt a diákhitelt, és szintén 10 ezer haszonélvezővel számol a kormány.
Támogatásokról, a gazdasági válságkezeléssel kapcsolatos lépésekről, szociális juttatásokról is döntenek hétfőn a kormánykoalíció vezetői.
Az intézkedéscsomag arról is rendelkezik, hogy az állami gondozásban lévő gyerekek étkeztetésére fordított összeget – az életkoruktól függően – a jelenlegi napi 12 lejről 16 lejre, illetve 16,6 lejről 22 lejre emelik. Az állami gondozásban lévő gyerekek személyes szükségleteire fordított havi összeget 28 lejről 150 lejre emelik; 58,5 százalékkal nő az állami gondozott gyerekek ruházatára és tanszereire fordítható éves összeg; a jelenlegi 630 lejről 900 lejre növelik a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek ellátásának támogatását. Ugyanakkor a jelenlegi 300 helyett 5000-en iratkozhatnak fel idén az állami lombikprogramra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!