
2012. február 13., 09:062012. február 13., 09:06
Görögország több nagyvárosában ezrek tüntettek szombaton a kormány által hajnalban jóváhagyott gazdasági mentőcsomag, az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás ellen tiltakozva. Ezrek gyűltek össze az athéni Szintagma téren erős rendőri jelenlét közepette, miközben pénzeken és szombaton általános sztrájkot tartottak az országban. Emiatt például a görög fővárosban teljesen leállt a tömegközlekedés, nem járt a metró, az autóbusz és a trolik. „Tönkreteszik az életünket” – állt a vonulók egyik transzparensén, amely a 130 milliárd dollár fejében kemény megszorításokat követelő EU-ra és IMF-re utalt.
Az északi Szalonikiben szintén több ezer ember vonult fel, hogy tiltakozzon a csőd elkerülésére hivatott megállapodás ellen. A két legnagyobb szakszervezeti szövetség, az ADEDI és a GSZEE közös közleményben úgy fogalmazott, hogy a körvonalazódó intézkedések a „görög társadalom sírját” jelentik; a PAME egyenesen felkelésre szólított fel. Eközben Görögország legnagyobb rendőrszakszervezete azzal fenyegetőzött, hogy elfogatóparancsot ad ki az országban széles körben nagyon népszerűtlen megszorításokat követelő EU-s és IMF-es hitelezők ellen.
A Reuters hírügynökség megszerezte azt a levelet, amiben a szakszervezet – aminek a görög rendőrök több mint kétharmada tagja – a tisztviselőket zsarolással, valamint a demokrácia és a nemzeti szuverenitás burkolt eltörlésével vagy erodálásával vádolják. Az elfogatóparancs egyik célpontja az IMF görögországi képviseletvezetője, Paul Thomsen. A fenyegetés inkább szimbolikus, mivel az ilyen elfogatóparancsokat előbb a bíróságnak kell engedélyeznie, mindenesetre jól megmutatja, hogy mekkora a társadalmi ellenállás azzal szemben, hogy a külföldi hitelezők drasztikus bér- és nyugdíjcsökkentést követelnek az újabb hitelekért cserébe.
A görög kormány szombat hajnalban fogadta el az EU–IMF-mentőcsomagról szóló megállapodást és az ennek fejében meghozandó takarékossági intézkedéseket, amelyekkel elkerülhető, hogy az ország már márciusban csődbe menjen. A kormánydöntést beterjesztették az athéni parlament elé, amely tegnap este, lapzártánk után szavazott róla. (A törvény elfogadásához 151 szavazat szükséges a 300 tagú törvényhozásban, ahol a kormánytábornak 252 képviselője van.) Lukasz Papadémosz miniszterelnök már csütörtökön közölte, hogy a kormány megállapodott az EU és az IMF által követelt megszorító intézkedésekről, de ezután, pénteken a kormánykoalíció egyik kis pártjának, a jobboldali, nacionalista Ortodox Népi Riadónak (LAOS) a tagjai, valamit két szocialista miniszter az állami költséglefaragások miatti tiltakozásul kiléptek a kormányból. Papadémosz ekkor azt mondta: nincs helyük a kormányban azoknak, akik a takarékossági intézkedések ellen szavaznak a parlamentben. „Katasztrofális kalandba bocsátkozik az ország, ellenőrizhetetlen gazdasági káosz és társadalmi robbanás jönne létre, ha elmaradna a megállapodás” – figyelmeztette kollégáit Lukasz Papadémosz. Egyébként a mentőcsomag keretében Görögországnak még március előtt pótköltségvetést kell készítenie, amely a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékával egyenértékű, azaz 3,3 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tartalmazna erre az évre. A 3,3 milliárd eurós lefaragásból 1,1 milliárdot az egészségügyben kell elérni, főleg a gyógyszerköltség csökkentésével.
A nagyobb tételek között 400 millió eurót a közületi beruházásokból, 300 milliót a honvédelmi költségvetésből kellene elvenni. A nyugdíjak csökkentéséből további 300 millió eurót kellene megtakarítani, és a központi költségvetési intézményeknek is le kell mondaniuk 300 millióról. Más intézkedések után még mindig marad 325 millió eurónyi olyan kiadáscsökkentés a jelenlegi ábra szerint, amelyet nem nevesítettek, pedig ez az euróövezeti pénzügyminiszterek alapvető követelése volt a múlt héten. Az áprilisi választások után alakuló új kormánynak júniusban további 10 milliárd eurónyi takarékossági intézkedést kell előírnia a 2013–2015-ös időszakra, és erre már most elvi kötelezettséget kell vállalniuk a pártoknak – ezt a feltételt szintén az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa támasztotta.
Huszonkét százalékkal csökkenteni kell a minimálbért, amelynek bruttó összege most havi 750 euró, ezen belül a 25 éven aluli munkavállalók részére 32 százalékkal kell csökkenteni a minimálbért. A munkában töltött idővel járó automatikus béremelés megszűnik, a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékkal csökken. Körülbelül 15 ezer állami alkalmazottat úgynevezett munkaügyi tartalékba kell helyezni idén, ami azt jelenti, hogy az alapbérük 60 százalékát fogják megkapni, és jövőre felmondanak nekik; minden öt, nyugdíjba menő közalkalmazott helyett csak egy újat lehet fölvenni. A cél: 2015-re 150 ezerrel csökkenteni az állami munkahelyek számát.
A görög bankok tőkefeltöltésén túlmenően a privatizációs bevételeknek ez év végéig el kell érniük a 4,5 milliárd eurót, jövő év végéig a 7,5 milliárd eurót, 2014 végéig a 12,2 milliárd eurót és 2015 végére a 15 milliárd eurót, tavaly júniustól számítva. Egyelőre nem pontosított „középtávon” összesen 50 milliárd eurós bevételt kell elérni a közületi javak magánkézbe adásából. A még idén eladandók között van a DEPA gázszolgáltató, a DESFA gázvezeték-üzemeltető és a Hellenic Petroleum olajfinomító.
| A portugál szakszervezetek szerint 300 ezer ember vett részt azon a tüntetésen, amelyet szombat este rendeztek Lisszabonban a liberális-konzervatív kormány megszorító intézkedései ellen. Arménio Carlos, a CGTP szakszervezeti szövetség főtitkára azt mondta: harminc éve nem volt ilyen népes tüntetés az országban. Portugália tavaly májusban állapodott meg nemzetközi hitelezőkkel egy három év futamidejű, 78 milliárd eurós mentőcsomagról. Ennek fejében a 2010. évi, 9,8 százalékos költségvetési hiányt 2011-re lefaragták 5,9 százalékosra, az idén pedig 4,5 százalékot kell elérni. Idén a kormány megállapodott több munkaadói szövetséggel és kisebb szakszervezetekkel egy mélyreható munkaerő-piaci reformban. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a 800 ezer tagot számláló CGTP azonban nem írta alá a megállapodást. A CGTP szerint a megállapodás a feudalizmus visszatérését jelenti. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.