
Teljes egészében elkészül 2015 végéig a Nagylak és Nagyszeben közötti, 360 kilométer hosszú autópálya, így azt követően már „csak” a 120 kilométeres Nagyszeben–Piteşti sztrádát kell véglegesíteni – nyilatkozta a román köztévének Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. március 25., 19:112014. március 25., 19:11
A tárcavezető úgy fogalmazott: mindez jó hír a mioveni-i Dacia autógyárnak, amelynek vezetősége az elmúlt időszakban többször is a nyugatra vezető autópálya megépítését sürgette, az üzem számára ugyanis jelenleg túl sokba kerül az exportálás a közutak állapota miatt.
Şova azt is elmondta, hogy múlt héten tárgyalt a magyarországi közlekedésügyért felelős miniszterrel, akinek beszámolója szerint a határ túlsó oldalán már ez év végén Nagylakig fog érni az autópálya. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) becslése alapján a Nagyszeben–Piteşti sztráda 3,2 milliárd euróba fog kerülni, Şova elmondása szerint pedig jövő év elején az autópálya két végén, 2016-ban pedig a közepén (Râmnicu Vâlcea környékén) látnak neki a kivitelezésnek.
A korábbi kormánykoalíció, a feloszlott Szociálliberális Unió (USL) által decemberben bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiában egyébként a Nagyszeben–Piteşti sztráda befejezésének határideje még 2022 volt.
Dan Şova arról is beszámolt, hogy a CNADNR még ezen a héten felbontja az Impregilo csoporttal a Szászváros–Nagyszeben sztráda harmadik szakaszának megépítésére kötött szerződést, mivel elmondása szerint „elfogadhatatlan, hogy indokolatlan munkálatokért fizessünk pluszban több millió eurót.”
„Két független szakértői véleményezést is kértünk, és mindkettő az autópálya-társaságnak adott igazat, így a csoport hiába is követelne kártérítést. Ősszel újabb versenykiírást hirdetünk a 22 kilométer hosszú szakasz maradék hat kilométerének kivitelezésére, amely nem tarthat tovább hat hónapnál” – magyarázta a tárcavezető.
A Impregilo csoport korábban a földcsuszamlásokra hivatkozva végzett jelentős többletmunkát a szakaszon.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!