Nehezítené a pártalapítást a választási hatóság

Az AEP azonban úgy véli, hogy a jelenlegi küszöbérték túl alacsony, és azt javasolja, hogy emeljék 100 főre.

„Az Állandó Választási Hatóság javaslata szerint egy politikai pártot legalább 100, választójoggal rendelkező román állampolgár részvételével kell megalapítani, mindkét nem képviseletének biztosításával” – jelentette ki a tervezetet ismertetve Adrian Țuțuianu.

Az AEP elnöke kiemelte, hogy az intézmény több ország jogszabályait is vizsgálta.

Az általa bemutatott példák szerint Horvátországban 100 tag szükséges egy párt alapításához, Görögországban 200, Lettországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Észtországban 500, Litvániában pedig 2 000.

Más államokban a támogatók számára vonatkozó követelmények vannak érvényben.

Țuțuianu közölte, tudatában van annak, hogy a javaslat vitákat fog kiváltani, és lesznek olyan hangok, amelyek a jelenlegi küszöbérték fenntartását támogatják.

„A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok olyan pártot – amelyekről talán még nem is hallottak – ugyanazon család tagjai alapítanak” – mondta az AEP elnöke.

Egy másik fontos módosítás a politikai pártok nyilvántartásba vételét kezelő intézményt érinti.

„Úgy véljük, hogy a pártokat az Állandó Választási Hatóságnál kellene nyilvántartásba venni” – mutatott rá Țuțuianu.

A kérelmeket véletlenszerűen osztanák szét a testületek között, egy olyan mechanizmus alapján, amelyet az AEP vezetője az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács vagy a Cégjegyzék eljárásaiban alkalmazotthoz hasonlított.

Az AEP döntése azonban nem zárná ki a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

Az alapítók, az ügyészség vagy más érdekelt személyek a bukaresti ítélőtáblán fellebbezhetnének az AEP azon határozata ellen, amellyel a hatóság jóváhagyja vagy elutasítja egy párt bejegyzését.

Ugyanezt az eljárást alkalmaznák a politikai szervezeteket érintő későbbi módosítások esetében is.

A jelenlegi jogszabályok közjogi jogi személyként minősítik őket, ám az elnök szerint ez nem helyénvaló.

„Úgy vélem, hogy a pártok magánjogi, közhasznú jogi személyek” – jelentette ki Țuțuianu.

A módosítás nem pusztán elméleti jellegű, mivel a párt jogi jellege befolyásolja az általa kiadott okmányok szabályozását, a bíróságok hatáskörét és a bírósági ellenőrzés határait.

Az AEP új szabályokat javasol a politikai szervezetek elnevezéseire és választási jelképeire vonatkozóan is.

A tervezet két, egymást kölcsönösen kizáró feltételt vezet be: a rendelkezésre állást és a megkülönböztethetőséget.

Így

Tiltás alá esnének azok a nevek is, amelyek miatt összetéveszthetőek lennének az állami intézményekkel olyan kifejezések használatával, mint „hatóság”, „rendőrség”, „csendőrség” vagy „felügyelőség”.

Azok, akik pártot kívánnak alapítani, kérhetik az AEP-től a név rendelkezésre állásának ellenőrzését és lefoglalását.

Az állandó jelképet mind színes, mind fekete-fehér változatban be kell jegyezni, és a név, a rövidítés és a jelkép védelmet élvez a védjegyekre és a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályok alapján.

A tervezet a pártok belső működésére is kihat.

Az AEP egyértelműbb szabályokat javasol a négy kötelező szervezeti egységre vonatkozóan: a közgyűlésre, a végrehajtó testületre, a fegyelmi bizottságra és a gazdálkodás-ellenőrző testületre.

Egy tisztség ideiglenes betöltése nem haladhatja meg a hat hónapot.

„Egy párt autonómiája nem jelentheti a szabályok hiányát, a politikai döntéshozatal szabadsága pedig nem igazolhatja az eljárási önkényességet” – szögezte le az AEP elnöke.

További garanciákat írnak elő a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan is.

Egy tag kizárása esetén kötelező tájékoztatni őt az okokról, tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot, és biztosítani kell a belső jogorvoslati lehetőséget.

A bíróságok ellenőrizhetik az eljárás jogszerűségét, az alapszabály betartását és az érintett személy jogainak tiszteletben tartását, de nem vizsgálhatják a döntés politikai célszerűségét, és nem léphetnek a párt vezetésének helyébe doktrinális, stratégiai vagy választási kérdésekben.

A törvénytervezet bevezeti azt a lehetőséget is, hogy minden párt létrehozhasson egy-egy politikai alapítványt, függetlenül attól, hogy a párt képviselteti-e magát a parlamentben vagy sem.

Az alapítványok feladata a kutatás, a közpolitikák kidolgozása, az állampolgári és politikai oktatás, a képzés és a nyilvános vita lenne.

Saját vagyonuk, könyvelésük és felelősségük lesz, és finanszírozásukra felhasználhatják a párt által az állami költségvetésből kapott támogatásokat is.

Țuțuianu a javaslatot azzal is indokolta, hogy szerinte

„Általánosságban azt tapasztalom, hogy a politikai programok ideológiai alapja gyenge” – mondta az AEP elnöke.

Megjegyezte továbbá, hogy „gyakran olyan személyeket neveznek ki bizonyos közhivatalokba, akik nem mindig rendelkeznek az adott tisztség sikeres betöltéséhez szükséges tulajdonságokkal, képességekkel és szakértelemmel”.

A törvénytervezet részletesebben szabályozza a pártok vagyonát, a politikai szövetségeket, valamint a pártok átszervezését, feloszlatását és felszámolását is.

Az új törvény a Hivatalos Közlönyben való kihirdetésétől számított három hónap múlva lépne hatályba.

A meglévő pártoknak ezután hat hónap áll rendelkezésükre, hogy alapító okirataikat az új követelményeknek megfelelően aktualizálják.

Az AEP a tervezetet továbbítja a parlamenti pártoknak, és közzéteszi a döntéshozatali átláthatóság keretében, észrevételek és javaslatok fogadására.

Az EU-ban nincs egységes szabály arra, hogy hány ember kell egy politikai párt megalapításához. A feltételeket alapvetően a tagállamok saját jogszabályai határozzák meg. Ráadásul fontos különbség van a párt létrehozása, a hivatalos nyilvántartásba vétel és a választáson való indulás között. A Velencei Bizottság is hangsúlyozza, hogy ezekhez eltérő követelmények kapcsolódhatnak.

A pártalapításhoz szükséges létszám az EU-tagállamokban

• Ausztria nincs általános törvényi minimum
• Belgium nincs általános minimum
• Bulgária 2500 tag + 500 alapító aláírás
• Horvátország 100 tag
• Ciprus 300 tag
• Csehország 1000 tag
• Dánia nincs általános minimum a párt létrehozásához
• Észtország 500 tag
• Finnország 5000 támogató
• Franciaország nincs külön pártalapítási minimum
• Németország nincs számszerű törvényi minimum
• Görögország nincs általános számszerű minimum
• Magyarország 10 alapító
• Írország nincs általános tagsági minimum
• Olaszország nincs általános számszerű minimum
• Lettország 200 tag
• Litvánia 2000 tag
• Luxemburg 40 tag
• Málta 2 alapító
• Hollandia nincs általános minimum
• Lengyelország 1000 aláírás
• Portugália 7500 támogató
• Románia 3 alapító tag
• Szlovákia 10 000 tag/aláíró
• Szlovénia 200 tag
• Spanyolország 3 alapító személy
• Svédország nincs általános törvényi minimum

Gyakori kérdések a pártalapítással kapcsolatosan

• A párt megalapításához szükséges létszám azonos a választáson induláshoz szükséges létszámmal?
  Nem. A választási jelöléshez gyakran külön számú támogató aláírás, jelölt vagy egyéb feltétel szükséges.
• Miért szerepel egyes országoknál „nincs minimum”?
  Mert a jog nem ír elő konkrét minimális párttagságot; a párt általában egyesületként vagy más jogi formában hozható létre.
• Van EU-s szabály a nemzeti pártok alapítására?
  Nincs. Az uniós jog elsősorban az európai politikai pártok működését és nyilvántartását szabályozza; a nemzeti pártok alapításának feltételeit a tagállamok határozzák meg.