Új feltételek. Az Állandó Választási Hatóság elnöke, Adrian Țuțuianu 100 főre növelné a pártalapításhoz szükséges létszámot, ami enyhén nehezíteni a folyamatot
Fotó: Facebook/Adrian Țuțuianu
Szigorítaná a pártalapítás feltételeit az Állandó Választási Hatóság (AEP) azáltal, hogy a jelenlegi háromról 100-ra növelné az alapító tagok kötelező létszámát.
2026. augusztus 21., 18:102026. augusztus 21., 18:10
Az AEP a párttörvény átfogó reformját javasolja, amely megváltoztatja a politikai szervezetek alapítására, szervezésére, vezetésére és feloszlatására vonatkozó szabályokat, és az alapító tagok számának növelésével nehezítené is azokat.
A hatóság elnöke, Adrian Țuțuianu pénteken mutatta be a tervezetet, kiemelve, hogy annak kidolgozása során figyelembe vették az alkotmánybíróság és a bíróságok döntéseit, valamint az Európai Unió más tagállamainak jogszabályait is.
Az egyik legnagyobb hatással bíró módosítás a pártalapítás feltételeit érinti.
Az AEP azonban úgy véli, hogy a jelenlegi küszöbérték túl alacsony, és azt javasolja, hogy emeljék 100 főre.
„Az Állandó Választási Hatóság javaslata szerint egy politikai pártot legalább 100, választójoggal rendelkező román állampolgár részvételével kell megalapítani, mindkét nem képviseletének biztosításával” – jelentette ki a tervezetet ismertetve Adrian Țuțuianu.
Az AEP elnöke kiemelte, hogy az intézmény több ország jogszabályait is vizsgálta.
Az általa bemutatott példák szerint Horvátországban 100 tag szükséges egy párt alapításához, Görögországban 200, Lettországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Észtországban 500, Litvániában pedig 2 000.
Más államokban a támogatók számára vonatkozó követelmények vannak érvényben.
Țuțuianu közölte, tudatában van annak, hogy a javaslat vitákat fog kiváltani, és lesznek olyan hangok, amelyek a jelenlegi küszöbérték fenntartását támogatják.
„A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok olyan pártot – amelyekről talán még nem is hallottak – ugyanazon család tagjai alapítanak” – mondta az AEP elnöke.
Egy másik fontos módosítás a politikai pártok nyilvántartásba vételét kezelő intézményt érinti.
„Úgy véljük, hogy a pártokat az Állandó Választási Hatóságnál kellene nyilvántartásba venni” – mutatott rá Țuțuianu.
A kérelmeket véletlenszerűen osztanák szét a testületek között, egy olyan mechanizmus alapján, amelyet az AEP vezetője az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács vagy a Cégjegyzék eljárásaiban alkalmazotthoz hasonlított.
Az AEP döntése azonban nem zárná ki a bírósági jogorvoslat lehetőségét.
Az alapítók, az ügyészség vagy más érdekelt személyek a bukaresti ítélőtáblán fellebbezhetnének az AEP azon határozata ellen, amellyel a hatóság jóváhagyja vagy elutasítja egy párt bejegyzését.
Ugyanezt az eljárást alkalmaznák a politikai szervezeteket érintő későbbi módosítások esetében is.
A jelenlegi jogszabályok közjogi jogi személyként minősítik őket, ám az elnök szerint ez nem helyénvaló.
„Úgy vélem, hogy a pártok magánjogi, közhasznú jogi személyek” – jelentette ki Țuțuianu.
A módosítás nem pusztán elméleti jellegű, mivel a párt jogi jellege befolyásolja az általa kiadott okmányok szabályozását, a bíróságok hatáskörét és a bírósági ellenőrzés határait.
Az AEP új szabályokat javasol a politikai szervezetek elnevezéseire és választási jelképeire vonatkozóan is.
A tervezet két, egymást kölcsönösen kizáró feltételt vezet be: a rendelkezésre állást és a megkülönböztethetőséget.
Így
Tiltás alá esnének azok a nevek is, amelyek miatt összetéveszthetőek lennének az állami intézményekkel olyan kifejezések használatával, mint „hatóság”, „rendőrség”, „csendőrség” vagy „felügyelőség”.
Azok, akik pártot kívánnak alapítani, kérhetik az AEP-től a név rendelkezésre állásának ellenőrzését és lefoglalását.
Az állandó jelképet mind színes, mind fekete-fehér változatban be kell jegyezni, és a név, a rövidítés és a jelkép védelmet élvez a védjegyekre és a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályok alapján.
A tervezet a pártok belső működésére is kihat.
Az AEP egyértelműbb szabályokat javasol a négy kötelező szervezeti egységre vonatkozóan: a közgyűlésre, a végrehajtó testületre, a fegyelmi bizottságra és a gazdálkodás-ellenőrző testületre.
Egy tisztség ideiglenes betöltése nem haladhatja meg a hat hónapot.
„Egy párt autonómiája nem jelentheti a szabályok hiányát, a politikai döntéshozatal szabadsága pedig nem igazolhatja az eljárási önkényességet” – szögezte le az AEP elnöke.
További garanciákat írnak elő a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan is.
Egy tag kizárása esetén kötelező tájékoztatni őt az okokról, tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot, és biztosítani kell a belső jogorvoslati lehetőséget.
A bíróságok ellenőrizhetik az eljárás jogszerűségét, az alapszabály betartását és az érintett személy jogainak tiszteletben tartását, de nem vizsgálhatják a döntés politikai célszerűségét, és nem léphetnek a párt vezetésének helyébe doktrinális, stratégiai vagy választási kérdésekben.
A törvénytervezet bevezeti azt a lehetőséget is, hogy minden párt létrehozhasson egy-egy politikai alapítványt, függetlenül attól, hogy a párt képviselteti-e magát a parlamentben vagy sem.
Az alapítványok feladata a kutatás, a közpolitikák kidolgozása, az állampolgári és politikai oktatás, a képzés és a nyilvános vita lenne.
Saját vagyonuk, könyvelésük és felelősségük lesz, és finanszírozásukra felhasználhatják a párt által az állami költségvetésből kapott támogatásokat is.
Țuțuianu a javaslatot azzal is indokolta, hogy szerinte
„Általánosságban azt tapasztalom, hogy a politikai programok ideológiai alapja gyenge” – mondta az AEP elnöke.
Megjegyezte továbbá, hogy „gyakran olyan személyeket neveznek ki bizonyos közhivatalokba, akik nem mindig rendelkeznek az adott tisztség sikeres betöltéséhez szükséges tulajdonságokkal, képességekkel és szakértelemmel”.
A törvénytervezet részletesebben szabályozza a pártok vagyonát, a politikai szövetségeket, valamint a pártok átszervezését, feloszlatását és felszámolását is.
Az új törvény a Hivatalos Közlönyben való kihirdetésétől számított három hónap múlva lépne hatályba.
A meglévő pártoknak ezután hat hónap áll rendelkezésükre, hogy alapító okirataikat az új követelményeknek megfelelően aktualizálják.
Az AEP a tervezetet továbbítja a parlamenti pártoknak, és közzéteszi a döntéshozatali átláthatóság keretében, észrevételek és javaslatok fogadására.
Az EU-ban nincs egységes szabály arra, hogy hány ember kell egy politikai párt megalapításához. A feltételeket alapvetően a tagállamok saját jogszabályai határozzák meg. Ráadásul fontos különbség van a párt létrehozása, a hivatalos nyilvántartásba vétel és a választáson való indulás között. A Velencei Bizottság is hangsúlyozza, hogy ezekhez eltérő követelmények kapcsolódhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dróntámadás gyanújával vizsgálják a Szulina közelében szerdán kigyulladt teherhajó ügyét, miközben két drón is behatolt Románia légterébe. A Tulcea megyei lakosságot többször riasztották, a román légtér védelmére spanyol vadászgépek emelkedtek a magasba.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia október 15-én, csütörtökön este 7 órától várja a közönséget a „Constantin Silvestri” Nemzetközi Zenei Fesztivál XXXVI. évadja keretében megrendezett szimfonikus előadásra.
A legfőbb ügyészség szerdán megerősítette, hogy júliusban büntetőeljárást indított a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban benyújtott több mint 600 feljelentés nyomán.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt az 53 éves férfit, aki tavaly szeptemberben Baba Ana településen megverte 57 éves szeretőjét, majd autóval átgázolt rajta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa szerdán úgy döntött, hogy az alakulat részt vesz a Luca Niculescu vezette kormányban. A kiszivárgott hírek szerint a baloldali alakulatnak 11 minisztere lehet az új kormányban.
Újabb használt C-130H típusú, négy légcsavaros teherszállító katonai repülőgépet adott át ingyenesen az Egyesült Államok Romániának.
A jelenlegi ügyvivő kormány fő erejét jelentő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi és képviselőházi frakciói szerdán úgy határoztak, hogy megszavazzák a Niculescu-kormány beiktatását, illetve arról is döntöttek, hogy a párt ellenzékbe vonul.
Elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely biztosítja a várandós nők számára a választott kísérő jelenlétéhez való jogot a vajúdás és a szülés ideje alatt.
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ megszavazza azt a kormányt és kormányprogramot, amellyel Luca Niculescu a parlament elé áll, függetlenül attól, hogy szakértői kabinet alakul, vagy a PSD körül szerveződik meg a kormány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!